Zárókonferencián ismertették a projekteredményeket

2014.10.14

A két év során megvalósított fejlesztések eredményeit, tapasztalatait mutatták be a TÁMOP-4.1.3 kiemelt projekt zárókonferenciáján, amelyet szeptember 29-én rendezett az Oktatási Hivatal és az Educatio Nonprofit Kft.

A TÁMOP-4.1.3-11/1-2011-0001 - "Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése, 2. ütem" elnevezésű kiemelt projekt zárórendezvényének plenáris előadásait az EMMI részéről dr. Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg, aki elmondta: nem szokványos, hogy projektrendezvényekre eljárjon, ám ennek a projektnek a két évvel ezelőtti nyitórendezvényét is jelen volt, amellyel nyomatékosítani szerették volna, hogy a fejlesztéseket az ágazatirányítás is fontosnak tartja. A projekt pedig valóban eredményes volt: gyakorlatban is létezik a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR), és korábban soha nem állt rendelkezésre ilyen bőséges diplomás pályakövetési adatbázis.

Az államtitkár megnyitója után az Oktatási Hivatal részéről Derényi András, a projekt szakmai vezetője ismertette a projekt céljait és tevékenységeit. Kiemelte, hogy a szakértők – felsőoktatási oktatók, a hallgatók és a munka világának képviselői – részvétele nagyon fontos volt, sokat tanultak egymástól, a jövőben ezért újabb szakemberek bevonását tervezik. Az eddig csak informálisan jelenlévő validáció lassan kezd formálisan is megjelenni az intézményekben (szemléleti korlátok lassítják, ám pilotok már vannak), kidolgozták a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) szintjeit, megfogalmazták a szakmaspecifikus kompetenciákat, besorolták az egyes képesítéseket az MKKR különböző szintjeire. Szükség van a felsőoktatás minőségbiztosítására és a meglévő képzési és kimeneti követelményeket is felül kell vizsgálni – tette hozzá.

Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Főosztályának vezetője a FIR megújításának folyamatát és a hallgatói ösztöndíjrendszer (HÖSZ) bevezetésének folyamatát mutatta be. 2012 őszén egy megújult, ám üres FIR várta a felsőoktatási intézményeket. A visszamenőleg hallgatói adatbetöltés után a hibaszám milliós volt, ami mára – köszönhetően a tanulmányi osztályokon dolgozók munkájának – ennek csak a töredéke. A Hivatal és az Educatio NKft. fejlesztői rengeteg támogató segédanyagot is készítettek a munkát segítendő (FIR füzetek, az adattisztítást segítő heti riportok, monitoring felület). Ma már a hallgatói létszámstatisztikának is a FIR az alapja. Úgy fogalmazott, hogy „hihetetlenül tiszta adatokat" tartalmaz a FIR: a hibajegyek száma 1 ezrelék alatti – el is nyerte a Magyar Termék Nagydíjat. A támogatási idő számítását célzó fejlesztés nem volt egyszerű, főleg a jogszabályi ellentmondások miatt. A HÖSZ projektben a tanulmányi idő pontos adminisztrálása volt a legfőbb cél (ez sem mindig egyszerű pl. passzív félév, képzésváltás, tanulmányok felfüggesztése miatt), a szakaszok ugyanis pontosan meghatározhatók (tanulmányi, munkavállalása, fizetési/behajtási). A HÖSZ rendszert már tesztelik: napi szinten szinkronizálja az adatokat a FIR-rel, külön digitális iktatórendszere van (határozathozatal és aláírás is digitális, papír alapon reménytelen lenne kezelni). A fejlesztések fő iránya a határozathozatal és ezek kiküldésének támogatása. A rendszer élesben 2014 őszén indul, a jövőbeli tervek között pedig a munkavállalási szakasz nyilvántartása a fő cél (itt az OEP, NAV, MÁK és KEKKH rendszereivel kell összekötni).

Az Educatio NKft. részéről Nagy Zoltán felsőoktatási osztályvezető, szakmai vezető ismertette az általuk elvégzett szakmai munkát. Mint mondta, a diplomás pályakövetés (DPR), az AVIR és a HÖSZ rendszerekért is az Educatio felel. Az AVIR célja, hogy az intézményi és az egyéb ágazati adatok összeálljanak egy egésszé. Új igényként merült fel a megváltozott jogszabályi körülmények és a FIR2 – ezekkel szintén összhangba kellett hozni az AVIR-t. Elmondta, hogy idén elindult a duális modellek vizsgálata: a külföldi minták feltérképezése és a Magyarországon adaptálható modellek kidolgozása. Megkezdődött az oktatói, hallgatói véleményezés módszertani támogatásának kidolgozása, valamint a környezeti és energetikai mutatók kidolgozása és tesztelése, azaz felsőoktatási intézmények ökológiai lábnyomának felmérése. Megjelent a hallgatói szolgáltatások központi támogatása is (alumni füzetek, ösztöndíjregiszter fejlesztése). A Diplomás Pályakövető Rendszerbe bevonták a szociális dimenziót (Eurostudent kutatások), összekapcsolták a különböző állami adminisztrációs adatbázisokkal (OEP, NAV, ONYF, NMH, MÁK), a Diákhitel Központ adataival, így például azt is tudják már vizsgálni, mennyire hatékonyak az olyan állami eszközök, mint pl. a START kártya. Előkészületben van a Köznevelés információs rendszerével való összekötés is. A kutatóik számos nemzetközi konferenciára is meghívást kaptak, és számos kiadványban is megjelentették az adatokat. A továbblépés kapcsán az osztályvezető elmondta, hogy az AVIR-ban az intézményi lábat érdemes erősíteni, a hallgatói szolgáltatásoknál a társadalmi ismertséget, a DPR adatbázist pedig hosszú távon érdemes építeni és erősíteni a társadalmi informáltságot.

A plenáris rész utolsó előadójaként Buzás Sándor, az Educatio NKft. programvezetője lépett a pódiumra, aki felvázolta, milyen projektjeikhez kapcsolódik még a TÁMOP-4.1.3, ismertette a projekt megvalósításának fázisait, ütemét, egyes lépéseit. Elmondta, hogy technikailag még nem zárul a projekt, mert tavasszal újabb feladatokat kaptak az EMMI-től és az OH-től, így január végéig még biztos folytatódik a munka.

A délutáni szekcióülésekről készült beszámolók az alábbi linkekre kattintva olvashatók:

Archívum

Legfrissebb