felvi.hu


A felsőoktatás szociális aspektusait vizsgálta az EUROSTUDENT VI

2019.01.09

Megjelent az EUROSTUDENT VI nemzetközi felsőoktatási kutatás hatodik hulláma részletes magyarországi eredményeit feldolgozó tanulmánykötet.

A kutatás az Európai Felsőoktatási Térség (European Higher Education Area, EHEA) 28 országa, köztük Magyarország részvételével valósult meg, Magyarország – az Oktatási Hivatal szakmai vezetésével – másodszor vett részt a hallgatói kérdőíves adatfelvételben. A felmérés célja a felsőoktatási hallgatók szociális helyzetének és tanulmányi sajátosságainak nemzetközi összehasonlító vizsgálata, valamint a szakpolitikai döntéshozatal és a felsőoktatási intézmények képviselőinek naprakész támogatása.

Az adatok alapján elmondható, hogy hazánkban a diplomaszerzéshez kapcsolódó költségeket leginkább a szülők viselik. A családi források meghatározó szerepe az életkor előrehaladtával csökken, ezt a közvetlen állami támogatások elősegíthetik. A kedvezőtlenebb anyagi helyzetű hallgatók közül kerül ki a tanulás mellett munkát vállalók többsége, de a tanulmányokhoz illeszkedő munkavállalás növeli annak valószínűségét, hogy a hallgató az alapképzés után továbbtanulást tervezzen. Intézményi eszközökkel segíthető, hogy a megélhetési célú hallgatói munkavállalás csökkenjen, vagy a tanulmányokhoz illeszkedjen.

A magyar felsőoktatásban tanulók mintegy harmada vett már részt, vagy tervez részt venni hallgatói mobilitási programban, a többiek alacsonyabb mobilitási hajlandóságát főként magyarországi munkaerő-piaci, illetve családi beágyazottságuk magyarázza. A magyar felsőoktatásban egyedi jelenség az a felnőtt hallgatói csoport, amely élesen elkülönül a többitől, legfontosabb jellemzői: a kialakult önálló, családos életvitel, a képzés melletti – nem feltétlenül a tanulmányok szakterületéhez illeszkedő – munkavégzés és az egzisztenciális függetlenség.

Képzési területenként eltérő mértékben tartják a hallgatók jó befektetésnek a tanulásra fordított időt. Az orvos- és egészségtudomány képzési terület diákjai töltik a második legtöbb időt tanulással, és leginkább ők számítanak arra, hogy felkészülten hagyják el az egyetemet. Számos más képzési területen ugyanakkor inkább az intézmény minősége és más képzési sajátosságok befolyásolják a jövőbeni sikerességgel kapcsolatos várakozásokat.

A magyarországi vizsgálatban 25, mintavételi eljárás segítségével kiválasztott felsőoktatási intézmény mintegy 8000 hallgatója vett részt. A most megjelenő projektzáró tanulmánykötet 7202 válaszadó – a nemzetközi módszertani szabályok szerint tisztított – adatait tartalmazó adatbázis elemzésének eredményeit és a kutatás lebonyolításának sajátosságait mutatja be a 2018. május 22-én Budapesten tartott zárókonferencián bemutatott előadások szerkesztett anyagain keresztül.

A tanulmánykötet letölthető ide kattintva »