Felvételi rendszerek Európában

Az Educatio Kht. Országos Felsőoktatási Információs Központ tanulmányában utánajárt annak, hogy Európa egyes országaiban hogyan épül fel a felvételi rendszer, miként történik a felsőoktatásba való belépés. Milyen feltételeket támasztanak az egyes felvételi rendszerek a jelentkezőkkel szemben, és mi a jelentkezés mechanizmusa. Annak is utánanéztünk, hogy a felvételi eljárás milyen mértékben zajlik központi elvek alapján, illetve mekkora az intézmények autonómiája.

A tanulmányban hét európai országot vettünk górcső alá, sorrendben Angliát, Ausztriát, Csehországot, Németországot, Svájcot, Svédországot és Szlovákiát.

Anglia

Az Egyesült Királyságban évente kb. 500 ezren adják be jelentkezéseiket a felsőoktatási intézmények különböző kurzusaira. 2004-ben 486 028, 2005-ben 522 152, míg 2006-ban 506 304 fő jelentkezett, és 77 százalékuk nyert felvételt valamely felsőoktatási intézménybe. Ezen számokhoz fontos megjegyezni, hogy az angliai felsőoktatási stratégia egyik legfontosabb célkitűzése szélesíteni a felsőoktatásba való részvételt, illetve a felvételi eljárás folyamatában érvényesíteni a méltányosság szempontját.

Az Egyesült Királyság területén a felsőoktatási (undergraduate) kurzusokra a felvételi jelentkezéseket elsősorban aUniversities and Colleges Admissions Service ( www.ucas.com) koordinálja. Bizonyos szakterületek esetében azonban külön szervezet irányítja a felsőoktatási felvételi eljárást. Ezen szervezetek:
- CUKAS (Conservatoires UK Admissions Service): zenei képzés,
- NMAS (Nursing and Midwifery Admissions Service): ápolás és egészségügyi terület,
- GTTR (Graduate Teacher Training Registry): postgraduate tanárképzés esetében.

2005/2006-os évben összesen 327 felsőoktatási intézmény felvételi eljárását bonyolította le a UCAS, a felvételi eljárással kapcsolatosan a szervezet legfontosabb tevékenységei:
- megfelelő információszolgáltatás a jelentkezők részére (a felsőoktatási intézmények kurzusai, nyílt napok, jelentkezésekkel kapcsolatos tudnivalók, felvételi tesztek időpontja stb.),
- a jelentkezések befogadása, (a jelentkezések esetében nagy hangsúlyt fektetnek az elektronikus jelentkezésekre, amely aránya az elmúlt években nagy mértékben emelkedett. 2006-ban a jelentkezések 70 százaléka, 2007-ben pedig már 98 százaléka elektronikus úton történt)
- a pontszámítások lefolytatása,
- a felvételi eljárás koordinációja,
- tanácsadói hálózat működtetése. Az Egyesült Királyságban a jelentkezőket jól szervezett és működő tanácsadói hálózat segíti, amely a jelentkezést megelőzően, illetve a felvételi döntések után is támogatják a továbbtanulni vágyó diákokat.

Postgradute képzésekre történő jelentkezések lebonyolítása a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozik. Attól függően, hogy milyen szakterületet választ a jelentkező, a jelentkezési folyamatnak két útja van:
- Az ún. "A út", amely azon jelentkezéseket foglalja magába, amely a szakterületek nagy részére történik, valamint a jelentkezéseket az UCAS-on keresztül bonyolítják le.
- Az ún. "B út" a művészet és design kurzusokra jelentkezők számára kötelező.

Mindegyik jelentkezési út más-más folyamatokon, határidők alapján zajlik.Az "A út" jelentkezési folyamata:
- A jelentkezési időszak egy évvel korábban kezdődik, mint ahogy a felsőfokú tanulmányaikat elkezdik a felvettek. A jelentkezési időszak indulása szeptember eleje.
- Az egyes képzések, illetve felsőoktatási intézmények esetében a jelentkezési határidő október közepe (pl.: Oxford University, Cambridge Egyetem, orvosi képzések).
- Január közepe a jelentkezési határidő az UK és EU-diákok számára.
- A jelentkezési határidő után az UCAS elküldi a jelentkezéseket a választott felsőoktatási intézményeknek.

