felvi.hu


A gazdasági tanulmányokat folytató hallgatók szociális jellemzői

2018.08.14

Az EUROSTUDENT VI nemzetközi kutatás magyarországi adatbázisa lehetőséget ad az egyes képzési területek hallgatói képzési és szociális jellemzőinek áttekintésére. Ezúttal a gazdaságtudományok képzési terület hallgatóit vizsgáltuk.

A kutatás során a gazdaságtudományok képzési terület hallgatóit az összes többi képzési terület hallgatóival hasonlítottuk össze a választott jellemzők – a pl. a képzéssel való elégedettség, a mobilitási tapasztalatok és tervek, a tanulmányok melletti munkavállalási hajlandóság és motivációk – szerint.

A gazdaságtudományok képzési terület hallgatói között valamilyen többen vannak a legfiatalabb (22 éven aluliak) és a középső korosztályokba (22-30 évesek) közé tartozók. Többségében vannak a nők (62%, szemben a nem gazdasági tanulmányokat folytatók 52%-ával), valamint jelentősen magasabb arányban élnek otthon, szüleikkel, vagy éppen kollégiumban. A családi háttér és a személyes pénzügyi helyzet alapján is a kedvezőbb anyagi helyzetűek közül kerülnek ki – a hallgatók saját pénzügyi bevételeiket és a természetbeni (mások, pl. a családjuk által biztosított) bevételeiket összességében nézve is átlagosan nagyobb összegből gazdálkodhatnak. Ugyanakkor magasabb összeget fordítanak tandíjra, és az átlagos megélhetési összkiadásaik is magasabbak, mint a nem gazdasági tanulmányokat folytatóknak. Többségük dolgozik (csupán 37% a nem dolgozók aránya), 40%-uk heti 20 óránál is többet – arányaikban többen vannak köztük azok, akik munkatapasztalat megszerzéséért.

A tanulmányok mellett végzett munka motivációi


Az összes többi hallgató véleményével összehasonlítva némiképp vegyesebben ítélik meg a képzés minőségét. Legkevésbé a tanáraikkal elégedettek (kevesebb mint felük érzi úgy, hogy tanárai inspirálják, és alig több mint negyedük ért egyet azzal, hogy az oktatói számára fontos az előrehaladása). A követelmények 56%-uk szerint voltak inkább vagy teljesen egyértelműek, az oktatás minőségével pedig közel háromnegyedük inkább vagy teljesen elégedett, kétharmaduk pedig másoknak is ajánlaná a képzést. Némiképp kevesebben vannak köztük, akik – mind a hazai, mind a nemzetközi munkaerőpiacot tekintve – nagyon jó felkészültséget várnak a képzésüktől a végzés utánra.

A kutatásban vizsgált hallgatók kb. 6%-a szakított meg a tanulmányait korábban legalább két egymást követő félévre. Ez az arány nagyjából megegyezik a gazdaságtudományok és az összes többi képzési terület hallgatóit összehasonlítva. Sajátos eltérés van azonban ennek okaiban: a gazdasági képzésüket megszakítók 35%-a motivációhiány miatt függesztette fel a tanulmányait (ami a többi terület hallgatóinak csak 23%-ánál fordult elő). A pénzügyi vagy az egyéb, nem részletett okok mindössze egyötödüknél merültek fel (miközben a többi képzési terület esetében az érintett hallgatók egyharmada jelölte ezt meg).

Külföldi felsőoktatási képzésben vagy mobilitási programban közel kétszer annyian vettek részt a gazdaságtudományok képzési terület szakjain tanulók (9%-uk, szemben a többi hallgató 5%-ával). Idegennyelv-ismeretük is szélesebb: több mint felük egy, negyedük pedig két idegen nyelvet is magas szinten ismer. A végzést követő egy évben belüli továbbtanulást némiképp kevesebben tervezik, ám egy évnél később már valamivel többen tervezik a tanulmányok folytatását, mint a többi képzési területen hallgatók. A külföldi felsőoktatási intézményben tanulást tervezők is többen vannak a gazdasági hallgatók között.

A témáról bővebben a Felsőoktatási Elemzési Jelentések 2018. júniusi számában olvashat.