felvi.hu


Interaktív karrierteszt: külföldi munka


Az egyes kérdésekhez három válaszlehetőség tartozik. Válassza ki azt, amit a leginkább testhezállónak gondol, kattintson rá, és máris olvashatja, hogyan vélekedik választásáról a szakember.

Mennyire vesz komolyan egy ilyen álláshirdetést? „Londoni munka magyar egyetemistáknak kiemelkedő (havi 700-800 ezer forint) kereseti lehetőséggel. Jelentkezés: nagy...@freemail.hu vagy telefonon 30/456..."

  1. Komolyan veszem és jelentkezem. Lehet, hogy életem nagy lehetőségét hagyom ki.
    Tanácsos az óvatosság. Ekkora összeget jó szaktudással és kiváló angoltudással lehet csak megkeresni. Ráadásul jó fizető munkához odaírják, hogy mit várnak el és ellenőrizhető az állás felkínálója.
  2. Teljesen komolytalan a hirdetés. Komoly munkára nem ezzel a szöveggel és nem így keresnek.
    Valószínűsíthető, hogy komolytalan hirdetésről van szó. Komoly álláshirdetésben szerepelnek a pontos elvárások és csak ezután kérnek jelentkezést. Ez a hirdetés nem profi kiválasztásról árulkodik.
  3. formálok véleményt, de azért egy telefont megér.
    Meg lehet próbálni, de nem érdemes pályázni és ne hagyja magát bepalizni. Komoly álláshirdetésben szerepelnek a pontos elvárások és csak ezután kérnek jelentkezést. Ez a hirdetés nem profi kiválasztásról árulkodik.

Angliában szeretne munkát vállalni. Kell-e munkavállalási engedély?

  1. Igen.
    Nem. 2004 májusa óta magyar állampolgárnak nem kell munkavállalási engedély. Viszont ne feledje: regisztrálnia kell magát a helyi Belügyminisztériumnál (Home Office), emellett munkaszerződés, tartózkodási engedély, társadalombiztosítási szám (NI) és bankszámla is kell.
  2. Nem.
    Helyes. 2004 májusa óta magyar állampolgárnak nem kell munkavállalási engedély. Viszont ne feledje: regisztrálnia kell magát a helyi Belügyminisztériumnál (Home Office), emellett munkaszerződés, tartózkodási engedély, társadalombiztosítási szám (NI) és bankszámla is kell.
  3. Csak ha nem tanulok.
    Nem kell semmi esetben sem. 2004 májusa óta magyar állampolgárnak nem kell munkavállalási engedély. Viszont ne feledje: regisztrálnia kell magát a helyi Belügyminisztériumnál (Home Office), emellett munkaszerződés, tartózkodási engedély, társadalombiztosítási szám (NI) és bankszámla is kell.

Egy állásközvetítő cég képviselője azt mondja, 500 euróért (140 ezer forint) kiközvetíti Hollandiába, ahol legalább havi nettó 3 ezer eurós (820 ezer forint) fizetés várja villamosmérnökként. Hogyan reagál erre?

  1. Ha megvan a munkaszerződés, kifizetem neki az 500 eurót.
    Ne fizessen érte. Állásközvetítés címén nem kérhető a munkavállalótól pénz. Az állásközvetítő cég „fizető" ügyfele a kinti munkaadó. Ha esetleg albérletet szervez az állásközvetítő, akkor természetesen bérleti díj címén kérhető pénz. Ám ekkor is győződjön meg a szerződés és az ajánlat valódiságáról, csak a helyszínen fizessen.
  2. Tisztességtelen ajánlat, ugyanis állásközvetítésért nem lehet pénzt kérni az álláskeresőtől. Bármennyire is vonzónak tűnik, tovább keresek.
    Igen, pontos a megfogalmazás, ez a megfelelő hozzáállás ebben a helyzetben.
  3. Megpróbálok alkudni. Például így: a felét kifizetem előre, a másik felét az első fizetéssel.
    Ne fizessen érte. Állásközvetítés címén nem kérhető a munkavállalótól pénz. Az állásközvetítő cég „fizető" ügyfele a kinti munkaadó. Ha esetleg albérletet szervez az állásközvetítő, akkor természetesen bérleti díj címén kérhető pénz. Ám ekkor is győződjön meg a szerződés és az ajánlat valódiságáról, csak a helyszínen fizessen.

Mennyire számít egy 4 hónapos németországi ösztöndíj az első álláskeresésnél?

