felvi.hu Minden, ami felsőoktatás

Az Erasmus Mundus Programban rejlő magyar lehetőségek

« vissza 1 2 3 4 5 6 7 előre »
2009.08.10 

Az Erasmus Mundus 2004-2008 között rendkívül ígéretesen teljesített, mind a hallgatók, mind az egyetemek körében keresett volt. Az Európai Bizottság időközi értékelése alapján az egyetemek szerint a program hozzájárul az európai felsőoktatás kiválóságának erősítéséhez, közös munkára ösztönöz, elősegíti a közös, kettős és többes oklevelek törvényi és gyakorlati hátterének kialakítását.

A programnak sikerült strukturáltabb együttműködésekre ösztönöznie az európai és a harmadik országokbeli egyetemeket. Habár az Európából kiinduló mobilitások száma elmaradt a lehetőségektől, vitathatatlan, hogy az Európába irányuló hallgatói és oktatói mobilitás hozzáférhetőbbé tette az európai felsőoktatást, növelte annak vonzerejét.
Az Erasmus Mundus különösen sikeresnek mondható a kultúrák közötti párbeszéd elősegítésének területén. Ezt a folyamatot támogatta az is, hogy különösen kedvező volt az ösztöndíjasok nemzetiség szerinti megoszlása. A hallgatók interkulturális tapasztalatai főként azokon a kurzusokon voltak gazdagabbak, amelyeken megfelelő arányban képviseltették magukat európai uniós hallgatók. (E megfontolás végül a 2009-13 közötti szakaszban elérhetővé tette az európai hallgatók számára is a teljes képzési időre szóló ösztöndíjat.)

A program hallgatókra gyakorolt hatásairól az első "Erasmus Mundus Graduate Impact Survey 2007/08" ad átfogó képet (4). A vizsgált témakörök közül a hallgatók foglalkoztathatóságára vonatkozó részeket emelem ki, mint az Erasmus Mundus program második (2009-2013 közötti) szakaszának egyik prioritását.

Nagyon különböző válaszok születtek az interjúk és az online kérdőív azon kérdéseire, amelyek a hallgatók motivációját mérte fel. Az Erasmus Mundus mesterképzésekre való jelentkezés általános okai között éppúgy megtalálható a tudományos érdeklődés, és a jobb karrierlehetőségek, mint olyan személyes indokok, mint amire a következő válasz mutat rá: "Egyszerűen még nem éreztem úgy, hogy készen állnék arra, hogy otthont alapítsak, és munkát vállaljak; kalandra vágytam, és az Erasmus Mundus jó alkalmat kínált erre".

Arra a kérdésre, hogy miért pont az Erasmus Mundus programot választotta, egy hallgató az ösztöndíj nagysága, az Erasmus Mundus mesterszakot kínáló egyetemek minősége, és a közös oklevél voltak a leggyakoribb válaszok. Érdekes, hogy az európai és az Európán kívüli hallgatók mennyire másképpen értékelik ez utóbbi jellegzetességét a programnak. "Az Erasmus Mundus legfőbb vonzereje, hogy a végén 4 egyetem által kiállított diplomát kapok, ami sokkal többet ér, mintha csak egytől kapnék." Az európai hallgatók 47 százaléka osztotta ezt a véleményt, míg az Európán kívülieknek csupán 16 százaléka. Nyilván ennek az az oka, hogy az utóbbi hallgatók számára már az is jelentős előny, ha európai diplomával rendelkeznek, míg európai társaik számára ilyen mértékű többletet csak a közös oklevél adhat.

A munkaerő-piaci és karrierlehetőségeket tekintve a kutatások alapján kijelenthető, hogy az Erasmus Mundus program jelentős hatást gyakorol az ösztöndíjasokra. A friss diplomások arra a kérdésre, hogy a programnak melyik terülten volt a legjelentősebb hatása, következő válaszokat adták:

7. ábra
Friss diplomások válaszai a program hatásáról

Ha összevetjük mindezt a végzettek elhelyezkedési arányaival (79% rendelkezik munkahellyel vagy folytat PhD tanulmányokat), az első éves hallgatóknak a tanulmányaik előtti és a végzetteknek a bérszínvonalával, elmondható, hogy az Erasmus Mundus program páratlan lehetőséget biztosít az ösztöndíjasoknak.

8. ábra
Az Erasmus Mundus programban végzettek keresete/év


Az a tanulmány ("Study on "quality of Erasmus Mundus masters courses", Support services related to the quality of Erasmus Mundus master courses and the preparation of quality guidelines"), mely 2008-ra készült el a Programbizottság gondozásában és a kiemelkedő Erasmus Mundus kurzusokat tekintette át, a következő pontokban foglalta össze a programmal kapcsolatos sikerkritériumokat (5):

1. Felszereltség, logisztika, finanszírozás, amely egyben biztosítéka is a koherens, tiszta kommunikációnak pl. a hallgatók felé.
2. A vezetés és közvetlenül az intézmény igényessége, minőséggel kapcsolatos elvei, amely megjelenik többek között az oktatói testület, a kutatási és tanulmányi stratégia megválasztásában.
3. Az oktatás és a tanulás minőségi megvalósítása, a jól kialakított tanrend és a számon kérhető hallgatói munka meghatározása, a folyamatos kurzusfejlesztési munka szem előtt tartása.
4. Az oktatói csoportok integrált együttműködése, közös gyakorlatának olajozott kialakítása.

Az Európai Bizottság az Erasmus Mundus sikerességét elismerve megállapította, hogy a program hatékony eszköz a már említett felsőoktatási célok szolgálatában, ezért 2008 decemberében elfogadta annak folytatását.





Archívum