A "B utas" jelentkezések lebonyolítása szeptember és március közötti időszakban történik. Ha a jelentkező csak olyan kurzusokat választ, ahova csak "B út" szerint lehet jelentkezni, akkor összesen 3 választási lehetősége lehet. A jelentkezési időszak szeptemberben kezdődik és márciusi határidővel zárul le. Ezután, vagyis március után, küldik ki a felsőoktatási intézmények a jelentkezéseket. A jelentkezés során a jelentkezőnek igazolni kell az eddigi végzettségeit, szükséges egy ajánlást, valamint a jelentkezés motivációiról szóló személyes indoklást mellékelnie.
Ha a jelentkező olyan kurzusokat választ, amely az A vagy B jelentkezéshez tartozik, akkor összesen 5 választási lehetősége lehet, ugyanakkor maximum 3 olyan kurzust választhat, amely a B utas jelentkezési eljáráshoz kapcsolódik. A jelentkezőnek lehetősége van maximum:
- 4 kurzusra jelentkezni az orvosi/gyógyszerészeti/állatorvosi/állatorvosi kutató szakterületeken,
- 3 kurzusra jelentkezni a művészet és design szakterületeken,
- egy kurzusra jelentkezni vagy a Cambridge Egyetemen vagy az Oxford Egyetemen.

A jelentkezési határidő után a jelentkezéseket az UCAS elküldi a megfelelő felsőoktatási intézményeknek, ahol a következő követelmények alapján döntik el, hogy a jelentkező felvételt nyert-e:
- érdemjegyei;
- UCAS 'Tarifa' (a különböző képzettségeket megfelelő pontrendszerbe átszámítják);
- felvételi teszt.

A jelentkező felvételéről szóló döntést a felsőoktatási intézmény jelzi az UCAS felé, aki ezt közvetíti a jelentkező részére, és a döntésnek megfelelően segít neki a további lépésekben. Ha nem sikerül a felvételi, akkor az egyik legfontosabb szolgáltatásként, a jelentkezőnek lehetősége van, hogy az UCAS munkatársaival közösen felkutassa a különböző továbbtanulási lehetőségeket. A felvételt nyert hallgató a jelentkezési időszak kezdetéhez viszonyítva egy év múlva kezdheti meg felsőfokú tanulmányait.

Arra törekednek, hogy az elosztó központ, minden intézményt feltöltsön hallgatóval, továbbá, hogy a jelentkezők választása szerinti intézménybe küldjék. Így tehát, ha 4 helyre jelentkezik a diák, és nem veszik fel sehova, akkor a diákkal közösen a tanácsadó mérlegeli, hogy hova tudna esetleg bejutni. Nyilván itt mindkettő (helyek feltöltése és a jelentkező motivációja) is érvényesül, ugyanakkor az egyén tanulási döntés kerül előtérbe.

Ez az élethosszig tartó tanulás egyik fontos eleme, vagyis az önálló és motivált tanulás előtérbe helyezése, tanulásra való ösztönzés és a tanuló döntési helyzetbe hozása.

Felhasznált dokumentumok:
1. Connecting Students to Higher Education. Annual report 2005/2006. A letöltés helye: www.ucas.com
2. Strategic Plan 2006 - 2011. Higher Education Funding Council For England. A letöltés helye: www.hefce.ac.uk/pubs/hefce/2006/06_13
3. www.ucas.com

Ausztria

Ausztriában a felsőoktatásban való részvétel alapfeltétele az erre való jogosultság megléte. Aki jogosult a felsőoktatásban tanulmányokat folytatni (pl. megvan a megfelelő középiskolai bizonyítványa), az a legtöbb szakra automatikusan bejuthat.

Ausztriában a felvétel terén az intézmények széles körű autonómiával rendelkeznek. Aki tehát rendelkezik a megfelelő érettségi bizonyítvánnyal, azok számára az intézmény adja meg a jogot a tanulmányok folytatására, mely az adott intézményre vonatkozik. Minden egyetemen működik egy felvételi részleg, a jelentkezési iratokat oda kell benyújtani, majd a rektorátus dönt a felvételről. Főiskolai szakoknál a szakvezetéshez kell benyújtani az igényt, s ők is bírálják azt el.