  1. A nyelvtudás szempontjából fontos. Látja a HR-es, hogy megbízhatóan beszélem a nyelvet.
    Igen, körülbelül ennyi információértéke van a kinti ösztöndíjnak. Többet akkor érhet, ha kint a megcélzott multi partnercégénél vagy közismert munkaadónál dolgozott.
  2. Német cégeknél garantálható a siker. Náluk adu, aki Németországban élt.
    Német cégeknél valóban előny, ha „anyaországukban" tanult a pályázó. Főként a nyelvtudás és a kulturális ismeretek miatt. Ám nem adu, ahhoz megfelelő szaktudás és személyiség kell.
  3. Egyáltalán nem számít. 4 hónap alatt nem lehet igazán beletanulni semmibe.
    Hiba lenne ennyire alábecsülni a kinti ösztöndíjat. Hiába szólt a kintlét az egyetemi kapcsolatépítésről, a szórakozásról, a nyelvtudás érezhetően javult, a pályázó bizonyította alkalmazkodókészségét és más kultúrkörben, ami multi cég állásinterjúján feltétlenül előny.

Angliában szeretne dolgozni. Konkrét állásajánlat nélkül tervezi a kiutazást és a vendéglátásban szeretne idénymunkát vállalni. Mennyi pénzt vinne magával?

  1. Egy hónapnyi pénzt. Kint 1-2 hét alatt szerezhető munka. Nem kell annyira túlbiztosítani magunkat.
    Ugyan pizzafutárként, éttermi felszolgálóként viszonylag gyorsan munkához lehet jutni Londonban, azért 2-3 hónapnyi tartalékkal rendelkezni kell. És egy repülőjeggyel, ha minden kötél szakad.
  2. Két hónapnyi pénzt és megváltanám a visszaútra a jegyet.
    Elég lehet ennyi tartalék is, ám azért egy itthoni családtag bankszámláján is legyen még egy hónapnyi összeg. A kintlét ugyanis a magas bérleti díjak miatt a nagyvárosokban különösen drága.
  3. Legalább 2-3 hónapnyi pénzt, leszervezném itthonról interneten a lakást és vennék a visszaútra egy jegyet.
    Előrelátó magatartás. Így nem érheti meglepetés.

Az alábbiak közül kik a legkapósabb szakemberek Nyugat-Európában?

  1. Orvos, gépészmérnök, informatikus
    Igen, ezek számítanak hiányszakmának.
  2. Közgazdász, jogász, matematikus
    Közgazdászként a banki szektor a válság előtt sok állást kínált. Azóta sokan jöttek haza, visszaesett a kereslet a brókercégeknél. Jogászként még kevesebb az esély a nemzeti jogrendszerek különbözősége és a helyi nagy számú jogász miatt. Jogászként az EU intézményeiben nyílhatnak meg az utak, ám ehhez uniós versenyvizsga és némi szerencse kell. Matematikusként speciális pozíciókban nyílhat esély kiváló nyelvtudással (például kockázatelemző biztosítóknál). Összességében: ebben a három szakmában erősen korlátozottak a lehetőségek Bécstől Londonig.
  3. Tanár, marketing-szakember, történész
    Nagyon-nagyon nehéz, szinte lehetetlen e három szakmában Nyugat-Európában boldogulni. Talán Angliában természettudományos tárgyakat oktató, kiváló nyelvtudással rendelkező tanárként nyílik apró sansz. Marketingesként csak multi cég kötelékében lehet kiküldetés címén munkához jutni. Történészként pedig csak Magyarországon belül lehet a szakmában elhelyezkedni.

Melyik országokban a legmagasabb a minimálbér?

  1. Németország, Ausztria
    Nincs törvényileg előírt minimálbér egyik országban sem. Szintén nincs minimálbért Finnországban, Dániában, Svédországban, Olaszországban és Cipruson. Ahol van, azok közül Luxemburgban, Írországban és Belgiumban a legmagasabb, mintegy 300-400 ezer forintnak megfelelő euró).
  2. Finnország, Svédország.
    Nem, itt nincs törvényileg előírt minimálbér. Ahogyan Németországban, Ausztriában, Dániában, Svédországban, Olaszországban és Cipruson. Ahol van, azok közül Luxemburgban, Írországban és Belgiumban a legmagasabb, mintegy 300-400 ezer forintnak megfelelő euró).
  3. Luxemburg, Írország, Belgium.
    Igen, mintegy 300-400 ezer forintnak megfelelő euró. Nincs viszont minimálbér Németországban, Ausztriában, Finnországban, Dániában, Svédországban, Olaszországban és Cipruson.

Lehet-e érvényesülni Nyugat-Európában a helyi nyelv ismerete nélkül? (Példa: erős angoltudással multinacionális cégnél Dániában.)

