felvi.hu


1.2. Tanácsadó cégek felmérései

2007.02.07

A személyzeti tanácsadással foglalkozó vállalkozások számára az egyik legfontosabb piaci információt jelenti, hogy az egyes munkahelyeken, szakmákban vagy munkáltatói csoportokban milyen kereseti lehetőségek állnak rendelkezésre az elhelyezkedni szándékozók számára. Így többen is végeznek ilyen célú felméréseket, ezek eredményei azonban sok esetben - mivel komoly piaci értékek képviselnek - a nyilvánosság számára nem ismertek.

Az egyik ilyen legismertebb Hay Group országos jövedelemszint-felmérése. A Hay Group magyarországi irodája 1991 óta végez átfogó országos jövedelemszint felméréseket. Adatbázisuk több mint 200 résztvevő vállalat munkavállalóinak adatait tartalmazza

Bérelemzéseik alapja, hogy a munkakörök tartalmuk alapján kerülnek összehasonlításra. A munkakör-értékelés célja az, hogy megállapítsák a munkakör relatív értékét és a vállalati szervezetben elfoglalt fontosságát. A munkakörök gyors, megbízható összehasonlításának módszere a munkakör besorolás. Ekkor olyan standard munkaköri leírásokkal történő összehasonlítást végeznek, melyek értékét korábban a fenti Hay munkakör-értékelés módszerével meghatároztuk.
Az adatgyűjtés egy átfogó fizetési és juttatási kérdőív, valamint a HRA javadalmazási szoftver, vagy Excel táblázat segítségével történik. A program lehetővé teszi az egyes munkavállalók fix, illetve változó bérének, egyéb juttatásainak nyilvántartását, a változások nyomon követését.

A vizsgálat eredményeit összefoglaló Hay jövedelemszint tanulmány a legfontosabb javadalmazási elemek (fix bér, összjövedelem, változó bér, juttatások) részletes ismertetését tartalmazza, illetve gazdasági áttekintés és előrejelzések segítségével támogatja a jövő évi tervezést.

A Hay Group legutóbbi 2006-os felmérése szerint egy felsővezető alapbére tizenegyszerese egy fizikai dolgozóénak. Emellett nagyok az ágazatok szerinti eltérések is: a termelésben alkalmazottak összjövedelme például átlagosan több mint 16 százalékkal kisebb a számítástechnikai területen dolgozókénál. Jelentős fizetésbeli különbségek vannak az ugyanabban a munkakörben, de más ágazatban dolgozók bére között is. A korábbi évekhez hasonlóan idén is a banki és a gyógyszeripari, elsősorban az értékesítői ágazatban figyelhetőek meg a legmagasabb bérek.

Hasonló adatokat közöl a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a Kienbaum tanácsadó cég bérezési tanulmánya is. A felmérés 83, elsősorban német tulajdonú hazai cég több mint 13 000 munkatársának - az ügyvezető igazgatótól a programozón át a betanított munkásig - bérezési adatain alapul, aktuális számokat ad a jövedelmek szintjéről és összetételéről. A cégek saját adatainak értelmezését és a piaci értékekkel való összevetést segítik a megfelelő csehországi adatok valamint a közép-kelet-európai térség munkaerőpiacainak bemutatása is. A kamara adatai szerint a felső vezetők közül legjobban a marketing és értékesítési vezetők, nem vezetői pozícióban pedig a nagyobb ügyfelekkel foglalkozó key account menedzserek keresnek.

A cégvezetők 14,8 milliós bruttó alapfizetést kapnak, éves jövedelmük pedig ennél mintegy 30 százalékkal magasabb (18,8 millió). A felső és középvezetői pozíciók fizetési toplistájának élén az értékesítésért és marketingért együtt felelős vezető áll 12,7 millió forintos jövedelemmel. Mögötte az "egyszerű" értékesítési vezető következik 11,1 millió, majd a műszaki igazgató 10 millióval. A felső vezetők közül alapfizetésben leghátul a gyártásért felelős főnök szerepel 6,4 millióval.
A DUIHK felmérésében tizenegy nem vezetői és nem fizikai dolgozói - összefoglaló néven irodai - munkakört vettek górcső alá. Ezek közül a nagyobb ügyfelekkel foglalkozó key account menedzseri pozíció vezeti a fizetési listát 5,1 milliós éves jövedelemmel. A középmezőnyben foglal helyet a rendszergazda és a kontroller 4-4 millióval. Az irodai fizetési lista végén az adminisztrációért felelős titkárnők és pénztárosok szerepelnek 2,8 millióval.

