felvi.hu


Tapasztalatok a ködös Albionból 2.


Külföldi munkavállalók tapasztalatait bemutató sorozatunkban ismét Anglia kerül terítékre. Cikkünkben egy ott dolgozó fiatal számol be tapasztalatairól és az új munkakörnyezetről. Véleménye szerint a külföldi tapasztalatok kiszélesítik a látókörünket, ezáltal olyan dolgokat is értékelni kezdünk Magyarországon, amit korábban észre sem vettünk.

Továbbra is vonzónak számít a fiatalok körében a külföldi munkavállalás. Évről évre egyre többen döntenek úgy, hogy nemzetközi környezetben hasznosítják a megszerzett tudásukat és képességeiket, azonban csak az találhat magának kiemelkedően jó külföldi munkahelyet, aki jól beszél egy vagy két idegen nyelven, és a megpályázott álláshoz szükséges szakképzettsége is megvan. Sorozatunk negyedik részében egy londoni munkavállalót, Emesét kérdeztünk arról, hogyan talált munkát.

- Elsősorban interneten keresgéltem. Megvolt az elképzelésem arról, hogy milyen munkát szeretnék, ezért szakmai oldalakon nézegettem, feltöltöttem az önéletrajzom és ezeken az oldalakon keresztül pályáztam - számolt be a munkavállalás kezdeti nehézségeiről Emese. – „Ezen kívül azoknak a cégeknek a weboldalait is néztem, akiknél szerettem volna elhelyezkedni. Az ügynökségekkel nem nagyon van tapasztalatom, bár néhányat megkerestem, és csak egy jelzett vissza. A legismertebb állásportálokkal is próbálkoztam (például a Monsterrel), de onnan soha nem jött össze semmi".

Arra a kérdésre, hogy nehéz volt-e az első időszak, a beilleszkedés és az új környezet, interjúalanyunk így válaszolt: "Számomra az volt a legnehezebb, hogy három hónapon keresztül otthon ültem, és azzal teltek a napjaim, hogy munkát kerestem, kísérőleveleket írtam és pályáztam és pályáztam. Meg sem tudnám mondani, hány helyre, talán ötszáznál is többre. Ez rengeteget kivett belőlem, mert korábban nagyon pörgős volt az életem. Sajnos ezt nem tudtam Londonban azonnal folytatni, mivel nem tudtam, meddig tart az az időszak, amikor csak kiadásaim vannak és nincs bevételem".

Jó helyen, nyitott csapatban

Emese P _ img_low res.jpgAz asszimilálódásról így mesélt Emese: "A kulturális változással és a beilleszkedéssel nem volt gondom. Voltak már itt barátaim, akik korábban jöttek ki, ez nagyon sokban segített. Mindenképp a szakmámban szerettem volna munkát találni, végül 3 hónap után találtam egy 3 hónapos szakmai gyakorlatot egy BTL print megoldásokkal foglalkozó cégnél. Ez azt jelenti, hogy az ebédet és az utazást fizették, de nem kaptam fizetést. Ez nem sokat könnyített az anyagiakon, de jobb volt, mint a semmi, és addigra már nagyon örültem, hogy dolgozhatok. A gyakorlat végén átvettek marketing asszisztensnek, és velük maradtam még fél évig. Mindig is éreztem, hogy ez számomra nem hosszú távú állomás, ezért bár kisebb intenzitással, de rajta tartottam a szemem az állásportálokon, és végül sikerült váltanom. Nemrég kezdtem a TNS-nél, ami a világ legnagyobb piackutató ügynöksége (Budapesten is van irodájuk). Már most érzem, hogy jó helyen vagyok egy nemzetközi és nyitott csapatban, érdekes kutatásokkal és világmárkákkal. Korábban otthon reklámügynökségnél dolgoztam, amit nagyon szerettem, és boldog vagyok, hogy sikerült itt is hasonlót találnom.

A kezdeti időszak finanszírozásáról, az anyagi háttérről is kérdeztük a fiatal munkavállalót. "Bár anyagilag felkészülten érkeztem, több hónapra elegendő tartalékkal, mégis úgy éreztem, hogy folyik a kezem közül a pénz. Londonban teljesen mások az anyagi dimenziók, és talán még mindig nem szoktam meg teljesen. Néha még mindig átszámolom forintba, és elképedek azon, mennyit fizetek alap dolgokért - pedig ezt nem szabad, hiszen nem otthoni fizetésből költök. Én 6000 euróval érkeztem, és ebből nagyjából fél évet finanszíroztam, amíg megkaptam az első igazi fizetésem (mint korábban említettem, a szakmai gyakorlat 3 hónapja alatt fizették az utazásom és az ebédem). Azt mondhatom, egy évembe került megtalálni az igazi, nekem megfelelő munkát. Viszont úgy érzem, nekem szükségem volt erre az egy évre ahhoz, hogy megtanuljak magabiztosan kommunikálni, "eladni" magam és megtalálni saját magam erősségeit és gyengeségeit. Az angol tudásommal nem volt probléma akkor sem, amikor kiérkeztem, viszont el kellett sajátítanom az országra jellemző attitűdöt, és meg kellett találnom azokat a tulajdonságaimat, amik kiemelnek a pályázók tömegéből. A gyakornoki pozícióra a TNS-nél 1200 jelentkezőből választottak ki hatunkat - ez egy tipikus mutatószám Londonban.

Kitűnni a tömegből

Interjúalanyunktól megkérdeztük azt is, hogy milyen úton érdemes külföldön munkát szerezni és mit tanácsol azoknak, akik külföldön szeretnének elhelyezkedni. "Az, hogy milyen úton érdemes munkát szerezni, nagyban függ attól, hogy milyen munkáról beszélünk. De általánosságban elmondható, hogy az interneten a leggyorsabb, legkényelmesebb és legkönnyebb. Jó tanácsként talán azt mondanám, hogy sokat segít, ha az ember tudja, mit miért tesz, és ez sokszor átlendít a nehezebb időszakokon, amikor nem éppen ideálisak a körülmények. És mint korábban említettem, az erősen kompetitív szakmákban az is nagyon fontos, hogy valahogy kitűnj a tömegből. Azt hiszem, ebben szerencsénk van nekünk, magyaroknak, csak nem szabad elfelejtenünk a méltán híres virtusunkat".

Minden külföldi munkának megvannak a maga előnyei és hátrányai. Erről így számolt be Emese: "Nekem szerencsére még nem kellett megtapasztalnom a külföldi munkavállalás egyetlen hátrányát sem, tehát erről nem tudok beszámolni. Az előnyeit elsősorban abban látom, hogy rengeteget lehet tanulni egy vezető piac dinamikus környezetében. A külföldi tapasztalatok mindenképp kiszélesítik a látókörünket, és sokszor ezáltal értékeljük azt Magyarországban, amit korábban észre sem vettünk. Úgy gondolom, anyagilag is megéri külföldön munkát vállalni, ha valaki jól tud spórolni, egész csinos összegekkel térhet haza. Továbbá remélem a külföldi tapasztalatot otthon is jól lehet majd hasznosítani".