  1. Lehet, de hosszú távon nem kerülhető meg a helyi nyelv.
    Igen, lehet. Ahogyan a példában is szerepelt, egy dán multinál számítógépes programozóként nemzetközi projekteken dolgozva dán tudás nélkül is el lehet boldogulni. És valószínűleg az utcán is útba igazítanak, ha angolul kérdezünk. Nem multinál azonban már kizárt. Sőt, nemzetközi cégnél is gond lehet hosszú távon, ugyanis a helyi nyelvet nem ismerők kimaradhatnak a munkahelyi beszélgetésekből és a helyi nyelv ismerete nélkül idegenül, elszigetelve érezzük magunkat az adott országban. Éppen ezért aki hosszú távra tervez, iratkozzon be a helyi nyelviskolába...
  2. Igen, nyugaton szinte mindenki tud angolul.
    Igen, valószínűleg Dániában az utcán nem lesz gond angolul az információkérés. Azonban még nemzetközi cégnél is gond lehet hosszú távon, ugyanis a helyi nyelvet nem ismerők kimaradhatnak a munkahelyi beszélgetésekből és a helyi nyelv ismerete nélkül idegenül, elszigetelve érezzük magunkat az adott országban. Éppen ezért aki hosszú távra tervez, iratkozzon be a helyi nyelviskolába...
  3. Nem. Még állásinterjúig sem jut el az ember, bármennyire is tud olyasvalamit, amit a helyiek nem.
    Multi cégnél, speciális tudással (informatika, mérnöki tapasztalat, biológiai, kémiai, fizikai kutató) nem feltétel a helyi nyelv ismerete. Hosszú távon azonban valamilyen szinten meg kell tanulni a helyi nyelvet, ugyanis elszigetelve érezhetjük magunkat.

Pályázott egy írországi állásajánlatra. A munkaadó jelzi, telefonon szeretne Önnel interjút készíteni. Középfokú nyelvvizsgája van, de egy ideje nem használta a nyelvet. Hogyan készül rá?

  1. Nem igazán lehet erre készülni. Összeszedem gondolataimat és várom a hívást.
    De lehet rá készülni. Az állásinterjú is egy élet- és versenyhelyzet, amire tréningek készítenek fel vagy ami gyakorolható. Azt sem érdemes elhanyagolni, hogy a telefonos interjú jóval nehezebb, mint az „élő", személyes megmérettetés, mivel nem látjuk a másik fél gesztusait.
  2. Alaposan felkészülök az állásinterjún előforduló gyakori kérdésekből (miért pályáztam meg az állást, miért szeretnék kimenni, milyen tapasztalatom van stb.).
    Előrelátó stratégia. Azt sem érdemes elhanyagolni, hogy a telefonos interjú jóval nehezebb, mint az „élő", személyes megmérettetés, mivel nem látjuk a másik fél gesztusait. Kérjük meg egy ismerősünket és próbáljuk el a helyzetet.
  3. Megpróbálok szimulálni egy ilyen telefonos interjút vagy nyelvtanár vagy egy angolul jól beszélő ismerősöm segítségével. Készülök a gyakori kérdésekből.
    Előrelátó stratégia. Ha fontos interjúról van szó és nincs rutinunk, akkor különösen jó döntés. Azért is érdemes így készülni, mert a telefonos interjú jóval nehezebb, mint az „élő", személyes megmérettetés. Nem látjuk ugyanis a másik fél gesztusait.

Babysitterként szeretne Ausztriában dolgozni. Kell-e ehhez munkavállalási engedély?

  1. Igen.
    Nem. A babysitter - hivatalosan au pair - nem számít munkavállalásnak, hanem a kulturális csereprogram kategóriájába tartozik. Az au pair családnál lakik, munkájáért zsebpénzt kap, nyelvórára jár, és hetente nem dolgozik többet 30 óránál, Az au pairek díjazása országspecifikus. Néhány száz eurót kap szolgálatáért.
  2. Nem.
    Helyes válasz. A babysitter - hivatalosan au pair - nem számít munkavállalásnak, hanem a kulturális csereprogram kategóriájába tartozik. Az au pair családnál lakik, munkájáért zsebpénzt kap, nyelvórára jár, és hetente nem dolgozik többet 30 óránál. Az au pairek díjazása országspecifikus. Néhány száz eurót kap szolgálatáért.
  3. 2011-ig igen, utána nem.
    Nem kell, ugyanis a babysitter - hivatalosan au pair - nem számít munkavállalásnak, hanem a kulturális csereprogram kategóriájába tartozik. Az au pair családnál lakik, munkájáért zsebpénzt kap, nyelvórára jár, és hetente nem dolgozik többet 30 óránál. Az au pairek díjazása országspecifikus. Néhány száz eurót kap szolgálatáért. A 2011-es határ, a munkavállalásra vonatkozik. Ekkortól nem kell munkavállalási engedély a korlátozást még fenntartó Ausztriába és Németországba.