Felvételi rendszerek Európában
« vissza | 1 2 3 4 5 6 7 8 9 |
előre »
|
Svédország
Stratégiai célkitűzések
A felsőoktatáshoz kapcsolódóan kitűzött, legfontosabb stratégiai célok Svédországban:
- a felsőfokú végzettségűek számának növelése,
- a képzés és a kutatás minőségének javítása a felsőoktatásban,
- a műszaki és természettudományok területén végzettek számának növelése.
A fenti célkitűzésekkel összhangban a felsőoktatási felvételivel kapcsolatban kialakított legfontosabb cél: A felső-középfokon végzettek legalább 50 százaléka továbbtanuljon a felsőoktatásban.
A felsőoktatás előszobája; a felső-középfokú képzés
A svéd oktatási rendszer szerkezete 9+3 év, ez az utolsó 3 év felel meg a felső-középfokú képzésnek. A svéd diákok tanulmányai során először a felső-középfokba belépéskor kerülnek olyan választási helyzetbe, amely a későbbi tanulmányaikra is hatással van. Svédországban ezt a döntést nagyon jól szervezett és működő tanácsadói hálózat segíti.
A felső-középfokon is kreditrendszerű képzés folyik; a kreditek összeválogatásában a tanuló nagy szabadságot élvez, ugyanakkor az elvégzett kreditek száma, az elvégzett modulokért kapott pontszámok meghatározzák a diákok későbbi, felsőfokú továbbtanulását. A diákoknak ugyanis minden ponttal nagyobb esélye lesz, hogy magasabb szintű iskolába menjen tovább. Ráadásul akkreditált, iskolán kívüli programokon való részvétellel is szerezhet pontokat. A felsőoktatási intézmény, ahova a diák jelentkezik, egyszerre mérlegeli, hogy hány kreditpontot sikerült a tanulónak összegyűjtenie, s hogy a tanult tárgyakat milyen érdemjeggyel teljesítette. (A kreditpontokat ugyanis nem befolyásolja az, hogy egy-egy tantárgyat milyen minősítéssel végzett el.)
A felső-középfokú képzés 16 nemzeti képzési programból áll. Minden programban vannak ún. mag/központi tantárgyaik, amelyek mindenhol kötelezőek, ezt nem befolyásolja, hogy a képzés elméleti vagy inkább szakképzési jellegű. Minden programnak úgy kell felépülnie, hogy az ott végző diákok továbbléphessek a felsőoktatásba.
National Admissions Office to Higher Education
Svédországban a National Admissions Office to Higher Education (Nemzeti Felsőoktatási Felvételi Iroda) egy nemzeti szolgáltató ügynökség a felsőoktatási jelentkezési/felvételi eljárás központja, amely felelős:
- a felvételi eljárások koordinációjáért: ennek alapja a felsőoktatási intézményekkel kötött szerződés. Minden intézmény meghatározza, hogy az adott évben mely programjaik lesznek részesei a koordinált felvételi eljárásnak,
- a megfelelő információszolgáltatásért,
- a külföldi felső-középfokú képzettségek elismertetéséért,
- a felvételi eljárás metodológiájának és technológiájának fejlesztéséért.
A National Admissions Office to Higher Education finanszírozását elsősorban a felsőoktatási intézmények közösen biztosítják.
A felsőoktatási felvételi 1997-es szabályozása óta nagyon sok vita folyt a felvételi eljárásról, ezért tervezik, hogy az elkövetkezendő években felülvizsgálják a felvételi rendszerüket.
Jelentkezés a felsőoktatásba
Svédországban jelenleg 36 állami felsőoktatási intézmény van (14 university és 22 university college). A felsőoktatásba való jelentkezésnek két feltétele van: általános/alap és speciális követelmények. Az általános követelmények az egész felsőoktatásra, vagyis valamennyi felsőoktatási intézményre egyformán vonatkoznak (és minden képzési program, illetve kurzus esetében ugyanaz):
- befejezni a felső-középfokú iskolai programot, legalább 'pass' minősítéssel (legalább a felső-középfokú kreditek 90 százalékát teljesíteni kell) vagy igazolni kell az ezzel egyenértékű tudást,
- befejezni a felső-középfokú felnőttképzést (upper-secondary adult education), legalább 'pass' minősítéssel,
- a külföldi tanulmányok során a fentiekkel egyenértékű tudás,
- a jelentkezők dániai, finn, izlandi vagy norvégiai állampolgárok is lehetnek,
- azoknak, akiknek nem svéd, dán, faroesi, izlandi vagy norvég az anyanyelvük, svéd nyelvtudás szükséges.
