felvi.hu


Interaktív karrierteszt – Fizetés


Az egyes kérdésekhez három válaszlehetőség tartozik. Válassza ki azt, amit a leginkább testhezállónak gondol, kattintson rá, és máris olvashatja, hogyan vélekedik választásáról a szakember.

Egy röviden megfogalmazott álláshirdetésben az szerepel, hogy „fizetési igényét kérjük megjelölni". Mit tenne?

  1. Megkérdezném egy ismerősömet, hogy mennyit lehetne kérni és beírom.
    Nem tűnik célravezető stratégiának. Egyrészt ugyanabban a pozícióban a fizetések 40-50 százalékkal is eltérhetnek iparág, cégnagyság alapján, amit egy ismerőstől nem tudhatunk meg. Másrészt egy rövid álláshirdetésben kevés információ árulkodik a munka tartalmáról. Ennek ellenére: kezdő pozíciónál beírhatunk összeget, ha alaposabban, több forrásból felmérjük a fizetést (internetes bértesztek, fejvadász megkérdezése).
  2. Beírom, hogy a pozíció pontos ismeretében tudnék fizetési igényt megadni. Az interjúra utánanéznék internetes bérteszteken, kérdeznék ismerősöket.
    Ügyes a stratégia, de talán összetettebb pozíciók esetén hatásosabb. Pályakezdőknél sikeres lehet még az is, ha megadunk egy összeget a piac alapos felmérése után.
  3. Ha nagyon kellene az állás, alacsonyabb összeget írnék be, mint amit szerintem ér.
    Ne tegyük. Nem a legalacsonyabb bérigény nyer, hanem aki legalkalmasabb az állásra és akinek nincsenek elszállt bérigényei. Azért is fontos a bértárgyaláson ragaszkodni piaci értékünkhöz, mert az első fizetés meghatározó, az emelést sokkal nehezebb kiharcolni.


Milyen stratégiával kezelné a fizetés kérdéskörét pályakezdőként egy állásinterjún?

  1. Ügyelek arra, hogy ne én hozzam szóba. Ha már a második interjúkörben sem esik szó róla, a végén óvatosan rákérdezek. Például így: „Nem akarok anyagiasnak tűnni, csak tájékozódás céljából kérdezem, hogy ez a munka körülbelül mekkora fizetéssel jár?"
    Igen, ez nem vehető zokon. Fontos, hogy ne az álláskereső hozza szóba a pénzt, ám egy idő után - információ hiányában - rá kell kérdezni. Lehet, hogy egymás idejét rabolják a felek, mert a kínált és az elvárt bér messze áll egymástól.
  2. Az első kérdésem a fizetés lesz, ha kérdezhetek interjún. Elvégre mindenki pénzből él.
    A munkaadók nem szeretik azokat a pályakezdőket, akiknek a pénz a legfontosabb. Lehet, hogy ön ezzel nincs így, de ha első kérdése erre vonatkozik, ezt a képet sugározza magáról. Hagyjuk, hogy a munkaadó hozza szóba a fizetés nagyságát, illetve a bérigényt. Egy korrekt, jó interjúztató egyébként ezt meg is teszi.
  3. Erre nem kérdezek rá.
    Egy ideig nem is tanácsos. Azonban az álláskereső szeretne tisztán látni egy hosszú és többkörös kiválasztás során. Elképzelhető, hogy annyira alacsony bért kínálnak, amiből nem tudna egyszerűen megélni.

Nincs megelégedve a kínált bruttó fizetéssel, de tetszik a munkahely. Mit kezd a helyzettel?

