A jelentkezők száma változott, az általános tendenciák nem

Veszít vonzerejéből a felsőoktatás - legalábbis a számok, a százezernél kevesebb jelentkezői létszám ezt mutatja. A főbb tendenciák azonban változatlanok: továbbra is az alapképzést, illetve az egységes, osztatlan képzést választották a legtöbben. Ezek közül is a nappali munkarendű képzéseket a legkeresettebbek. Évről évre egyre többen használják ki az elektronikus jelentkezés előnyeit is.

1. A jelentkezői létszám változása az elmúlt években

A kilencvenes évek elejéig jellemzően igen zárt volt a hazai felsőoktatás: a sok továbbtanulni vágyó fiatal közül csak igen kevesen juthattak be a felsőoktatási intézményekbe. A későbbiekben aztán évről évre nőtt az államilag finanszírozott helyek száma, mint ahogyan a továbbtanulási lehetőséget kínáló egyetemek és főiskolák köre is. A sok új alapítványi főiskola, illetve egyházi alapítású egyetem mellett az állami felsőoktatási intézményekben is több új kar létesült. Ezzel együtt pedig jelentősen nőtt a költségtérítéses képzések száma is, ami szintén bővítette a továbbtanulási lehetőséget. Nem véletlen, hogy egyre többen iratkoztak be az idősebb korosztály tagjai közül is valamelyik diplomás képzésre, levelező vagy esti tagozatra. Általában véve elmondhatjuk: a kétezres évek közepéig folyamatosan nőtt a továbbtanulási kedv. Ez a trend viszont néhány éve megfordult.

A 2004. évi csúcshoz képest, amikor is a tavaszi jelentkezési időszakban több, mint 166 ezer jelentkezőt regisztráltak, folyamatosan csökkent a továbbtanulni szándékozók száma, és idén már nem érte el a százezret sem (1. ábra). (A jelentkezőkről szóló alábbi elemzésben az adatbázis április 17-i állapotának megfelelő statisztikák szerepelnek, összesen 96 549 fő alapján. A jelentkezési lapok hiánypótlása jelenleg is zajlik.) Ez azonban részben nem meglepő. Ha figyelembe vesszük, hogy korábban a jelentkezők kétharmada rendre az idősebb, tehát nem frissen érettségizett korosztályból került ki, akkor várható volt, hogy egy idő után már csökkenni fog a továbbtanulói bázis, hiszen szép lassan "felszívják" az intézmények a korábban első, második vagy harmadik próbálkozásra is sikertelenül pályázó fiatalokat. A továbbtanulni szándékozók jelentős hányadát kitevő idősebb korosztályt ráadásul több tekintetben is negatívan érintették a változások, illetve az átalakuló képzési rendszer. A felsőoktatási képzés, benne például a felvételi eljárás utóbbi években bekövetkezett vagy éppen jelenleg is zajló átalakulása, a tandíj bevezetésének lehetősége stb. is szerepet játszhat a jelentkezői létszám csökkenésében. Lehetséges továbbá az is, hogy a fiatalok életstratégiájában változó trendnek vagyunk tanúi: nagyobb arányban "kivárnak" az érettségi után, egy-két éves szakképzésekre iratkoznak be, külföldre mennek munkát vállalni, esetleg tanulni, vagy éppen nem államilag elismert oklevelet adó hazai felsőfokú képzésekre iratkoznak be.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a csökkenés mögött nem állnak demográfiai okok, hiszen az érettségizők száma az utóbbi években nem hogy csökkent volna, hanem összességében inkább nőtt. Igaz azonban az is, hogy a legfiatalabb korosztály, a frissen érettségizettek körében lényegében már a múlt évben megállt a jelentkezői létszám csökkenése. Ez utóbbi különösen annak fényében figyelemreméltó, hogy a felsőoktatást övező közhangulat az utóbbi időszakban nem volt éppen kedvező, amit csak súlyosbított az a tendencia, miszerint a különböző médiumokban igen gyakran jelentek meg - általában minden alapot nélkülöző -hírek a hazai diplomás munkanélküliségről. Ezt azonban a statisztikák nem igazolják.

Bárhogyan magyarázzuk is azonban a jelentkezési létszám alakulását, összességében elmondható, hogy a felsőoktatás az utóbbi években egyértelműen vesztett vonzerejéből, legalábbis a húsz-harminc éves korosztály körében. Idősoros motivációs vizsgálatok hiányában ennek magyarázatát a kutatók egyelőre nem találják.

1. ábra
Jelentkezők számának alakulása 2004-2008 között* (fő)

* A pótfelvételizők és a keresztféléves képzésre jelentkezők nélkül.

Jóllehet a magyarországi felsőoktatási intézményeknek is egyre inkább fel kell majd venniük a versenyt a külföldi egyetemekkel, mégis évek óta azt tapasztaljuk, hogy érdemben egyáltalán nem nő a külföldi jelentkezők száma. A jelentkezők döntő többsége magyar állampolgárságú. Vannak ugyan magyarországi egyetemre, főiskolára felvételiző amerikai, francia, olasz, német stb. diákok, és még kazah, japán, mongol és kanadai jelentkező is akad, ám számottevő arányban csak a környező országok jelentős többségben magyar nemzetiségű fiataljai kívánnak itt tanulni, elsősorban nyilván nyelvi, illetve kulturális-identitás okokból. Igaz, közülük valószínűleg többen nem jelölték meg a jelentkezési lapon a "határon túli magyar" kategóriát.

Az alábbi táblázatból látható, hogy a határon túli magyarok száma nem arányos az egyes országokban élő magyar kisebbségek számával: legtöbben Szlovákiából jelentkeznek, utána Románia következik, majd a vajdasági fiatalok csoportja. A szomszédos országokra vonatkozó jelentkezési mutatók nyilván összefüggésben vannak az ottani magyar nyelvű felsőoktatási képzési lehetőségekkel is.

1. sz. táblázat

Idén összesen több mint 2200 nem magyar állampolgárságú fiatal jelentkezett. Emellett meg kell említeni, hogy a felsőbb évfolyamokra, pl. diákcsere programok keretében, illetve kifejezetten fizetős, magas költségtérítésű helyekre is jönnek külföldről diákok hozzánk tanulni (utóbbiakra jó példák az orvosi egyetemek), ám ők nem szerepelnek a jelentkezési statisztikákban.