felvi.hu


Eltörlik a szövetségi szintű felsőoktatási törvényt Németországban

2007.08.16

A német szövetségi kormány májusban elfogadta, a szövetségi parlament (Deutscher Bundestag) pedig hamarosan tárgyalja azt a törvényjavaslatot, mely eltörli a német felsőoktatást szövetségi szinten szabályzó törvényt. Minderre a szövetség és a tartományok kompetenciáját egyértelműen szétválasztó folyamat, az ún. föderalizmusreform keretében kerül sor.

 

Ütköző hatáskörök

 

A német felsőoktatást jelenleg kétszintű szabályozás irányítja: a szövetségi felsőoktatási kerettörvény (Hochschulrahmengesetz, a továbbiakban HRG) csak a kereteket jelöli ki, a részleteket a tizenhat tartományi felsőoktatási törvény szabályozza. Ez a "munkamegosztás" a szövetségi alkotmányból, az ún. alaptörvényből (Grundgesetz) volt levezethető, mely bár az oktatás ügyét tartományi hatáskörbe utalta, de bizonyos kérdésekben a szövetségnek is adott kompetenciákat.

Mivel a szövetségi és a tartományi hatáskörök sok esetben nem voltak kellő pontossággal elhatárolva, a szövetség pedig mind aktívabban kívánt részt venni a felsőoktatás alakításában, az utóbbi időben számos konfliktus is keletkezett a tartományok és a szövetség között. Elég, ha csak az utóbbi néhány évre gondolunk vissza: a német Alkotmánybíróság a tartományok panaszára 2005 januárjában elvitatta a szövetségtől azt a jogot, hogy a szövetségi kerettörvényben rögzítse, hogy Németországban nincs tandíj. A karlsruhei bírák ezt megelőzően az oktatók szolgálati jogának reformja kapcsán marasztalták el a szövetségi oktatási minisztert. A Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) által finanszírozott 21 Bologna-tanácsadó (az intézmények pályázhattak egy-egy szakértőre) ügye szintén az Alkotmánybíróság előtt végződött, de mivel időközben (még a karlsruhei döntés előtt) a föderalizmusreform keretében sikerült a tartományok számára kedvező módon újraosztani a kompetenciákat, a projekt finanszírozása pedig idén júniusban kifutott, panaszukat a tartományok visszavonták.

 

Mi lesz a reformok után?

 

A föderalizmusreform tehát az oktatás területén jelentősen megerősítette a tartományok kompetenciáját. A reform egyebek mellett elvette a szövetségtől a felsőoktatás alapkérdéseiben, illetve az oktatók szolgálati jogában való keretszabályozási hatáskört. A szövetségnek is maradt azonban törvényalkotói kompetenciája: mégpedig a végzettségek és a felsőoktatásba való bejutás területén. Ami az utóbbit illeti: 2006 óta már amúgy is egy tartományok közötti szerződés szabályozza a teljes szövetségben létszámkorlátozott (numerus clausus-os) szakok bejutási rendjét, így a 2006/2007-es tanév óta ez tartományi jogon nyugszik.

A végzettségek tekintetében pedig a kormány az előterjesztésben úgy érvelt, hogy az európai standardok ill. a bolognai folyamat követelményei (lásd A felsőoktatás az Európai Unióban című korábbi írásunkat) amúgy is meghatározzák a kereteket, ezek mellett teljesen felesleges még egy nemzeti szintű szabályozás is. A szövetség csak akkor nyúlna törvényalkotói kompetenciájához, ha divergáló, a hallgatók és a diplomások belnémet, illetve külső mobilitását gátló folyamatok lépnének fel.
A bolognai célok megvalósítását pedig azért nem félti a szövetségi kormány, mert azokat már valamennyi tartományi törvény tartalmazza (a bolognai folyamatban keletkezett dokumentumokat, nyilatkozatokat egyébként Németország részéről mindig aláírják a tartományok képviselői is).

A HRG eltörlése során arra természetesen ügyeltek, hogy a jogbiztonság ne sérüljön, azaz gondoskodtak arról, hogy a szerzett jogok megmaradjanak, illetve bizonyos szövetségi szabályozást igénylő kérdéseket más szövetségi törvényekbe emeltek át. Egyes területeken viszont a HRG eltörlése után még tartományi szabályozás szükséges.

 

És még egy szavazás

 

A szövetségi felsőoktatási kerettörvény eltörlése ellen a törvényhozás felsőháza, a tartományok képviselőiből álló Szövetségi Tanács (Bundesrat) természetesen nem emel kifogást, és mivel a kormány mögött nagykoalíció áll, a javaslat őszi alsóházi elfogadása is borítékolható. A szükséges törvények módosítására a tartományoknak 2008. október elsejéig lesz idejük, a törvényjavaslat ugyanis ekkor lép majd hatályba.

Csekei László