felvi.hu Minden, ami felsőoktatás

1.2. Tanácsadó cégek felmérései

« vissza 1 2 3 előre »
2007.02.07 
Hasonló adatokat közöl a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a Kienbaum tanácsadó cég bérezési tanulmánya is. A felmérés 83, elsősorban német tulajdonú hazai cég több mint 13 000 munkatársának - az ügyvezető igazgatótól a programozón át a betanított munkásig - bérezési adatain alapul, aktuális számokat ad a jövedelmek szintjéről és összetételéről. A cégek saját adatainak értelmezését és a piaci értékekkel való összevetést segítik a megfelelő csehországi adatok valamint a közép-kelet-európai térség munkaerőpiacainak bemutatása is. A kamara adatai szerint a felső vezetők közül legjobban a marketing és értékesítési vezetők, nem vezetői pozícióban pedig a nagyobb ügyfelekkel foglalkozó key account menedzserek keresnek.

A cégvezetők 14,8 milliós bruttó alapfizetést kapnak, éves jövedelmük pedig ennél mintegy 30 százalékkal magasabb (18,8 millió). A felső és középvezetői pozíciók fizetési toplistájának élén az értékesítésért és marketingért együtt felelős vezető áll 12,7 millió forintos jövedelemmel. Mögötte az "egyszerű" értékesítési vezető következik 11,1 millió, majd a műszaki igazgató 10 millióval. A felső vezetők közül alapfizetésben leghátul a gyártásért felelős főnök szerepel 6,4 millióval.
A DUIHK felmérésében tizenegy nem vezetői és nem fizikai dolgozói - összefoglaló néven irodai - munkakört vettek górcső alá. Ezek közül a nagyobb ügyfelekkel foglalkozó key account menedzseri pozíció vezeti a fizetési listát 5,1 milliós éves jövedelemmel. A középmezőnyben foglal helyet a rendszergazda és a kontroller 4-4 millióval. Az irodai fizetési lista végén az adminisztrációért felelős titkárnők és pénztárosok szerepelnek 2,8 millióval.

Az igazán nagy különbségek nem az alapbérekben, hanem az összjövedelemben vannak, ami azt jelzi, hogy a vállalatok a bérezést erőteljesen a teljesítményhez kötik. Az eltérések pozíciótól is függnek: a Hewitt Humán Tanácsadó Kft. 2006-os kompenzációs adatbázisából kiderül, hogy a változó bér aránya akár negyven százalék is lehet a vezérigazgató esetében, a legtöbb vezetői pozícióban viszont leginkább 25 százalék a maximum. Ezzel szemben a - felsőfokú végzettséget nem igénylő - fizikai munkakörök többségénél jellemzően nincs akkora különbség az alapbér és a teljes készpénzjövedelem között, mint a szellemi munkát végzőknél. A vállalatok túlnyomó többsége ezekben a pozíciókban nem biztosít teljesítményfüggő javadalmazást, egyedül a műszakvezetőknél gyakoribb a bónusz. A fizikai és beosztott szellemi munkakörökben ez nagyrészt a túlórákból és a 13. vagy 14. havi bérből áll össze, míg a vezetőknél a prémiumtól a nyereségrészesedésen át a különböző részvényopciókig terjedhet.





Archívum