  1. Nem vagyok alkuhelyzetben. Nem próbálkozom. Az első munkahelyen a pénznél sokkal fontosabb a tanulás és a fejlődés.
    Ha nincs nagy különbség az elvárás és az ajánlat között, akkor el kell fogadni. Azért érdemes apró kérdésekkel „utánapiszkálni", főleg a béren kívüli juttatások kérdéskörében. Elképzelhető, hogy egy kisebb adómentes juttatás kiharcolható (például otthoni internet-előfizetés vagy utazási bérlettámogatás). A fizetésnél fontos kérdés még az alapfizetés és a bónusz (mozgóbér) aránya.
  2. Elmondanám a cégvezetőnek, hogy nagyon szeretném ezt a munkát, de ennyi pénzből nem jövök ki. Például így: vidéki vagyok, albérletben lakom, szüleim nyugdíjasok, kevés pénzből élünk.
    Szociális szempontokra ne hivatkozzunk, ez visszatetszést kelt. Azt azonban megemlíthetjük, hogy béren kívüli juttatásként lehetne-e albérleti támogatásra vagy utazási bérlet megtérítésére számítani. A fizetésnél fontos kérdés még az alapfizetés és a bónusz (mozgóbér) aránya.
  3. Elmondanám, hogy ez nekem kevés. Hivatkoznék arra, hogy egy konkurens cégnél 30 százalékkal többet fizetnek.
    Fizetést ezzel nem emelünk, az interjúztató vérnyomását viszont annál inkább és ezzel a stratégiával elvágjuk magunkat előtte. Egy ilyen - pályakezdő részéről érkező - nyomásra nem fog többet fizetni, hanem azt ajánlja, menjünk ahhoz a céghez. Érdemes alaposan végigrágni, hogy a bruttó fizetés alapfizetés-e. Ha igen, akkor van-e bónusz (mozgóbér)? Milyen béren kívüli juttatásokkal lehet számolni? Lehet, hogy ez a csomag már kedvezőbb, mint a konkurencia ajánlata...

Egyik kollégája megkérdezi néhány hétnyi munka után, hogy mennyi a fizetése. Mit válaszol?

  1. „Persze, nincs titkolnivalóm. Bruttó 200 ezer forintot. És te?"
    Veszélyes taktika. Egyrészt a munkaszerződést sérthet, ha harmadik félnek mondjuk el, másrészt elindíthat számunkra kedvezőtlen folyamatokat a cégen belül. Ha túl keveset keresünk, az a vád érhet, hogy lenyomjuk a béreket. Ha túl sokat, akkor pedig irigykedés és később fúrás lehet a reakció.
  2. „Sajnálom, ezt nem mondhatom el. Bizalmas adat, bajom lehet belőle."
    Ebből a válaszból nem lehet bajunk. Próbaidőn nagyon veszélyes fizetésről beszélni. Ha túl keveset keresünk, az a vád érhet, hogy lenyomjuk a béreket. Ha túl sokat, akkor pedig irigykedés és később fúrás lehet a reakció.
  3. „Pontos számot nem mondhatok, de meg vagyok elégedve."
    Ebből a válaszból sem lehet bajunk. A lényeg: próbaidőn, alig ismert kollégáknak ne áruljuk el a fizetésünket.

Egy éve dolgozik a cégnél, pályakezdőként került oda. Kérne-e fizetésemelést?

  1. Csak akkor, ha a cégnek jól megy és kiemelkedően teljesítettem.
    Ha nincs szigorú rendje a béremeléseknek, akkor logikus lépés az ön részéről.
  2. Nem számítanak a körülmények. Feltétlenül megpróbálnám rábeszélni a főnököt.
    Pedig a körülmények jelentősen befolyásolják a béremeléseket. Ha egy rossz helyzetben levő cég átlag alatt teljesítő dolgozójaként megy oda, garantáltan elutasítás lesz a vége.
  3. Ez a vezető dolga, kinek mikor ad több fizetést. Majd behív az irodába.
    Ugyan professzionálisan működő - főleg nagyobb, nemzetközi - cégeknél évente sor kerül a fizetésemelések meghatározására különféle, előre rögzített indikátorok alapján (a dolgozó teljesítménye, a cég árbevétele, profitja, a cég és a szakma piaci helyzete stb.), a vállalkozások jelentős részénél a dolgozónak harcolnia kell a magasabb bérért. Ha nem hív be, egy idő után nekünk kell jelentkeznünk.

