Pályaorientációs tapasztalatok Írországból

Pályaorientáció a gyakorlatban: intézménylátogatások

Pályaorientáció a munkaügyi szektorban: a Nemzeti Képzési és Foglalkoztatási Hatóság

A Nemzeti Képzési és Foglalkoztatási Hatóságot (National Training and Employment Authority, FÁS, ez az ír név rövidítése: Forás Áiseanna Saothair) 1988-ban alapítottak, s mint a nevéből is kiderül, ez a munkaügyi szektor eleme. E szervezetnek 66 regionális irodája és 20 képzési központja van, vagyis szolgáltatási spektruma az egész országra kiterjed.

A FÁS

• szolgáltatásokat nyújt munkakeresőknek és munkanélkülieknek (külön figyelmet fordítva a veszélyeztetett rétegek felzárkóztatására),
• szolgáltatásokat kínál a munkaadók részére,
• humánerőforrás-fejlesztési projekteket hajt végre,
• munkaerő-piaci politikák alakításába bekapcsolódik, tanácsot ad az iparnak,
• támogatja helyi vállalkozásokat,
• elemzéseket készít a munkaerőpiac helyzetéről,
• pályaorientációs tevékenységet végez.

A FÁS munkaügyi adatbázisa igen kiterjedt és aktuális, noha a munkaadóknak nincs törvényben meghatározott jelentési kötelezettségük a megüresedett álláshelyekről. Az ország (munkaerőpiacának) nyitottságát pedig mi sem jelzi jobban, minthogy a szervezet központi telefonos ügyfélszolgálata több tucat nyelvet lefedve fogadja az érdeklődők hívásait.

Pályaorientáció a közoktatásban: a Manor House School

Dublin elegáns külvárosában található a Manor House School, egy (egyébként államilag finanszírozott) katolikus leányiskola. Ahogy az az ír közoktatásban szokás, ennek az iskolának is saját egyenruhája van, abban feszített minden diák. E középiskolában az ottani pályaorientációs szolgálat munkájával és kiadványaival ismerkedtünk meg, melyek közt a felsőoktatási felvételivel, pályaválasztással kapcsolatos kiadványok mellett önismereti tesztek is voltak, de nem hiányoztak a polcokról a drogprevenciós és a szexuális felvilágosító kiadványok sem.

E látogatás során megtudtuk: a közoktatásban nincsen kötelező részvétel a pályaorientációban, a diákok önként fordulhatnak a szolgálathoz pályaválasztási tanácsért. A középfokú oktatásban a nyújtandó szolgáltatás heti óraszáma az iskola diáklétszámától függ: 500 fősnél kisebb iskolákban heti 22 óra szolgáltatást kell biztosítani (beleértve az egyéni és a csoportos, például az osztályóra keretében történő orientációt), 500 fő felett ez az óraszám sávosan nő.

Bár felkészült szakemberek végzik a pályaorientációt, speciális, nehéz esetek őket is próbára tehetik: a pályaorientációs szakemberek ilyenkor különböző szakszolgálatokhoz (lásd 2. számú keretes írásunkat) fordulhatnak, de munkájukat, szakmai fejlődésüket egyébként különböző szakmai szervezetek is segítik (lásd 1. és 3. számú keretes írásunkat).

A szakemberek elmondták: e szolgáltatások mellett a legjobb pályaorientációt az élet maga végzi, s ebből a megfontolásból vezették be az ír közoktatásban a váltásra felkészítő évet, az ún. transition year-t. A váltásra felkészítő év a 90-es évek derekától terjedt el opcionális lehetőségként az iskolákban. Nem minden iskola kínálja ezt a lehetőséget, az összdiákság mintegy háromnegyedének van módja ebben részt venni. A Manor House Schoolban már évekkel ezelőtt bevezették a transition yeart-t. Ennek az évnek nagyon erős orientációs aspektusa van.

De mi is ez pontosan? Az ír középfokú oktatás két részre bomlik. 12-15 éves életkorra tehető az ún. junior ciklus (alsó-középfok), mely vizsgával zárul. Utána jön a két éves ún. senior ciklus (felső középfok), mely szintén vizsgával zárul. A kettő közé van beépítve a transition year, azaz a 15-16 éves diákok vehetnek részt benne. A váltóév célja, hogy segítse a tanulók személyiségének, szociális, tanulási és szakmai képességeinek fejlődését, és ezáltal felkészítse őket arra, hogy autonóm, aktív és felelős tagjai legyenek a társadalomnak.

Ebben az évben egyaránt van képzés és gyakorlati (munka)tapasztalat-szerzés. Számos nem-akadémiai tárgyat tanulnak a diákok (elsősegély, főzés, gépírás), és számtalan sportágban is kipróbálhatják magukat (sziklamászás, kajakozás, tájfutás...). Az önkéntes munka a legtöbb iskolában követelmény, azaz a diákoknak bizonyos időt valódi munkakörnyezetben kell tölteniük, hogy betekintést nyerjenek a felnőtt életbe, a munka világába. A diákok gyakran dolgoznak kórházakban, vagy segítik karitatív szervezetek munkáját.