Mindenki felvehető tehát, akinek van érettségije, főiskolai szakoknál a releváns szakmával rendelkezők is. Az egyetemi szakok különlegessége, hogy amennyiben bizonyos szakmai tartalmak nincsenek lefedve a középiskolai oktatásban, azokból kiegészítő vizsga szervezendő. Hogy mely szakokra mely tárgyak vonatkoznak, azt egy szövetségi szintű "egyetemi bejutási rendelet" szabályozza.

Néhány szak esetében (üzemgazdász, biológus, orvos, állatorvos, pszichológus, gyógyszerész, fogorvos) a helyek száma általában korlátozott. Ezek odaítélési módjáról is az intézmények tudnak felvilágosítást adni, tehát a döntés a kezükben van. A főiskolai szakoknál is általában nagyobb a kereslet, mint a kínálat, ilyen esetben a szakvezetés felvételi eljárást szervez.

Megjegyzések:
(1) Zulassung zum Studium. ENIC NARIC AUSTRIA, Wien, 2007
(2) Az osztrák felsőoktatásról itt és itt lehet még olvasni.

Csehország

Az egyetemi jelentkezések száma a szomszédos Csehországban is jelentősen megugrott az elmúlt időszakban. Tíz év alatt csaknem megkétszereződött, 86 százalékkal nőtt az egyetemi hallgatók száma. A hallgatók ma nemcsak a 26 egyetem, de a 43 magánegyetem és 2 állami egyetem közül is választhatnak. A hallgatók számának megháromszorozódása mellett a tanuló nők aránya is emelkedett a teljes diáklétszámhoz viszonyítva, illetve a külföldi hallgatók száma is az 1989-es 3 500-ról a tavalyi 27 500-ra emelkedett, melyből 17 000 szlovákiai.

Szlovákiához hasonlóan minden intézmény saját maga szabja meg felvételi kritériumait, valamint a vizsga anyagát is ők állítják össze. Több intézmény esetében kizárólag az érettségi és középiskolai eredmények számítanak a felvételnél, külön felvételi vizsgát nem szerveznek. Egy jelentkező egy időben több intézménybe is beadhatja a felvételi kérelmét, a vizsgák időpontját a követelményrendszerhez hasonlóan nem egyeztetik egymással az intézmények.

Egységesítés és valamilyen szintű központosítás folyik jelenleg az érettségi vizsgák vonatkozásában. Az eddig nagyon is eltérő érettségi vizsgákat az új cseh iskolai törvény egységesíti abból a célból, hogy a főiskolai és egyetemi felvételik során könnyebb legyen a diákok tudásának összehasonlítása.

Németország

Németország föderális állam, az oktatásügy alapvetően tartományi hatáskör. Bizonyos szövetségi kompetenciák célja az egyenlő esélyek, egyenlő életfeltételek megteremtése, így a felsőoktatásba való bejutás is harmonizált terület. A felsőoktatásban való részvétel alapfeltétele a felsőoktatási részvételi jogosultság megléte. Aki jogosult a felsőoktatásban tanulmányokat folytatni (pl. megvan a megfelelő középiskolai bizonyítványa), az háromféle bejutási eljárással szembesülhet, a választott szaktól (illetve a kiszemelt intézménytől) függően. (2)

1. A korlátozás nélküli szakok
Az e csoporthoz tartozó választott szak esetében a jelentkező kérelmezi felvételét a felsőoktatási intézménynél, s mivel a kapacitás lehetővé teszi a felvételét, felvételt nyer, s beiratkozik.

2. A szövetségi szinten numerus clausus-os (NC) szakok
Ha a választott szak szövetségi NC-s, azaz mindenhol akkora az eltérés a kereslet és a kínálat között, hogy szövetségi szintű létszámkorlátozás volt indokolt, a felvételi kérelmet egy központi hallgatói férőhelyelosztó szervhez, a ZVS-hez (Zentralstelle für die Vergabe von Studienplätzen) kell benyújtani (3). Jelenleg a biológus, orvos, gyógyszerész, pszichológus, állatorvos és a fogorvos tartozik ide. Korábban a szövetségi NC-s szakok esetében a ZVS döntötte el, ki és mely intézményben kezdheti meg tanulmányait, egy nemrégiben történt felvételi reform azonban nagyobb mozgásteret ad az intézményeknek (4).

