felvi.hu


Interaktív karrierteszt: állásbörze


Az egyes kérdésekhez három válaszlehetőség tartozik. Válassza ki azt, amit a leginkább testhezállónak gondol, kattintson rá, és máris olvashatja, hogyan vélekedik választásáról a szakember.

Mi várható egy állásbörzétől?

  1. Állásajánlat. A nevében is benne van, hogy börze, ahol adják-veszik a munkavállalókat.
    Nem így működik az álláspiac. Egy cég alaposan megnézi, kit vesz fel. A kiválasztás pedig állásbörzén nem lehetséges, már a látogatók nagy száma miatt sem.
  2. A karrierépítés fontos lépcsője. Információszerzés és a pályázat elindítása miatt fontos. Helyben nem szerezhető állás.
    Így van. A kilencvenes évek második felében még megesett, hogy a szakemberhiány miatt már az állásbörzén állást ajánlottak, manapság ez már nem jellemző.
  3. Nem sok minden. A cégek reklámozzák magukat, de inkább fogyasztókat, mintsem álláskeresőket látnak a másik oldalban.
    Vannak cégek, amelyek inkább reklám célból érkeznek - lapkiadók, pénzügyi szolgáltatók -, de hibás lenne az állásbörzét reklámeseménynek tekinteni. Ezért a munkaadók nem a HR-eseiket mozgósítanák...

Az álláspiac mely része jelenik meg a nagy börzéken?

  1. Elsősorban nagy, multinacionális vállalatok, amelyeknek van apparátusa egy állásbörzés megjelenés megszervezéséhez. Elvétve akadnak kisebb, főként tanácsadó cégek, de a nagyok viszik a prímet.
    Igen, a nagy felsőoktatási állásbörzéken elsősorban a multik jelennek meg. Nem csak HR, hanem marketing és PR szempontból is fontos számukra a hallgatók megnyerése. Ezt jelzik a kiállított termékek, a látványelemek.
  2. Főként kisebb cégek, mert ők nem tudják másként reklámozni magukat.
    Kis cégekre nem jellemző, hogy eljönnek állásbörzére, így aki ezt a munkáltatói szegmenst célozza meg, az nem állásbörzén találja meg első munkahelyét. Egy állásbörzés megjelenés több százezer forintba és 1-2 ember két napos jelenlétébe kerül, amit egy kis cég nehezen tud kigazdálkodni. Ráadásul ezek a munkáltatók nem is keresnek nagy számban munkaerőt.
  3. Egyre több a nonprofit és állami munkaadó.
    Ugyan vannak ilyen résztvevők, azonban a mérleg nyelve a nagy, nemzetközi cégek felé billen.

Milyen öltözéket venne fel az állásbörzére?

  1. Mivel ez nem állásinterjú, sőt az egyetem falai között rendezik, ezért amit éppen aznap a ruhásszekrényből kézre esik.
    Az állásbörze valóban nem állásinterjú, azonban ügyeljünk az ápoltságra és valamivel elegánsabban érkezzünk, mint egy szürke egyetemi hétköznapon.
  2. Csakis öltöny nyakkendő / kosztüm. Fontos az üzleties megjelenés.
    Banki, pénzügyi, tanácsadói munkaköröknél előnyös lehet, komolyabb képet sugároz a jelentkezőről, de nem elvárás. Kissé lazábban is meg lehet jelenni.
  3. Valamivel elegánsabban, mintha előadásra mennék - póló például nem -, de az üzleti öltözéket túlzásnak érzem.
    A lehető legjobb választás, hiszen komolyabbnak tűnünk, mint egy utcáról beesett hallgató. Ezzel demonstrálhatjuk komolyságunkat is.

Az egyetemi/főiskolai karrier iroda faliújságján olvassa, hogy az egyetem állásbörzét szervez. Mit tesz ezután? Milyen stratégiával menne el állásbörzére, ha két napos a rendezvény?