Ez az év tehát az érést segíti. Általa növekszik a kreativitás, és javul a diákok önmagukért való felelősségvállalása is. Kimutatták, hogy azon diákok érettségi eredményei jobbak, akik részt vettek ebben a programban, s ez összefügghet a javuló önbizalommal és önértékeléssel is.

Végül megérdeklődtük, hogy hogy lesz valakiből pályaorientációs szakember. Megtudtuk: a közoktatásban a pályaorientációs tevékenység ellátásához megfelelő felsőfokú végzettség kell, melyet általában egy tanári alapszakos diplomára építenek rá mesterszinten. 5 felsőoktatási intézményben képeznek pályaorientációs szakembereket:

• Higher Diploma in Guidance and Counselling - University College Cork (UCC)
• Higher Diploma in School Guidance and Counselling - National University of Ireland, Maynooth (NUI M)
• Masters in Education with specialisation in Guidance and Counselling - The University of Dublin, Trinity College (TCD)
• MSc in Educational Guidance and Counselling - Mode B (TCD)
• Postgraduate Diploma in Guidance Counselling - University of Limerick (UL)

A kisodródás ellen: a Youthreach programm

A Youthreach program testesíti meg az iskolán kívüli pályaorientációt, és ebben sokkal jelentősebb a szociális inklúzió aspektusa, mint egy elitgimnázium pályaorientációs tevékenységében: ez Írország oktatási és képzési programja az iskolát idejekorán elhagyóknak. A közoktatást a diákok mintegy 3,2 százaléka hagyja el végzettség nélkül, 15,3 százalék pedig csak a már említett junior ciklus vizsgájával rendelkezik, "rendes" középfokú végzettséget nem szerez. Elgondolkodtató adat az is, hogy évente 750 gyerek fejezi be 12-13 évesen az általános iskolát úgy, hogy nem megy tovább középfokú intézménybe (noha 16 éves korig általános tankötelezettség van). Az ő felkarolásuk, kisodródásuk megakadályozása tehát nemcsak gazdasági, hanem nagyon komoly társadalmi kérdés is. (Míg a középfokú végzettséggel rendelkezők közül minden tizedik, addig az azzal sem rendelkezők közül minden második ember munkanélküli.)

A Youthreach-t az oktatási és a munkaügyi tárca alapította a 2000-2006 közti Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, európai források bevonásával. A program szervesen illeszkedik az ún. "második esély oktatásba" (second chance education), és központi eleme a kormány LLL stratégiájának. A program célcsoportja a 15-20 év közötti, az iskolát végzettség nélkül elhagyó munkanélküli fiatalok. A Youthreach segít a fiataloknak, hogy megtalálják útjukat a felnőtt világba, és lehetőséget ad valamilyen végzettség megszerzésére. A program egész éves, és egész napos elfoglaltságot nyújt. A Youthreach programot különböző szervezetek hajtják végre. E centrumokat nem iskolai környezet jellemzi, és főleg a hátrányos vidékeken/településrészeken helyezkednek el. A nemzeti program keretet jelent, konkrét tartalommal a helyi igény szerint lehet megtölteni.

A program középpontjában tehát a fiatalok visszaintegrálása áll a képzés, és integrálása a munka világába, mégpedig a személyiség komplex fejlesztése révén: személyiség-fejlesztés (önértékelés, autonómia, felelősség stb.), képesség-fejlesztés (matematika, számítástechnika stb.), más aktivitások (sport, főzés), életmód-fejlesztés (drogmegelőzés, bűnmegelőzés), társas kompetenciák fejlesztése (együttműködés, csapatmunka, erőszakmentesség, konfliktuskezelés) stb.

E sorok szerzője a Dublin-közeli Naas városka Youthreach Centre-ét látogatta meg, és érdekességképpen jegyzi meg, a program életközeliségét alátámasztandó, hogy a nemzetközi csoport látogatása nem attrakció volt, hanem be volt építve a napi munkarendbe: a bemutatkozó előadás alatt egy kis csoport az ebédet készítette elő a vendégeknek, mások az asztalokat terítették. A fiatalok láthatóan otthon érezték magukat, nem volt kisebbrendűségi komplexusuk, nyitottak voltak és szívesen beszéltek magukról.

Középpontban a felnőttek - a brayi Felnőtt Pályaorientációs Szolgálat

Bray egy tengerparti kisváros, pár tíz kilométernyire Dublintól. A brayi Felnőtt Pályaorientációs Szolgálat (Bray Adult Guidance Service) 2002-ben nyitotta meg kapuit, és szolgáltatásait minden 18. életévét betöltött személy ingyenesen veheti igénybe. E hálózat létrehozása is az ország LLL stratégiájába illeszkedik bele. E szolgálat könyvtárral, internettel, képzésekkel, információval, CV-írás-tanítással, személyes tanácsadással stb. (többnyire munkanélküli) felnőtteknek segít (többnyire vissza)integrálódni a munka világába, vagy felkészülni például felsőfokú tanulmányokra (az ún. mature student-eknek, azaz a 23 év felettieknek külön kvótájuk van a felsőoktatási intézményekben). Nem ritka az sem, hogy olvasásra, nagyon egyszerű szakmákra, vagy például az anyasággal vagy háztartás-vezetéssel kapcsolatos alapismeretekre tanítják a hozzájuk fordulókat.