2005 ősze óta a következő rendszer van érvényben:
- a helyek 20 százalékát a legjobb érettségi átlageredményt nyújtóknak ítélik oda központilag, s ők kiválaszthatják, mely intézményben kívánnak tanulni,
- a helyek további ötödét a várakozási idő mértéke szerint osztják el központilag, az intézményi preferenciák figyelembe vételével,
- a maradék 60 százalék esetében pedig az intézmények saját felvételi eljárás során dönthetnek. (5)

Az intézmények a 60 százalékról való döntésükhöz a következő kritériumokat veszik figyelembe:
- a középiskolai záróbizonyítvány átlaga,
- a középiskolai záróbizonyítvány egyes jegyei súlyozva (ezzel a szakmai alkalmasságot állapítják meg),
- egy szakspecifikus teszt eredménye, mely az adott szakon való felsőoktatási tanulmányok folytatására való alkalmasságot méri,
- szakmai előélet (kitanult szakma vagy munkatapasztalat),
- felvételi elbeszélgetés eredménye (6),
- vagy ezen elemek valamely keveréke.

Az érettségi átlageredményt kötelező figyelembe venni az eljárás során, a többi elem választható, ha a tartományi jog nem rendelkezik másképp. A tartományi jog tehát egyrészt további kritériumokat is szabhat, például iskolán kívüli tevékenységek is beszámítódhatnak, másrészt megszabhatja azt is, hogy a fent felsoroltak közül az érettségi átlageredmény mellett még mely kritériumokat kell kötelezően figyelembe venni. Az érettségi átlageredményének akkor is nagy súlyt kell kapnia, ha más kritériumok is latba esnek. A lehetséges forgatókönyvekben annyi a közös, hogy a jelentkezőket minden intézménynek sorrendbe kell állítania. Belső kvóták is lehetségesek, hogy például egy bizonyos érettségi átlageredményt elérők minden további nélkül bekerülnek, utána pedig ilyen és ilyen kritériumok szerint történik a maradék helyek feltöltése. A felvételi eljárásban résztvevők számát előfelvételivel korlátozhatják.

A reformmal párhuzamosan a központ, a ZVS lebonyolító szerepe egyre csökken, és egyre inkább koordinációs, illetve szolgáltatói szervvé válik.

3. A helyi numerus claususos szakok
Ha az adott intézményben a jelentkezők száma meghaladja a kapacitást, az intézmény helyi NC-t vezethet be, s az intézmény valamilyen módon választ a jelentkezők közül. A helyi NC-s szakká nyilvánítás feltételeit, illetve az ezen szakokra történő bejutást a tartományi felsőoktatási törvények szabályozzák.

A 2. pontban vázolt ZVS-es eljárás modellértékű, ugyanis a férőhelyeket a helyi NC-s szakoknál is elsőként a legjobb érettségi átlageredményt nyújtóknak, majd a legrégebb óta váróknak ítélik oda. A helyi NC-s szakokra az intézménynél kell jelentkezni, és az eljárást is ők bonyolítják le. Az intézményeknek nincs tudomásuk arról, hogy a jelöltek jelentkeztek-e más intézményekbe is, ugyanis nincs központi nyilvántartása a jelentkezéseknek, ha nem a 2. pont alá tartozó szakokról van szó.

Végül említést kell tennünk arról is, hogy Németország valamennyi tartományában van lehetőségük a szakmával rendelkezőknek, hogy érettségi nélkül bejussanak a felsőoktatásba (7).

