A hivatalos statisztika: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

1 2 3 4

2007.02.07

Korcsoportok és nemzetgazdasági szektorok szerint vizsgálva a kereseteket, sokak számára meglepő adatokkal találkozunk:
- minden korcsoport esetében magasabb fizetések a költségvetési intézményeknél tapasztalhatók. A statisztikai adatoknál vélhetően kisebb a különbség a költségvetési és versenyszféra között;
- míg a költségvetési és versenyszféra az életkorral, illetve a munkában eltöltött évekkel párhuzamosan, linerárisan növekvő kereseteket mutat, addig a versenyszférában a 31-40 éves korosztály átlagbére meghaladja a negyvenesek jövedelmét. Mindez azzal magyarázható, hogy a piaci szektorban egyes szakmákban (főleg műszaki, informatikai területen) gyorsabb előrejutási lehetőség áll a munkavállalók előtt, sokan már harmincas éveikben vezetővé válhatnak, kiugróan magas jövedelemmel;
- míg a közszférában szakmunkásként éri meg dolgozni, addig a versenyszférában diplomásként. A havi bruttó alapbérek alapján a felsőfokú végzettségűek bérelőnye minden szektorban egyértelmű, mégis az utóbbiban dolgozók járnak a legjobban;
- a főiskolát végzettek több mint kétszer annyit keresnek, mint az érettségizettek, az egyetemi diplomások pedig átlagosan kétszázezerrel kapnak több fizetést bruttóban havonta, mint a technikumot végzett szakemberek;
- az iskolai végzettség nemcsak a versenyszférában, hanem a nonprofit szektorban és a költségvetési munkahelyeken is nagymértékben meghatározza a javadalmazást;
- jelentős regionális különbségek vannak: egy budapesti szellemi dolgozó közel százezer forinttal nagyobb keresettel rendelkezik, mint a régiók többségében, a fizikai dolgozókhoz képest két és fél, háromszoros a különbség.

Vissza >>

Archívum

Legfrissebb