Hogyan jelezné a vezetőnek, hogy béremelés miatt szeretne vele beszélni?

  1. „Mikor lenne számomra 20 perce négyszemközt beszélni? A fizetésemről szeretnék pár szót váltani."
    Nagy különbségek lehetnek a céges kultúrában az egyes reakciók között, így érdemes ezt kitapasztalni és cégre szabva cselekedni.
    Mindazonáltal: az esetek többségében a fent idézett dolgozói mondat nem célravezető. Könnyen elütheti a vezető a kérést („Most nincs pénz erre."), úgy, hogy nem is ül le velünk. Körmönfontabban kellene fogalmazni.
  2. „Mikor lenne számomra 20 perce négyszemközt beszélni?"
    Nagy különbségek lehetnek a céges kultúrában az egyes reakciók között, így érdemes ezt kitapasztalni és cégre szabva cselekedni.
    Mindazonáltal: az esetek többségében érdemes a vezetőt felkészíteni, nagyjából miről lesz szó. Felkészületlenül érkezve fennáll az a veszély, hogy bezárkózik, nem látja hirtelen át, hogyan teljesített a dolgozó, mire van keret. Érdemes meglebegtetni, hogy az egyéni teljesítményről, a szakmai kilátásokról lenne szó a beszélgetésen.
  3. „Mikor lenne számomra 20 perce négyszemközt beszélni? Egy éve dolgozom itt, a teljesítményemről és a szakmai kilátásokról szeretnék pár szót váltani."
    Nagy különbségek lehetnek a céges kultúrában az egyes reakciók között, így érdemes ezt kitapasztalni és cégre szabva cselekedni.
    Mindazonáltal: ez a stratégia hasznos lehet. Jelezzük, hogy körülbelül miről lenne szó, de mégsem a pénzzel kezdünk. Valószínűleg a vezető gondol a pénz kérdéskörére és utánaszámol, mire van pénz és mire nem. Könnyebb egy teljesítményértékelő beszélgetés végén - amikor a vezető látja, mit tettünk le az asztalra - béremelést kiharcolni.

Mikorra tanácsos időzíteni a beszélgetést, ha a vezető még aznap ráér?

  1. Amikor nincs nagy hajtás - például péntek délután, és persze jó kedve van.
    Jó döntés lehet. Péntek délután a legtöbb iroda és főnök lenyugszik, lehet lazábban beszélgetni. Ha a vezető hangulatember, kérdezzük meg a titkárnőjét, hogy most milyen kedve van. Jobbak az esélyeink, ha a cég egy nagyobb üzletet hozott tető alá vagy bennünket dicsért meg egy kiemelkedő teljesítmény miatt.
  2. Mindegy, mikor.
    Ha hangulatemberről van szó, akkor korántsem mindegy. A nap folyamán kérdezzük meg a titkárnőjét, hogy most milyen kedve van. Nem érdemes vele beszélni, ha nagyon pörög és határidők szorításában dolgozik.
  3. Ha még friss és nincs tele a naptárja. Például hétfő reggel.
    A hétfő reggel a cégeknél általában a heti megbeszélések időszaka, ekkor indul be a verkli. Vélhetően nem a legjobb időpont. Kivéve, ha ő ezt javasolja.

Milyen stratégiával érkezne a megbeszélésre?