Megjegyzések:
(1) A német felsőoktatásról itt, itt és itt lehet még olvasni.
(2) Érdekességképpen egy negyedik csoport is megemlíthető, a 18 millió lakosú Észak-Rajna-Vesztfália tartomány tartományi NC-t csinált, s e szakoknál az eljárás minden elemében azonos a 2. pontban ismertetettel.
(3) E módon összesen kb. 39.000 férőhely kerül évente szétosztásra.
(4) 2004 júliusában fogadták el a Szövetségi Felsőoktatási Kerettörvény 7. módosítását, mely a felvételi rendszer reformját is tartalmazta. A felsőoktatás szövetségi szintű szabályozását a föderalizmus-reform keretében hamarosan megszüntetik, de ez ezt a szabályzást nem érinti, hisz e keretszabályokat a tartományi felsőoktatási törvények átvették.
(5) Hogy az egyes intézmények a közös kalapból a helypreferenciás jelölteket hívják-e be vagy a legjobb teljesítményűeket, ha megjelölte az adott intézményt, ha nem, abban van intézményi mozgáskör. A felvételi eljárásban résztvevők számát előfelvételivel is korlátozhatják az intézmények. Az NC-s szakokon a kapacitások feltöltéséről a ZVS koordináció útján gondoskodik.
(6) Ez egyfajta pálya-orientáció is, a motivációt és a választott szakmával történő azonosulást méri, a hibás szakválasztás megelőzését szolgálja.
(7) Erről részletesebben lásd: Csekei László: Érettségi helyett szakmával a felsőoktatásba. In: www.felvi.hu, letöltve 2008. november 21-én.

Svájc

Svájcban a felsőoktatásban való részvétel alapfeltétele a felsőoktatásban való részvételre való jogosultság megléte. Alapvetően az jogosult a felsőoktatásban tanulmányokat folytatni, akinek megvan a megfelelő középiskolai bizonyítványa. A felvétel intézményi hatáskör, az intézménynél kell jelentkezni minden esetben.

Az egyetemeknél a nyelvtudáson kívül szövetségileg elismert érettségi vagy azzal ekvivalens végzettség szükséges. Ha részlegesen elfogadott bizonyítvánnyal jelentkezik valaki, számára redukált vizsgát szervez az egyetem, melynek tárgyait az intézmény maga állítja össze, ha pedig részlegesen sem fogadják el a végzettségét, akkor átfogó felvételi vizsgán vehet részt a jelentkező. (1)

Az orvosi szakok kivételével Svájcban nincsen hozzáférés-korlátozás (numerus clausus). Az orvostanokra a felvételi kapacitást szövetségi szinten állapítják meg. A Svájci Egyetemek Konferenciája tavasszal a jelentkezők számának ismeretében dönt a humán orvosi, fogorvosi és gyógyszerész szakokon lévő esetleges korlátozás szükségességéről, azaz arról, hogy kell-e felvételi vizsgát szervezni. Ha átirányítással nem oldható meg a jelentkezők rohama, akkor egyes egyetemek korlátozhatnak. Ennek két módja van: alkalmassági vizsgával a bejutás előtt, vagy pedig az első tanévbe beépített szelekciós mechanizmusokkal. Az alkalmassági tesztet a Rektori Konferencia a Tesztfejlesztési és Diagnosztikai Központtal együttműködve készíti elő.

Megjegyzések:
(1) Fribourgban évente kétszer van egy úgynevezett központi felvételi vizsga, akinek nem megfelelő a végzettsége, ennek letételével szerezhet jogosultságot, illetve van olyan egyetem, amelyik ennek letételét kéri a jelölttől, ha a végzettségét nem fogadja, s nem szervez saját vizsgát

Svédország

Stratégiai célkitűzések

A felsőoktatáshoz kapcsolódóan kitűzött, legfontosabb stratégiai célok Svédországban:
- a felsőfokú végzettségűek számának növelése,
- a képzés és a kutatás minőségének javítása a felsőoktatásban,
- a műszaki és természettudományok területén végzettek számának növelése.

A fenti célkitűzésekkel összhangban a felsőoktatási felvételivel kapcsolatban kialakított legfontosabb cél: A felső-középfokon végzettek legalább 50 százaléka továbbtanuljon a felsőoktatásban.

A felsőoktatás előszobája; a felső-középfokú képzés
A svéd oktatási rendszer szerkezete 9+3 év, ez az utolsó 3 év felel meg a felső-középfokú képzésnek. A svéd diákok tanulmányai során először a felső-középfokba belépéskor kerülnek olyan választási helyzetbe, amely a későbbi tanulmányaikra is hatással van. Svédországban ezt a döntést nagyon jól szervezett és működő tanácsadói hálózat segíti.

