felvi.hu


A hivatalos statisztika: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

2007.02.07

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) bér és kereseti statisztikai adatai a jogszabályokon alapuló kötelező statisztikai adatszolgáltatásra épülnek, amelyeket kiegészít reprezentatív mintán történő adatfelvétel is.

A keresetekről és bérekről pontos statisztika számos más fontos szempont mellett nélkülözhetetlen az ún. érdekegyeztető mechanizmusok működéséhez, hisz ezen fórumokon éppen ezekről a bérekről történik megállapodás. Az így kialakított egyéni bér- és kereset felvétel az EU harmonizáció jegyében zajlott le.
Az adatközlők köre kiterjedt az 5 főt ill. annál nagyobb létszámot foglalkoztató vállalkozásokra, valamint a nem profitorientált szervezetekre, továbbá minden költségvetési intézményekre. A megfigyelési körbe bekerültek a teljes-, és a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak.

A statisztika készítői a legkönnyebb helyzetben a költségvetési intézmények esetében vannak, itt általában teljes körű az adatfelvétel, azaz minden munkavállaló - legtöbb esetben valós - havi jövedelme kerül be az adatbázisba. A vállalkozói szférában és a nem profitorientált szervezeteknél az 50 főnél többet foglalkoztató egységeknél a kiválasztás előírásainak figyelembe vételével a mintába a fizikai dolgozók kb. 6 százaléka, a szellemi foglalkozásúak mintegy 9 százaléka került be. Az 5-50 fő közöttieknél a szervezetek közül választottak 20 százalékos mintát, az így bekerült szervezeteknek viszont minden teljes- és nem teljes munkaidős dolgozójukról kellett adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatók azon részében, ahol reprezentatív mintavétellel teljesítették az adatszolgáltatást - a mintavételi arányok alkalmazásával statisztikai módszerekkel - teljes körűvé lettek az adatok, ami a minta alapján a reprezentált teljes sokaságra való következtetést jelenti.

A részletes statisztikai adatok az ÁFSZ honlapján az alábbi bontásban tekinthetők meg:
- versenyszféra alapbér- és kereseti átlagai nemzetgazdasági ágazatonként fizikai-szellemi bontásban, nemenként
- versenyszféra alapbér- és kereseti átlagai munkaköri kategóriánként fizikai-szellemi bontásban, nemenként
- versenyszféra alapbér- és kereseti átlagai állománycsoportonként fizikai-szellemi bontásban, nemenként
- köztisztviselők illetményének és keresetének átlagai besorolási osztályonként, nemenként
- közalkalmazottak illetmény átlagai fizetési fokozatonként besorolási osztályok szerint
- közalkalmazottak kereset átlagai fizetési fokozatonként besorolási osztályok szerint
- foglalkozásonkénti alapbér- és kereset átlagok korcsoportonként, a nemzetgazdaságban
- megyénkénti és régiónkénti átlagos alapbérek és keresetek a nemzetgazdaságban fizikai-szellemi bontásban, nemenként
- korcsoportonkénti alapbér- és kereset átlagok a nemzetgazdaságban fizikai-szellemi bontásban, nemenként
- iskolai végzettség szerinti alapbér- és kereset átlagok a nemzetgazdaságban fizikai-szellemi bontásban, nemenként

Bár a leginkább széleskörű és kiterjedt adatfelvétellel Állami Foglalkoztatási Szolgálat rendelkezik, azonban a teljesebb, pontos kép felrajzolásának még ez esetben is korlátai vannak:
- a kis létszánú szakmák, foglalkoztatási csoportok (pl. regionális, életkori bontás) átlagértékei kevéssé megbízhatók;
- egyes szakmák esetében a kereseti adatok igen szórtak (pl. ügyvéd, közgazdász), itt az átlagértékek önmagukban nem releváns adatok;
- a civil szervezetek esetében a kereset kiegészítés sok esetben eseti, megbízási szerződések formájában történik, amelyet a statisztika szintén nem tartalmaz;
- a statisztika csak a bevallott jövedelmeket tartalmazza, a valós jövedelmek - foglalkozásonként eltérő mértékben - ettől jelentősen eltérhetnek;

A felmért 630 fizikai, illetve szellemi foglalkozásúak közül, 2005-ben, legjobban a légiirányítók kerestek, havi bruttó bérük átlagosan 762 ezer forintra rúgott. A légi szakma képviselőit a törvényhozók, a miniszterek és a politikai államtitkárok követik, havi bruttó 735 ezer forintos keresettel. 642 ezer a légijármű-vezetők bére, a bíróké 579 ezer forint. A 600 ezres álomhatárt nem, az 500 ezrest viszont átlépték a bírók (579 ezer forint), az atomerőművi gépkezelők (569 ezer forint) és az ügyészek (515 ezer forint).

 

Korcsoportok és nemzetgazdasági szektorok szerint vizsgálva a kereseteket, sokak számára meglepő adatokkal találkozunk:
- minden korcsoport esetében magasabb fizetések a költségvetési intézményeknél tapasztalhatók. A statisztikai adatoknál vélhetően kisebb a különbség a költségvetési és versenyszféra között;
- míg a költségvetési és versenyszféra az életkorral, illetve a munkában eltöltött évekkel párhuzamosan, linerárisan növekvő kereseteket mutat, addig a versenyszférában a 31-40 éves korosztály átlagbére meghaladja a negyvenesek jövedelmét. Mindez azzal magyarázható, hogy a piaci szektorban egyes szakmákban (főleg műszaki, informatikai területen) gyorsabb előrejutási lehetőség áll a munkavállalók előtt, sokan már harmincas éveikben vezetővé válhatnak, kiugróan magas jövedelemmel;
- míg a közszférában szakmunkásként éri meg dolgozni, addig a versenyszférában diplomásként. A havi bruttó alapbérek alapján a felsőfokú végzettségűek bérelőnye minden szektorban egyértelmű, mégis az utóbbiban dolgozók járnak a legjobban;
- a főiskolát végzettek több mint kétszer annyit keresnek, mint az érettségizettek, az egyetemi diplomások pedig átlagosan kétszázezerrel kapnak több fizetést bruttóban havonta, mint a technikumot végzett szakemberek;
- az iskolai végzettség nemcsak a versenyszférában, hanem a nonprofit szektorban és a költségvetési munkahelyeken is nagymértékben meghatározza a javadalmazást;
- jelentős regionális különbségek vannak: egy budapesti szellemi dolgozó közel százezer forinttal nagyobb keresettel rendelkezik, mint a régiók többségében, a fizikai dolgozókhoz képest két és fél, háromszoros a különbség.

Vissza >>