  1. A kívánt összegre gyűjtenék érveket.
    Evidens, de próbálja átgondolni a beszélgetés forgatókönyvét. Mi van, ha azt lesöpri a vezető az asztalról? Éppen ezért érdemes „B" tervvel is érkezni. Például az alapfizetés emelése helyett kérhet több béren kívüli juttatást vagy magasabb mozgóbért, ami csak jobb teljesítménnyel érhető el.
  2. Az „A" terv mellett lenne egy „B" tervem is. Ha az elsőt elutasítja, előjönnék egy alternatív, szerényebb változattal.
    Igen. Például az alapfizetés emelése helyett kérhet több béren kívüli juttatást vagy magasabb mozgóbért, ami csak jobb teljesítménnyel érhető el.
  3. A számok is fontosak, de főleg az előadásmódomra figyelek.
    A számok, az érvek, a stratégia a stílusnál fontosabbak. Ha az „A" tervet a főnök elutasítja, elő kell jönni egy alternatív, szerényebb változattal. Például az alapfizetés emelése helyett kérhet több béren kívüli juttatást vagy magasabb mozgóbért, ami csak jobb teljesítménnyel érhető el.
    Azért a stílus sem elhanyagolható. A munkaadók nem szeretik a követelőző dolgozót, aki úgy áll a kérdéshez, hogy ez az emelés neki alanyi jogon jár.

Hogyan indokolná a munkaadónak a béremelési kérést?

  1. Csak a saját teljesítménnyel.
    Csakis ezzel. Gyűjtse össze sikereit, a cégnek termelt értéket, a behozott összeget, a tervhez képest nyújtott extra teljesítményt. A lényeg, hogy érvelése számokkal, tényekkel legyen alátámasztva. A cégvezető ebből ért. Megemlítheti azt is, mióta nem kapott emelést, illetve az infláció mértékét, amennyivel csökkent a reálkeresete.
  2. A saját teljesítménnyel és a megélhetési költségek emelésével.
    Csak a saját teljesítménnyel érveljen. A megélhetési költségek emelkedése szociális szempont, ez nem érdekli a munkaadót. Legfeljebb az infláció mértékére utalhat, ezzel is jelezve, hogy reálkeresete csökkent. Gyűjtse össze sikereit, a cégnek termelt értéket, a behozott összeget, a tervhez képest nyújtott extra teljesítményt. A lényeg, hogy számokkal, tényekkel legyen érvelése alátámasztva. A cégvezető ebből ért. Megemlítheti azt is, mióta nem kapott emelést.
  3. A saját teljesítménnyel és a többiek magasabb fizetésével.
    Csak a saját teljesítménnyel érveljen. Semmiképpen se hivatkozzon a kollégák bérére, mert ez üzleti titok, így még jogi problémái is támadhatnak. Inkább gyűjtse össze sikereit, a cégnek termelt értéket, a behozott összeget, a tervhez képest nyújtott extra teljesítményt. A lényeg, hogy számokkal, tényekkel legyen érvelése alátámasztva. A cégvezető ebből ért. Megemlítheti azt is, mióta nem kapott emelést.

Mit tesz, ha a vezető azt mondja az érvelésére és a tervekre: „Sajnos béremelésre egyáltalán nincs keret."

  1. Elmondom neki, hogy szerintem a cégnek jól megy, nőtt a piaci részesedése és az árbevétele.
    Ez súlyos hiba, ne tegyük. Ne akarjunk jobban érteni a cég működéséhez, mint a vezető.
  2. Hát, ennyi volt, indulok vissza az íróasztalomhoz.
    Még mielőtt ezt teszi, azért ennél bővebb választ próbáljon meg kihozni főnökéből. Rákérdezhet arra, mi kell a béremeléshez, milyen helyzetben lehetne bérén emelni, jelezheti, plusz munkát is hajlandó vállalni vagy más pozícióban is kipróbálná magát. Megkérdezheti, mikor térhetnek vissza erre a kérdésre. A következő beszélgetésen már erre lehet hivatkozni.
  3. Megpróbálok néhány fogódzót kicsikarni belőle. Például: Mi kell hozzá, hogy lehessen emelni? Mikor térhetünk vissza a kérdésre?
    Ez egy bölcs stratégia. A következő beszélgetésen már erre lehet hivatkozni.