A felső-középfokon is kreditrendszerű képzés folyik; a kreditek összeválogatásában a tanuló nagy szabadságot élvez, ugyanakkor az elvégzett kreditek száma, az elvégzett modulokért kapott pontszámok meghatározzák a diákok későbbi, felsőfokú továbbtanulását. A diákoknak ugyanis minden ponttal nagyobb esélye lesz, hogy magasabb szintű iskolába menjen tovább. Ráadásul akkreditált, iskolán kívüli programokon való részvétellel is szerezhet pontokat. A felsőoktatási intézmény, ahova a diák jelentkezik, egyszerre mérlegeli, hogy hány kreditpontot sikerült a tanulónak összegyűjtenie, s hogy a tanult tárgyakat milyen érdemjeggyel teljesítette. (A kreditpontokat ugyanis nem befolyásolja az, hogy egy-egy tantárgyat milyen minősítéssel végzett el.)

A felső-középfokú képzés 16 nemzeti képzési programból áll. Minden programban vannak ún. mag/központi tantárgyaik, amelyek mindenhol kötelezőek, ezt nem befolyásolja, hogy a képzés elméleti vagy inkább szakképzési jellegű. Minden programnak úgy kell felépülnie, hogy az ott végző diákok továbbléphessek a felsőoktatásba.

National Admissions Office to Higher Education
Svédországban a National Admissions Office to Higher Education (Nemzeti Felsőoktatási Felvételi Iroda) egy nemzeti szolgáltató ügynökség a felsőoktatási jelentkezési/felvételi eljárás központja, amely felelős:
- a felvételi eljárások koordinációjáért: ennek alapja a felsőoktatási intézményekkel kötött szerződés. Minden intézmény meghatározza, hogy az adott évben mely programjaik lesznek részesei a koordinált felvételi eljárásnak,
- a megfelelő információszolgáltatásért,
- a külföldi felső-középfokú képzettségek elismertetéséért,
- a felvételi eljárás metodológiájának és technológiájának fejlesztéséért.

A National Admissions Office to Higher Education finanszírozását elsősorban a felsőoktatási intézmények közösen biztosítják.

A felsőoktatási felvételi 1997-es szabályozása óta nagyon sok vita folyt a felvételi eljárásról, ezért tervezik, hogy az elkövetkezendő években felülvizsgálják a felvételi rendszerüket.

Jelentkezés a felsőoktatásba
Svédországban jelenleg 36 állami felsőoktatási intézmény van (14 university és 22 university college). A felsőoktatásba való jelentkezésnek két feltétele van: általános/alap és speciális követelmények. Az általános követelmények az egész felsőoktatásra, vagyis valamennyi felsőoktatási intézményre egyformán vonatkoznak (és minden képzési program, illetve kurzus esetében ugyanaz):
- befejezni a felső-középfokú iskolai programot, legalább 'pass' minősítéssel (legalább a felső-középfokú kreditek 90 százalékát teljesíteni kell) vagy igazolni kell az ezzel egyenértékű tudást,
- befejezni a felső-középfokú felnőttképzést (upper-secondary adult education), legalább 'pass' minősítéssel,
- a külföldi tanulmányok során a fentiekkel egyenértékű tudás,
- a jelentkezők dániai, finn, izlandi vagy norvégiai állampolgárok is lehetnek,
- azoknak, akiknek nem svéd, dán, faroesi, izlandi vagy norvég az anyanyelvük, svéd nyelvtudás szükséges.

Azok, akik legalább 25 évesek, dolgoznak 4 éve, valamint az angol és a svéd nyelvtudásuk is megfelelő, illetve elvégezték a nemzeti felső-középfokú képzési programot szintén eleget tesznek az általános követelményeknek. A speciális követelmények különböznek szakterületenként és felső-középfokú oktatásban megszerzett speciális tantárgyi végzettség szerint is. Meghatározott felvételi eljárás van minden képzési programra és kurzusra. Ha adott képzési programra/kurzusra a férőhelyek számánál nagyobb számban vannak azon jelentkezők, akik a követelményeknek eleget tesznek, közöttük kiválasztási folyamatra (selection process) kerül sor.
A kiválasztási szempontok következőek:
- érdemjegyek (a felső-középfokon, a három év során szerzett érdemjegyek alapján történik),
- nemzeti egyetemi alkalmassági vizsga,
- más, speciális tesztek,
- korábbi képzések,
- munkatapasztalatok,
- speciális alapok.