  1. Az állásbörze előtt felmennék a rendezvény weboldalára; kiválasztanám a számomra érdekes cégeket és állásajánlatokat; megírnám és kinyomtatnám otthon az önéletrajzomat; majd elmennék és leadnám az anyagot.
    Működhet ez a stratégia, ám talán jobb, ha a helyszínen személyesen tájékozódunk az elvárásokról és ezt követően pályázunk.
  2. Vinnék magammal tíz-tizenöt önéletrajzot és ahol lehetőséget érzek, leadom. Másnap már nem megyek ki.
    Ha fejvadász cégek adatbázisába szánja az anyagot, akkor rendben, viszont ennél alaposabban tanácsos készülni. A cv-t általában úgy kell megírni, hogy az álláshirdetésben megjelölt elvárásokra reflektáljon. Ezt egyen-önéletrajzzal nehezen lehet megvalósítani.
  3. Felmegyek a rendezvény weboldalára. Ha nincs, akkor a karrier irodában megkérdezem, mely cégek jönnek, milyen ajánlatokkal. Készítek egy listát. Odamegyek a cégekhez, érdeklődöm a pályázásról, majd másnap kész cv-kel érkezve leadom az anyagomat.
    Remek, példa értékű stratégia. Ugyan a két napos „pályázási munka" soknak tűnik, de megéri.

Mikor érdemes a standhoz érkezni?

  1. A közepén. Egy egynapos börzén dél körül. Az elején álmosak, a végén fáradtak a cégek képviselői.
    Minden börze látogatottsága más, de a nagy budapesti állásfórumokon általában délben van a legnagyobb roham, így talán ez az időpont kerülendő.
  2. Amikor kevesen vannak. Ez vagy az elején vagy a vége felé van. Csak így lehet hasznosan beszélgetni.
    Valóban akkor érdemes odalépni a standhoz, ha nem állnak előttünk és mögöttünk a sorban. Arra azért ügyeljünk, hogy vannak cégek, amelyek a vége előtt egy órával már összecsomagolnak, így ne hagyjuk az utolsó órára az érdeklődést.
  3. Mindegy mikor.
    Annyira azért nem. Ha nagy a roham (általában 11-13 óra között), akkor kisebb az esélyünk egy hasznos és tartalmas beszélgetésre.

Milyen kérdéssel indítaná a standnál a beszélgetést?

  1. Jó napot kívánok! Érdeklődni szeretnék a ... pozícióról.
    Elfogadott és gyakori beszélgetésindításnak számít. Ügyeljünk arra, hogy magunkról is beszéljünk és a munkakörről is okos kérdéseket tegyünk fel. Alapinformációkat (iparág, cégnagyság) gyűjtsünk be előtte.
  2. Jó napot kívánok! Mivel foglalkozik a cégük?
    Ha döntéshozó áll a cég standja mögött, akkor nem indulunk jó eséllyel. Ha az asszisztencia képviselteti magát, akkor persze ennek a tudatlanságról árulkodó nyitásnak nincs jelentősége.
  3. Jó napot kívánok. Mennyi fizetést adnak a ... munkára?
    Ha döntéshozó áll a cég standja mögött, akkor nem indulunk jó eséllyel. Ha az asszisztencia képviselteti magát, akkor ennek kisebb a jelentősége. A pénzorientáció ebben az esetben azt jelzi, nem érdekel bennünket a cég, a munka. Ezt pedig nem veszik jó néven a munkaadók.

Mennyire számít, ki képviseli a céget az állásbörzén?

  1. Nincs jelentősége. Annyian megfordulnak a standnál, hogy ember legyen a talpán, aki emlékszik az érdeklődőkre.
    Ha hostess vagy asszisztens képviseli a céget és nagyon sok az érdeklődő, akkor igaz a megállapítás. Ha azonban egy szakterület vezetője látogat ki, akivel sikerül 10-15 percig elbeszélgetni, akkor más a helyzet. Az ígéretes pályázók megmaradnak a fejekben.
  2. Állásról nem dönt, de nagyon is számít. Ha egy szakmai vezetőre gyakorlunk jó benyomást, az megmarad, adott esetben a cv-nk mellé ír pár megjegyzést. Állásinterjún vagy az írásbeli pályázatban pedig hivatkozhatunk a kapcsolatfelvételre. Az állásajánlathoz azonban ez még kevés.
    Pontos a diagnózis. Éppen ezért vegyük komolyan a felkészülést.
  3. Ez a legfontosabb. Ha a cégvezető jön ki és őt meggyőzzük, mennyire alkalmasak vagyunk, nyert ügyünk van.
    Nem szabad túlbecsülni az állásbörzés fellépés jelentőségét. Itt csak jó benyomást lehet gyakorolni a másik félre. A kiválasztási folyamatot viszont ez nem váltja ki.