Az igazán nagy különbségek nem az alapbérekben, hanem az összjövedelemben vannak, ami azt jelzi, hogy a vállalatok a bérezést erőteljesen a teljesítményhez kötik. Az eltérések pozíciótól is függnek: a Hewitt Humán Tanácsadó Kft. 2006-os kompenzációs adatbázisából kiderül, hogy a változó bér aránya akár negyven százalék is lehet a vezérigazgató esetében, a legtöbb vezetői pozícióban viszont leginkább 25 százalék a maximum. Ezzel szemben a - felsőfokú végzettséget nem igénylő - fizikai munkakörök többségénél jellemzően nincs akkora különbség az alapbér és a teljes készpénzjövedelem között, mint a szellemi munkát végzőknél. A vállalatok túlnyomó többsége ezekben a pozíciókban nem biztosít teljesítményfüggő javadalmazást, egyedül a műszakvezetőknél gyakoribb a bónusz. A fizikai és beosztott szellemi munkakörökben ez nagyrészt a túlórákból és a 13. vagy 14. havi bérből áll össze, míg a vezetőknél a prémiumtól a nyereségrészesedésen át a különböző részvényopciókig terjedhet.

 

A Hay Group felmérése szerint Budapesten évek óta kiemelkedően magasak a bérek, az itteni fizetések több mint 10 százalékkal vannak az országos átlag fölött, de Kelet-Magyarországhoz képest például több mint 20 százalékos az eltérés. A Hewitt adatai alapján is a fővárosban tevékenykedő cégek fizetnek többet, a vidéki cégekhez mérten a felső vezetők fizetése akár harminc százalékkal több lehet Budapesten.
A földrajzi helyzet mellett a cégméret és a tulajdonosi szerkezet is befolyásoló tényező a fizetéseknél. A DUIHK tanulmánya szerint amíg az 500 millió forint árbevételt elérő cégek ügyvezetőinek bére 11,4 millió forint, addig a 10 milliárd forint feletti árbevételt felmutató vállalatok ügyvezetői kétszer akkora, 20,2 milliós jövedelemmel számolhatnak. A Hewitt felmérése alapján pedig egy multinacionális cég marketing-, vagy HR-igazgatója kereshet annyit, mint egy magyar középvállalat első számú vezetője.

Magyarországon folytatódik az a néhány éve megfigyelhető trend, amelynek köszönhetően nagyon lassan ugyan, de szűkül a magas- és az alacsony szintű bérek közötti rés. Emellett az erősödő munkaerő-piaci verseny miatt csökkenni látszik a magasan és az alacsonyan fizető vállalatok bérei közötti különbség is. Közép-európai összehasonlításban összességében a magyar bérek második helyen, a lengyel fizetések mögött találhatóak.

A Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) 2005. novemberi - a Felsőoktatási és Tudományos Tanács ad hoc bizottságának felkérésére készült - felmérése a diploma és munkaerő-piaci elvárások közötti kapcsolatokat vizsgálta. Ennek során a GVI a pályakezdő bérek jelenlegi és várható szintjét is vizsgálta. A feldolgozóipari, kereskedelmi és szolgáltató cégek átlagosan bruttó 185 ezer forintot fizetnek a diplomás pályakezdőknek, és ezt az első két év alatt átlagosan 20 százalékkal, bruttó 223 ezer forintra emelik. A foglalkozások között, mind a kezdő bruttó bér, mind a várható bérnövekedés tekintetében az elemző közgazdász az éllovas, az ilyen végzettséggel kezdetben 223, két év múlva 276 ezer forintra számíthatnak a pályakezdők, ugyanakkor ezen a területen a legnagyobb a kínált bérek szórása is, ami feltehetően a közgazdász képzés színvonalának intézmények szerinti nagy szórására vezethető vissza. Második helyen a gépészmérnökök állnak, akik két év tapasztalatszerzés után 22 százalékkal magasabb bruttó bérre számíthatnak.