A felsőoktatásba évente kétszer lehet jelentkezni, az őszi és a tavaszi időszakban. A fő jelentkezési időszak, az őszi időszak, április közepén ér véget. A felvételi értesítéseket július közepe után küldik ki. A pót-jelentkezéseket augusztus-szemptember hónapban bonyolítják. A tavaszi időszak januárban kezdődik és október közepén zárul. (A látogató-hallgatókkal kapcsolatos ügyintézést a felsőoktatási intézmények egyénileg végzik.)

A felsőoktatásba való felvétel:
- a felsőoktatási felvételi során meghatározott keretszám van,
- a felvételi elsősorban az érdemjegyek és a kreditpontszámok alapján dől el.

Nem svéd diákok felvételije a különböző kurzusokra és oktatási programokra: A jelentkezési eljárás függ attól, hogy a jelentkező látogató, csere vagy svéd állampolgárságú diák.
A svéd felsőoktatásra jellemző: A külföldi jelentkezők számára is átlátható és megfelelő jogokat biztosít.
Felvétel az undergraduate képzésekre a nem-svéd oktatási háttérrel rendelkező diákok számára a jelentkezési követelmények:
- általános követelmények (minden kurzus és képzési program esetében ugyanaz):
- felső-középfokú oktatás befejezése,
- angol nyelvtudás (magas szintű),
- svéd nyelvtudás (magas szintű).

A svéd rendszer esetében numerus clausus van az egész felsőoktatásra, vagyis egy évben csak meghatározott számú tanulót vesznek fel felsőoktatásba, nagyon sokan nem jutnak be, akik aztán külföldre mennek tanulni. A svéd rendszerben a hangsúly, hasonlóan az angolhoz, elsősorban a tanuló döntésén van. A svéd közoktatási rendszerre is ez az elv érvényesül.

Speciális követelmények:
Jó eredmények azokban a tantárgyakban, amelyek központi szerepet kapnak a további, felsőfokú tanulmányokban. (NARIC értékeli a külföldi, felsőoktatási programokat, csak a befejezett, diplomát adó programokat értékeli.)

Felhasznált dokumentumok:

1. "Outline of the Swedish admissions system" - munkaanyag a svéd National Admissions Office to Higher Education munkatársától.
2. Békési Kálmán: Svédországi iskolalátogatási tapasztalatok - Arion tanulmányút ( a letöltés helye: www. oki.hu)
The Changing Face of Higher Education in Sweden. ( A letöltés helye: www.studyinsweden.se)
The Swedish Higher Education System (A short description by National Agency for Higher Education). ( A letöltés helye: www.hsv.se)
Swedish Higher Education. A Survey 1977-2000. (Produced by National Agency for Higher Education) ( A letöltés helye: www.hhs.se)

Szlovákia

A szlovákiai felsőoktatási jelentkezési és felvételi rendszerben semmilyen szinten nem lehet központosított eljárást találni. Az egyes felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozik a jelentkezési határidők, a felvételi díjak és eljárások meghatározása.

Szlovákiában is három szakaszból áll az egyetemi képzés: felsőfokú alapképzésből (Bc), mester- vagy mérnökképzésből (Mgr, Ing) és doktori képzésből. A három szakasznak megfelelően háromféle felsőoktatási jelentkezési lap szolgál a szükséges adatok feltüntetésére, attól függően, hogy felsőfokú alapképzésre, mesterképzésre vagy doktori képzésre jelentkezik valaki. A jelentkezési laphoz csatolni kell az életrajzot, igazolást a felvételi illeték befizetéséről, esetleg egészségi alkalmasságról szóló orvosi igazolást. Az utóbbi nem feltétlenül szükséges, az adott egyetemtől függ. Bizonyos felsőoktatási intézmények motivációs levél csatolását is kérik. Az érettségi bizonyítvány hitelesített másolatát értelemszerűen csak a felvételi vizsga alkalmával kell bemutatni.

