felvi.hu Minden, ami felsőoktatás

Ír felvételi

2008.05.08 

Kapcsolódó tartalmak

Az ír felvételi rendszer sokmindenben hasonlít a mienkhez: központi szervezet irányításával zajlik, az érettségi eredményeik alapján rangsorolják a felvételizőket és a bekerülés nagyban függ a jelentkezők által felállított sorrendtől. Akadnak azonban eltérések, amelyektől mégis más az ír felsőoktatás, és az oda való bejutás mikéntje.

 

A felsőoktatás szerkezete


Az ír állami felsőoktatási rendszert három intézménytípus alkotja:
- az egyetemek (universities, 7 db),
- a technológiai intézetek (institutes of technology, 16 db) és
- a tanárképző főiskolák (colleges of education, 8 db).
A technológia név csalóka lehet, a műszakin kívül a gazdasági, természettudományi, nyelvészeti és zenei képzéseket nyújtó intézményeket is ide kell érteni. A tanárképző főiskolák pedig nemcsak "normál" általános iskolai tanárokat képeznek, de ezek készítik fel az alap- és középfokú intézményekben a vallás, illetve az úgynevezett házvezetés/háztartástan (home economics(1)) tárgyat oktatni szándékozókat is.
Az állami intézmények autonómok, de működésüket az állam finanszírozza. Írországban az állami felsőoktatás tandíjmentes, de bizonyos összegű beiratkozási díjat kell fizetniük a hallgatóknak. Az utóbbi időben magánszolgáltatók is megjelentek a felsőoktatási szektorban, Írországban is egyre több magánintézmény nyitja meg kapuit. Ezekben az intézményekben a tanulmányok költségeit természetesen a hallgató fedezi.
Ami a hallgatók számát illeti, természetesen Írországban is végbement egy robbanás: az ír felsőoktatás 1965-ben alig 18 ezer, 2000-ben már több mint 115 ezer, 2006-ban pedig már közel 137 ezer hallgatót tudhatott magáénak.

Egy kis demográfia

Írország lakossága 4,3 milliós, s az EU tagországok közül az egyik legfiatalabb populációval rendelkezik: míg a 65 év felettiek aránya csak 11 százalék (Magyarországon 15,9 százalék), addig a 14 év alattiaké meghaladja a teljes népesség húsz százalékát (itthon 15,2 százalék). A népesség 2,5 százalékos növekedést mutat (hazánkban csökkenés tapasztalható), a termékenységi ráta pedig 1,9 gyerek/nő (Magyarországon 1,32). A születéskor várható élettartam a férfiaknál több mint 77 (itthon 69), a nőknél közel 82 (hazánkban 77,4) év.

 

Központi felvételi rendszer


Az ír felsőoktatásba - a magyarhoz hasonlóan - egy központi felvételi rendszeren keresztül lehet bekerülni. A Központi Felvételi Irodát (Central Application Office, CAO) 1976-ban hozták létre a felsőoktatási intézmények, hogy a felvételi eljárást központilag lebonyolítsa.
A tízszintű nemzeti képesítési keretrendszer (NQF) 6-7-8. fokán található végzettséget nyújtó (undergraduate) képzésekre történő valamennyi jelentkezést a CAO fogadja be, azaz ez a szervezet tölti fel - a diákok által megjelölt sorrend alapján - a helyeket. A keretrendszer 6. szintjét a kétéves, rövid ciklusú képzések jelentik, a hetedik szinten lévő kurzusok általában három, a nyolcadikon lévők pedig 4-5 évesek (ez utóbbiak közé tartozik egyebek mellett az orvos, fogorvos, gyógyszerész, jogász). A levelező képzések, a nagyon rövid ciklusú képzések, és a 9-10. szint képzései (mester és doktori képzés) nem részei a rendszernek, azokra közvetlenül az intézményeknél lehet jelentkezni.

A központi rendszerben összesen 45 intézmény vesz részt. A jelentkezők mintegy 11 ezer kurzus közül választhatnak, ebben benne van a magánintézmények képzési kínálata is. A jelentkező a lapon 20 képzést jelölhet meg, tízet a 6-7. szintről, tízet pedig a nyolcadikról. Intézményt és képzést együttesen kell egy soron megadni, csak úgy, mint Magyarországon. A jelentkezés díja február elsejéig 45 (e-jelentkezés esetén 35) euró, a május elsejéig jelentkezők ennek a dupláját fizetik.