Azok, akik legalább 25 évesek, dolgoznak 4 éve, valamint az angol és a svéd nyelvtudásuk is megfelelő, illetve elvégezték a nemzeti felső-középfokú képzési programot szintén eleget tesznek az általános követelményeknek. A speciális követelmények különböznek szakterületenként és felső-középfokú oktatásban megszerzett speciális tantárgyi végzettség szerint is. Meghatározott felvételi eljárás van minden képzési programra és kurzusra. Ha adott képzési programra/kurzusra a férőhelyek számánál nagyobb számban vannak azon jelentkezők, akik a követelményeknek eleget tesznek, közöttük kiválasztási folyamatra (selection process) kerül sor.
A kiválasztási szempontok következőek:
- érdemjegyek (a felső-középfokon, a három év során szerzett érdemjegyek alapján történik),
- nemzeti egyetemi alkalmassági vizsga,
- más, speciális tesztek,
- korábbi képzések,
- munkatapasztalatok,
- speciális alapok.
A felsőoktatásba évente kétszer lehet jelentkezni, az őszi és a tavaszi időszakban. A fő jelentkezési időszak, az őszi időszak, április közepén ér véget. A felvételi értesítéseket július közepe után küldik ki. A pót-jelentkezéseket augusztus-szemptember hónapban bonyolítják. A tavaszi időszak januárban kezdődik és október közepén zárul. (A látogató-hallgatókkal kapcsolatos ügyintézést a felsőoktatási intézmények egyénileg végzik.)
A felsőoktatásba való felvétel:
- a felsőoktatási felvételi során meghatározott keretszám van,
- a felvételi elsősorban az érdemjegyek és a kreditpontszámok alapján dől el.
Nem svéd diákok felvételije a különböző kurzusokra és oktatási programokra: A jelentkezési eljárás függ attól, hogy a jelentkező látogató, csere vagy svéd állampolgárságú diák.
A svéd felsőoktatásra jellemző: A külföldi jelentkezők számára is átlátható és megfelelő jogokat biztosít.
Felvétel az undergraduate képzésekre a nem-svéd oktatási háttérrel rendelkező diákok számára a jelentkezési követelmények:
- általános követelmények (minden kurzus és képzési program esetében ugyanaz):
- felső-középfokú oktatás befejezése,
- angol nyelvtudás (magas szintű),
- svéd nyelvtudás (magas szintű).
A svéd rendszer esetében numerus clausus van az egész felsőoktatásra, vagyis egy évben csak meghatározott számú tanulót vesznek fel felsőoktatásba, nagyon sokan nem jutnak be, akik aztán külföldre mennek tanulni. A svéd rendszerben a hangsúly, hasonlóan az angolhoz, elsősorban a tanuló döntésén van. A svéd közoktatási rendszerre is ez az elv érvényesül.
Speciális követelmények:
Jó eredmények azokban a tantárgyakban, amelyek központi szerepet kapnak a további, felsőfokú tanulmányokban. (NARIC értékeli a külföldi, felsőoktatási programokat, csak a befejezett, diplomát adó programokat értékeli.)
Felhasznált dokumentumok:
1. "Outline of the Swedish admissions system" - munkaanyag a svéd National Admissions Office to Higher Education munkatársától.
2. Békési Kálmán: Svédországi iskolalátogatási tapasztalatok - Arion tanulmányút ( a letöltés helye: www. oki.hu)
The Changing Face of Higher Education in Sweden. ( A letöltés helye: www.studyinsweden.se)
The Swedish Higher Education System (A short description by National Agency for Higher Education). ( A letöltés helye: www.hsv.se)
Swedish Higher Education. A Survey 1977-2000. (Produced by National Agency for Higher Education) ( A letöltés helye: www.hhs.se)
- 1. Bevezető
- 2. Anglia
- 3. Ausztria
- 4. Csehország
- 5. Németország
- 6. Svájc
- 7. Svédország
- 8. Szlovákia
- 9. Összegzés
- A 2023-as tavaszi felmérés kérdésblokkjai
- Felsőoktatási Elemzési Jelentések - 6. évfolyam 1. szám, 2022. március
- Field period of EUROSTUDENT 8 research in Hungary has started
- Vegyél részt az EUROSTUDENT 8 kutatásban és nyerj belépőt az EFOTT-ra!
- Elindul az EUROSTUDENT 8 kutatás magyarországi adatfelvétele