Ami az elektronikus jelentkezést illeti az egyetemre jelentkezőknek csupán egyharmada küldi be felvételi lapját a világháló segítségével. Ennek azonban nemcsak a webes ügyintézéssel szembeni bizalmatlanság az oka, hanem az is, hogy a felsőoktatási intézmények nagy része híján van az e-jelentkezéshez szükséges szoftvernek. Azok az egyetemek, melyek mégis rendelkeznek a megfelelő technológiával, azt maguk fejlesztették ki.

A jelentkezők többsége, még ha van is rá lehetősége, inkább a hagyományos, papír alapú jelentkezést választja, noha már évek óta működtetnek saját fejlesztésű online jelentkezési rendszert, csak kevesen élnek vele. Legfeljebb azok adják be felvételi lapjukat az internet segítségével, akik az utolsó pillanatra hagyták a jelentkezést, és már nincs idejük postára szaladgálni. Az ország legnagyobb egyeteme, a Comenius egyelőre nem kínál elektronikus jelentkezési lehetőséget, a tervek szerint legkorábban egy-másfél év múlva azonban ők is bevezetnék az online rendszert.

Egyetemre jelentkezni kis túlzással az év bármely szakában lehet. Ugyan februárban és márciusban számos felsőoktatási intézményben lejár a jelentkezési határidő, még mindig akad bőven egyetem, ahol továbbra is fogadják a következő tanévre szóló felvételi kérelmeket. A választás elvileg bonyolult, az országban ugyanis összesen 33 felsőoktatási intézmény, köztük húsz nyilvános, tíz magán és három állami egyetem működik. A hallgatójelöltek száznál is több kar és körülbelül nyolcezer tanulmányi program közül választhatnak.

A jelentkezők egyszerre több felsőoktatási intézménybe, karra, szakra is benyújthatják felvételi kérelmüket. Egyetlen akadály lehet csupán, a leendő egyetemista anyagi helyzete, mivel már a felvételi is pénzbe kerül. Az egyetemek ugyanis díjat számolnak fel a felvételi eljárás lebonyolításáért. Ennek összege felsőoktatási intézményenként változó, körülbelül 500-1500 korona (3500-10500 Ft). A felsőoktatási intézmények egy jelentős részében egyébként nem tartanak felvételi vizsgát, erről az egyes karok vezetői döntenek. Ahol mégis meghirdetik a vizsgákat, többnyire írásban kérik számon a hallgatójelöltek tudását és felkészültségét. A hagyományos, írás- vagy szóbeli felvételik időpontja az esetek többségében június.

Szlovákiában évente átlagban 50 ezren tanulnak tovább, részben nappali, részben levelező tagozaton. Az egyetemek négy jelentkezőből hármat felvesznek. Az Oktatási, Információs és Prognosztikai Intézet (ÚIPS) kimutatásai szerint 2006-ban 71 ezer diákot vettek fel felsőoktatási intézménybe. Gyakorlatilag bárki bejuthat, több felsőoktatási intézmény esetében elég beadni a felvételi kérelmet. A műszaki egyetemek többsége általában nem hirdet hagyományos felvételi vizsgát, a jelentkezőket középiskolai tanulmányi eredményeik alapján választják ki.

Az egyetemek eddig sosem tapasztalt vonzerejét vélhetőleg az adja, hogy a diplomások körében viszonylag alacsony az állástalanok száma, vagyis aki ma egyetemre megy, abban bízik, hogy a későbbiekben jó eséllyel elhelyezkedhet, sőt munkahelyét sokáig megtarthatja. A diplomás munkanélküliek aránya jelenleg valóban rendkívül csekély Szlovákiában, a szakértők azonban nem tudják megmondani, hogy mindez meddig maradhat így, azaz mikorra telítődik meg a diplomás munkaerőpiac.

Elérhetőségek:
Oktatási, Információs és Prognosztikai Intézet: www.uips.sk
Oktatási Minisztérium: www.minedu.sk
Oktatási portál: www.modernaskola.sk
Új Szó: www.ujszo.com

Összegzés