A felsőoktatás az Európai Unióban
« vissza | 1 2 3 4 5 |
előre »
|
Quo vadis, európai felsőoktatás?
Az eddigiek során röviden sikerült áttekinteni azt a hosszú utat, amelyet az oktatás tett meg, hogy a politikai érdeklődés perifériájáról annak homlokterébe kerüljön. A teljesség igénye nélkül áttekintést kaphattunk a célkitűzésekről, s az azok megvalósítására tett lépésekről. Végül vessünk egy futó pillantást a jövőbe.
Várhatóan tovább erősödik majd az európai együttműködés az oktatás területén. Az Oktatás és Képzés 2010 munkaprogramban kitűzött célok megvalósítása érdekében a mobilitás támogatása továbbra is központi kérdés marad, csakúgy, mint az Európai Képesítési Keretrendszer ügye. Az oklevelek elismerése és az élethosszig tartó tanulás az elkövetkezendő időszakban is kulcskérdés lesz, csakúgy, mint a felsőoktatáshoz való hozzáférés javítása vagy a műszaki és természettudományi szakok vonzerejének növelése.
Ami az Európai Bizottság által működtetett támogatási programokat illeti, azok 2007-től jelentősen átalakultak. A Socrates, a Leonardo da Vinci és az eLearning programot az Élethosszig tartó tanulás nevű program váltotta le, mely 2007-től 2013-ig fut majd, összesen mintegy hétmilliárd eurós költségvetéssel. Most tehát egyetlen program fedi le a teljes emberi élethossz tanulási szükségleteit, a gyermekkortól az időskorig. Természetesen e program is a mobilitásra, a minőségfejlesztésre, valamint az általános és a szakképzési rendszerek közötti együttműködésre fókuszál. A négy "korosztályos" alprogram egyikeként továbbra is fennmarad az Erasmus a felsőoktatásban résztvevők, illetve az intézmények számára. Ezt a négy alprogramot egy horizontális program egészíti ki, melyben az idegennyelv-tanulás, az élethosszig tartó tanulás és az országok közti együttműködések, tapasztalatcserék támogatása kap kiemelt szerepet. Az Erasmus Mundus program változatlan formában működik tovább.
És mondani sem kell, hogy a bolognai folyamat is folytatódni fog. Természetesen itt is vannak kritikus hangok, érdeksérelmek, de az ellenzők nem lesznek képesek feltartóztatni, visszafordítani a folyamatot. Most tavasszal a miniszterek Londonban olyan súlypontok mentén értékelik az elmúlt időszakot, mint a többciklusú képzési rendszer, a minőségbiztosítás, a végzettségek és tanulmányi szakaszok elismerése, az élethosszig tartó tanulás és a közös oklevelek ügye. A következő időszakban (hogy csak néhányat ragadjunk ki) kiemelt feladat lesz
- a mobilitás további fokozása,
- egy megbízható statisztika létrehozása,
- a korábbi, illetve az iskolarendszeren kívül szerzett ismeretek mérése és beszámítása,
- a 45 országra vonatkozó felsőoktatási képesítési keretrendszer kialakítása és az EU által létrehozandó Európai Képesítési Keretrendszerrel való kompatibilitásának megteremtése,
- regiszter készítése a meghatározott normák szerint működő minőségbiztosítási szervezetekről,
- a Hallgatók foglalkoztathatóságának és a felsőoktatás hozzáférhetőségének javítása és
- az Európai Felsőoktatási Térség jobb megismertetése a világgal.
Megjósolható előre, hogy bár létrejön az Európai Felsőoktatási Térség, a 2010-es esztendő ennek az együttműködésnek sem vet véget.
Az Oktatás és Képzés 2010 munkaprogram megvalósításában illetve a bolognai folyamatban is hárul Magyarországra szép számmal teendő, úgyhogy ha az ötvenéves évforduló alkalmából kiünnepeltük magunkat, az oktatók, a hallgatók, az intézmények, a szervezetek és a minisztérium is újult erővel láthatnak neki a munkának.
Csekei László
- 1. A kezdetek
- 2. Az oktatás egyenjogosítása - Lisszabon
- 3. A bolognai folyamat és az Európai Unió
- 4. Quo vadis, európai felsőoktatás
- 5. A bolognai folyamatról
- A 2023-as tavaszi felmérés kérdésblokkjai
- Felsőoktatási Elemzési Jelentések - 6. évfolyam 1. szám, 2022. március
- Field period of EUROSTUDENT 8 research in Hungary has started
- Vegyél részt az EUROSTUDENT 8 kutatásban és nyerj belépőt az EFOTT-ra!
- Elindul az EUROSTUDENT 8 kutatás magyarországi adatfelvétele