Felvételi pontszámok

A felvételi pontszámot az érettségi eredménye alapján számolják. Hat tárgy a minimum, de nagyon sok diák érettségizik hét tárgyból, mivel a felvételi pontokat a legjobb hat érettségi tárgy eredményéből számolják, 600 pontos rendszerben. Csak az ír kötelező érettségi tárgy, de a felsőoktatási intézmények felvételi politikája miatt az angol és a matematika - ha de jure nem is, de - de facto kötelezőnek mondható. A felsőoktatási intézmények határozzák meg ugyanis, hogy mely szakra mely tárgyakból várnak kötelezően érettségit, s az angol és a matek mindenhol a követelmények közt van. Az érettségi szintjét szintén az intézmények határozzák meg: a vizsgának ugyanis van emelt és normál (egyes tárgyak esetében alap) szintű változata. A magasabb szint természetesen több pontot hoz a konyhára a felsőoktatási felvételikor; a legmagasabb szinten tett vizsgából a legjobb eredmény jelenti a 100 pontot (normál szinten a legjobb teljesítmény hatvan pontot ér). Az intézmények a magasabb szinten tett vizsgát többletpontokkal jutalmazhatják. Az NQF 8. szintjén lévő képzéseken nagyon magas, az orvosoknál például általában 570-590 pontos a felvételi ponthatár. Meglepő lehet, de a magánintézmények fizetős képzéseire alacsonyabb pontszámmal lehet bekerülni, mint az államiakra.

Ponthatárok
A vonalhúzás egy bonyolult algoritmus alapján történik: a diák az általa megadott sorrend alapján az első olyan kosárba esik bele, ahol pontszáma meghaladta a képzési keretszám figyelembe vételével megállapított ponthatárt. Ez után záros határidővel jeleznie kell, hogy elfogadja-e azt a helyet, ahova bekerült. Azokat, akik nem fogadták el a döntést, újból ráeresztik a rendszerre, de már csak a szabadon maradt helyekre. Így megy ez mindaddig (persze nem a végtelenségig), amíg az intézményi keretszámok fel nem töltődnek.

A CAO egy független fellebbviteli bizottságot is működtet, mely a felvételizők panaszait vizsgálja ki, ha a CAO-ban nem orvosolták problémájukat.

 

Változások a jövőben


A fent vázolt felvételi rendszer 2009-ben változni fog. Új elem, hogy aki 480 pontot elér az érettségi eredményeivel, egy új, speciális vizsgát (scientific attitude test) tehet, melynek eredménye 1/3-részt beszámíthat a felvételi összeredménybe (a 2/3 részt továbbra is az érettségi eredményekből számítják). E vizsga várhatóan 100-120 eurós költségének fedezéséhez a diákoknak (illetve szüleiknek) kell majd a zsebükbe nyúlniuk.

Végül megemlítek még egy érdekességet a felvételi rendszer vonatkozásában: Írországban -a life long learning és az esélyegyenlőség jegyében- az érettségivel nem rendelkező 23 év felettieknek (mature students) lehetőségük van bekerülni a felsőoktatásba, még külön kvótájuk is van az intézményekben. Érettségijük nem lévén, rájuk külön felvételi szabályok vonatkoznak. A nővér és a szülésznő szak kivételével (e két szakra a felvételi eljárást a CAO bonyolítja le) az intézménynél kell jelentkezniük, de előzetesen a nővérnek készülőknek is konzultálniuk kell az áhított intézmény felvételi irodájával.

(1) A home economics tantárgy általában választható formában van jelen az ír közoktatásban. Elsősorban a lányok választják ezt, bár az utóbbi időben egyre több fiú is érdeklődik az itt közvetített - az életben egyébként igen jól hasznosítható - tartalmak iránt. E tárgy keretében megtanítják a diákokat egyebek mellett főzni, varrni, van egy kis táplálkozás-tudomány és fogyasztóvédelem is, s elsajátíthatják a diákok a gyermekgondozás alapjait, de ejtenek szót a családi életről is.

 

Hasznos linkek:

Ír oktatási portál: http://www.educationireland.ie
Az ír oktatási és kutatási tárca honlapja: http://www.education.ie
Ír nemzeti képzési adatbázis: http://www.qualifax.ie
Az ír központi felvételi iroda: http://www.cao.ie

- CSEKEI László -

(A szerző információit, tapasztalatait egy írországi szakértői tanulmányúton szerezte, melyhez a támogatást az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjának keretében kapta.)



Archívum