felvi.hu


EUROSTUDENT IV tapasztalatai: A felsőoktatási hallgatók nemzetközi mobilitás

2013.03.06

Az Európai Bizottság 2011-es közleménye szerint „a tanulási mobilitás elősegíti a szakmai, szociális és interkulturális készségek növelését és a foglalkoztathatóságot”, így az Európai Felsőoktatási Térség (EHEA) miniszterei megállapodtak abban, hogy 2020-ig 20 százalékra növelik a külföldi tanulmányokat vagy képzési időszakot végző hallgatók számát. A dokumentum megállapítja, hogy bár az EHEA nagyszabású változásokat hozott, az alapképzés-mesterfokozat-doktori fokozat struktúra kialakítása és a minőségbiztosítási fejlesztések elősegítették az egyéni mobilitást, a külföldön szerzett felsőoktatási végzettség elismertetése még mindig túl nehéz, az ösztöndíjak és diákhitelek hordozhatósága korlátozott. A „vertikális” mobilitás, tehát az alapképzés, mesterfokozat és doktori fokozat különböző országokban történő elvégzése továbbra is alacsony fokú, a kutatók Unión belüli mozgása pedig akadályokba ütközik.

A felsőoktatási hallgatói mobilitással foglalkozó nemzetközi és országonkénti felmérések mind arra utalnak, hogy a Bologna-folyamat egyelőre még messze nem hozta meg azt a várt hatását, hogy elősegíti a nemzeti felsőoktatási rendszerek erős nemzetközi hálózattá válását, a „határok” átjárhatóságát, a nemzetközi mobilitási lehetőségek számának, volumenének erőteljes megnövekedését. Az alapvető problémák közé tartozik már magának a mobilitásnak a mérhetősége is; sok esetben nehéz a honos és külföldi hallgatók fogalmának értelmezése, nehéz a rövid időtartamú mobilitási programokban részt vevők számának meghatározása és sokszor problémás a fokozat- és a kreditmobilitási adatok elkülönítése is.

A mérési problémákkal együtt azért természetesen rendelkezésre állnak statisztikai adatok a nemzetközi hallgatói mobilitásról, amelyeket megfelelő óvatossággal és körültekintéssel, de használhatunk a folyamatok leírásához. A külföldi tanulmányokat folytatott hallgatók arányát jól mérik a különböző országos szintű pályakövetéses és hallgatói felmérések, de a nemzetközi mobilitás adja egyik központi témáját a EUROSTUDENT felméréseknek is.

A számok csaknem minden felmérésben azt mutatják, hogy a megcélzott 20 százalékos mobilitási arány még a fejlett centrum országokban is igen messze van a jelenlegi állapottól. Hasonló eredményeket kaphatunk a EUROSTUDENT IV 2009-2010-es adatai alapján is. (1. ábra) A felsőoktatásban aktuálisan bent lévő hallgatók körében a résztvevő országok közül csak Finnországban, Norvégiában, Hollandiában, Dániában, Franciaországban és Ausztriában érte el vagy haladta meg a 10 százalékot a külföldi tanulmányi tapasztalattal rendelkezők aránya. A Kelet- és Kelet-Közép-Európa országaiban mért arány nagyrészt az 5 százalékot sem haladta meg.

  1. ábra Külföldi tanulmányokat folytatott, és azokat tervező hallgatók aránya országonként (százalék)

mobilitás_felvire-2.jpg

Forrás: http://www.eurostudent.eu/download_files/documents/EIV_Synopsis_of_Indicators.pdf

170.

A EUROSTUDENT IV-ben a hallgatóktól nem csak a már abszolvált külföldi tanulmányokra, hanem a jövőbeli külföldi tanulmányi tervekre is rákérdeztek. A legnagyobb arányú pozitív választ Törökországban, Finnországban, Spanyolországban és Hollandiában mérték, Írország, Szlovákia és Lengyelország hallgatói ugyanakkor alig terveznek tanulmányokat országukon kívül. Az oktatáskutatás és a szakpolitika számára egyaránt döntő fontosságú a nem mobil hallgatók vizsgálata – elsősorban annak a kérdése, hogy miért nem mobilak, miért nem végeztek külföldi tanulmányokat, illetve miért nem tervezik a jövőben sem, hogy saját országukon kívüli képzésben vegyenek részt.

A külföldi tanulmányok legfőbb gátjaként a legtöbb hallgató a megnövekedő anyagi terheket nevezte meg. Az anyagi okok gátló hatása különösen nagymértékű a „nem-centrum” országokban, mint például Horvátországban, Máltán, Írországban, Lengyelországban, Észtországban és Törökországban, de jelentős, a még külföldi tanulmányokat nem folytatott hallgatók kétharmadát érinti Németországban is. A második legerősebb gátló tényező a családtól, partnertől való elszakadás. Az anyagi okkal ellentétben itt nem rajzolódik ki látható különbség a centrum és a „nem-centrum” között, elsősorban az észak-európai (dán, svéd, finn, norvég), valamint a máltai, a lengyel és a cseh hallgatók érzik a külföldi tanulmányokkal együtt járó súlyos problémának az otthontól, az otthoniaktól való elválást, távollétet. Más jellegű, a bolognai folyamat elemeit, megvalósulását érintő problémaként jelentkezik két további mobilitási akadály: a tanulmányokkal történő megcsúszástól való félelem, valamint a külföldön folytatott tanulmányok, a megszerzett kreditek hazai elismertetésének nehézségei arra utalnak, hogy a külföldi tanulmányokat nem sikerült mindenhol megfelelően beilleszteni a rendszerbe. A bolognai típusú képzésekre való átállás nem szüntette meg a különböző országok oktatott szakjai közti alapvető különbségeket, a kevesebb félév alatt elvégzendő szakok bevezetése (a bachelor és a master szint kettéválasztása) pedig időbeli ütemezési problémákat teremtett a külföldi tanulmányok beillesztése szempontjából.

A nemzetközi mobilitás legfőbb gátja mindazonáltal egyértelműen financiális természetű. A külföldi megélhetési költségek és a hazai forrásból származó bevételek közti különbség elsősorban Európa kevésbé fejlett, alacsonyabb életszínvonalú országaiban okoz komoly problémákat a hallgatók számára. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a plusz terheket a különböző szociális háttérrel rendelkező hallgatói csoportok az egyes országokon belül is eltérő mértékben tudják vállalni. A EUROSTUDENT IV adataiból jól látható, hogy az alacsonyabb iskolázottságú (ISCED 0, 1, 2) szülőkkel rendelkezők körében az átlagosnál magasabb azok aránya, akik nem folytattak külföldi tanulmányokat, és a jövőben sem terveznek ilyesmit. Ez a jelenség csaknem valamennyi résztvevő országban megfigyelhető (a két kivételt Svédország és Litvánia jelenti). A magas iskolázottságú (ISCED 5-6) szülőkkel rendelkezők ugyanakkor az átlagosnál nagyobb arányban vettek részt külföldi képzésben, illetve tervezik külföldi képzések vállalását tanulmányaik ideje alatt.

Felhasznált irodalmak:

http://www.eurostudent.eu/download_files/documents/EIV_Synopsis_of_Indicators.pdf

http://www.eurostudent.eu/download_files/IB_Short_term_mobility_091211.pdf