Pályaorientáció a felsőoktatásban: a Dublini Technológiai Intézet karrierirodája

Az ír felsőoktatásban, amely egyébként tandíjmentes, jelenleg 136 ezer diák tanul, s a felsőoktatási intézményekben természetesen működnek karrierirodák is.

A Dublini Technológiai Intézet (Dublin Institute of Technology) karrierirodája (Careers Service) a hallgatóknak, a végzősöknek, munkaadóknak és az oktatóknak nyújt szakmai, s mint kiemelték: proaktív szolgáltatást.

Mint minden pályaorientációs tevékenységnek Írországban, a hallgatóknak nyújtott szolgáltatásnak is az az alapelve, hogy őket kell felkészíteni az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos és karrierépítési döntések meghozatalára, nem helyettük kell dönteni (saját képességek, szükségletek felismertetése, tervezés, öneladási képesség fejlesztése stb.). Az iroda önismereti és döntéshozatali tréningeket szervez, csoportos és egyéni tanácsadást nyújt, és számtalan publikációval, teszttel, adatbázissal, információval áll a hallgatók rendelkezésére (hírlevelek, e-mail értesítők is stb.).

Az irodában a munkaadói kapcsolatoknak külön referense van. A munkaadóknak az intézmény képzési programjairól, a hallgatók elvárásairól adnak tájékoztatást, valamint tanácsokat adnak, hogy álláshirdetéseik hogyan érik el legjobban a végzősöket, illetve segítenek a megfelelő munkaerő megtalálásában is. Az iroda egy on-line adatbázist működtet az üres állásokról (JobScene), ezt a munkaadók tölthetik fel. A honlapon publikálják a DIT hallgatóinak szóló a képzési és munkalehetőségeket (Milkround), de ezen kívül a célcsoportot közvetlenül e-mailban is megkeresik egy-egy állásajánlattal. Az intézmény helységeiben a munkaadók prezentációkat, workshopokat tarthatnak, s lehetőségük van az intézmény hirdetőfelületein megjelenni, és kari állásbörzéken is módjuk van részt venni. Az iroda a munkaadókat a karok oktatóival is összehozza, hogy a kétirányú információáramlás biztosítva legyen.

Az ír felsőoktatásban a karrierirodáknak nemcsak a munkaadók és a hallgatók, de az intézmény és az oktatók vonatkozásában is vannak feladatai: az intézményeket és az oktatókat fel kell készíteniük arra, hogy a munkaerő-piac által elvárt képességeket fejlesszék a hallgatókban. Az oktatóknak/intézménynek nyújtott támogatás közül kiemelendő a munkaerő-piaci trendek, elvárások közvetítése az intézmény felé, valamint információ nyújtása a végzettek első munkahelyéről. Az iroda a karokkal együttműködve dolgoz ki karrier-fejlesztési programokat, de figyelemmel kíséri például a DIT különböző szabályzatait (fogyatékkal élők hozzáférése, szociálisan hátrányos helyzetűek hozzáférése, esélyegyenlőségi politika) is.

A felsőoktatási karrierirodáknak van egy szakmai ernyőszervezete is, a Graduate Careers Ireland (GCI), mely 25 felsőoktatási intézményt képvisel, és melynek célja a tagok közti jó gyakorlatok támogatása és terjesztése, az egyes karrierirodák közti együttműködés erősítése. A GCI kapcsolatot tart a munkaadókkal, az oktatásirányítás szereplőivel és a felsőoktatásban oktatókkal is.

A DIT karrieriroda rengeteg kiadvánnyal rendelkezik. Ezek jelentős részét a GCI adja ki, együttműködésben a GTI-vel, Európa vezető kiadójával karrier-területen, megcélozva a hallgatókat és a végzetteket.

• A gradireland és a postgradireland hivatalos karrier jegyzék karrier-tanácsokkal, munkalehetőségekkel stb. E kiadványoknak szektorális formája is van, melyek a benne lévő pályabemutatások (mit csinál az orvos, kiből lesz jó orvos...) okán egy-egy speciális területre (pl. pénzügyi foglalkozások) készülő hallgatóknak jelentenek nélkülözhetetlen forgatnivalót.
• Írország 100 vezető friss diplomás munkáltatója: a végzősök szavazatai alapján készül ez a különleges kiadvány, mely rangsorolja a körükben, tapasztalataik alapján legnagyobb népszerűségnek örvendő munkaadókat.
• Munkaerő-piaci információk.
• Gradireland frissdiplomás kereseti vizsgálat: ez az egyetlen, évente elvégzett fizetés-kutatás Írországban.

Jól működő pályaorientációs rendszerek ide vagy oda, a pályán való önálló orientálódáshoz fűződő képességek megléte olyannyira fontos, hogy Írország célul tűzte ki, hogy a jövőben a munka világára felkészítést (career education) a tanterv részévé teszi.