felvi.hu


Hollandia után Amerikában kötött ki


Sorozatunk harmadik részében újabb külföldi munkavállalót mutatunk be: Svájc-Dubai és London után most egy olyan fiatal számol be tapasztalatairól, aki korábban Hollandiában, majd az Egyesült Államokban is dolgozott. Élményei mellett azt is megosztotta velünk, hogy szerinte mik a külföldi munka előnyei és hátrányai.

Továbbra is vonzónak számít a fiatalok körében a külföldi munkavállalás. Évről évre egyre többen döntenek úgy, hogy nemzetközi környezetben hasznosítják a megszerzett tudásukat és képességeiket, azonban csak az találhat magának kiemelkedően jó külföldi munkahelyet, aki jól beszél egy vagy két idegen nyelven, és a megpályázott álláshoz szükséges szakképzettsége is megvan. Sorozatunk harmadik részében egy korábban Hollandiában, majd az Egyesült Államokban is dolgozó munkavállalót kérdeztünk a tapasztalatairól. Olívia háromszor tartózkodott külföldön hosszabb ideig, és ebből kétszer dolgozott is. 2008 nyarán Hollandiában dolgozott a hágai városházán takarítóként, 2009 nyarán pedig Amerikában, egy New York állambeli gyerektáborban. Mindkét munkát barát, rokon ajánlásával, segítségével találta.

Interjúalanyunk Hollandiába munkaközvetítőn keresztül, ún. „uitzendbureau” segítségével keresztül talált munkát kiutazása után két héttel. Elmondása szerint rengeteg ilyen jellegű állásközvetítő van Hollandiában, legalábbis a nagyobb városokban, de Amerika már más tészta volt, ugyanis oda általában eleve úgy mennek ki külföldi főiskolások, egyetemisták dolgozni, hogy megvan a munkahelyük, és egy itthoni ügynökség közvetíti őket.

Megbarátkozni a munkával

A beilleszkedés kezdeteiről így számolt be Olívia: „Kicsit nehéz volt, de minél hamarabb munkát talál az ember, annál könnyebben integrálódik, és annál könnyebb dolga van, hiszen érintkezik az emberekkel, a kultúrával, és gyakorolja a nyelvet. Valamekkora kulturális sokk és honvágy mindenképpen kialakul az emberben külföldön, de ha a társadalomtól túlságosan izolált életet folytat valaki, annál súlyosabban jelentkeznek ezek (mint például az én legelső, szerelemből fakadó külföldi tartózkodásom alkalmával is), és hamar elmehet az ember kedve külföldtől. Szerintem teljesen normális reakció az első nehézségek után pánikolni, kiborulni, és azt fontolgatni, hogy inkább otthagyom az egészet, és hazajövök a biztonságos(nak vélt) körülmények közé. Még azon a héten teljesen megbarátkoztam a munkámmal, és cseppet se szégyelltem, hogy takarító néni vagyok, ugyanis Hollandiában ezt nem úgy kezelik, mint Magyarországon. Kint Hollandiában nagyon tisztelik a munkát az emberek, és egy takarítónak is széles mosollyal köszönnek az öltönyös hivatalnokok”.

Egy holland és egy amerikai munkavállalás természetesen más jellegzetességekkel bír. „Érdekes megtapasztalni a két kultúra közötti munkamorál különbségeit. Például gyakran rám szóltak a hollandok, hogy ne rohanjak annyira, Amerikában meg azért szóltak rám, mert lassú vagyok. Az amerikaiakhoz vagy németekhez képest a hollandok sokkal lazábban veszik a munkát, nem sietnek sehova”.

Arra a kérdésre, hogy milyen költségekkel járt munkát vállalni a két országban, Olívia így válaszolt: „Hollandiában emlékeim szerint nem került semmibe, vagy talán nagyon minimális összegbe, de azt inkább a fizetésemből vonhatták le, és az se volt érezhető. Egy tengerentúli munkához azonban sok mindent finanszírozni kell, a drágább repülőjegytől kezdve a vízumon át. Azonban ezek sem olyan nagy összegek, amit egy diák ne tudna összegyűjteni pár hónap alatt”.

A két legfontosabb tanács a külföldi munkavállalással kapcsolatban, hogy nem szabad feketén munkát vállalni, és kell, hogy legyen egészségbiztosítása az embernek. „Ez utóbbi Amerikában különösen fontos, hiszen ha nincs társadalombiztosításod, szó szerint hagynak az utcán meghalni. Ez a legelső, ami után nézni kell, hogy adott országban milyen egészségügyi és munkavállalási rendszer működik. Hollandiában például a kettőt külön kezelik, mindenkinek sajátmagának kell fizetnie a TB-t. Mindazonáltal, ha hosszabb távon gondolkozol, hamarabb megkaphatod az állampolgárságot, letelepedési engedélyt, ha bejelentett munkát tudsz felmutatni az államnak” – osztotta meg tapasztalatait a fiatal munkavállaló.

Biztonságosabb jövő

A következő fontosabb dolog természetesen a nyelvtudás. „Lehet bármilyen jó diplomád, nem fogsz tudni elhelyezkedni, ha nem beszéled a nyelvet felsőfokon. A kétkezi szakmákhoz viszont nem szükséges nyelvtudás, ezért van az, hogy egy hegesztő, vagy esztergályos könnyen talál munkát külföldön. Ahhoz viszont, hogy egy szellemi szintű munkát tudj végezni, több év nyelvtanulás szükséges. Ha ebbe időt és energiát fektet az ember, biztonságosabb jövő várhat rá külföldön, mint Magyarországon, ahol egy középkorú embernek majdhogynem lehetetlen normális munkát találnia”.

Egy holland vagy amerikai munkának természetesen megvannak a maga előnyei és hátrányai is. „Nettó 8 eurós órabérrel dolgoztam, és egy hét alatt megkerestem a magyarországi minimálbért. Ez a legelső előny és nyilván közhely, hogy nyugaton több pénzt lehet keresni. Igaz, drágább is kint az élet, de jobban meglehet élni egy kinti minimálbérből, mint itthon. Azoknak, akiknek szakmájuk van, például egészségügyi, azoknak mindenképpen érdemes külföldön is megpróbálni, hiszen hiányszakmák ezek, és legalább olyan jól lehet vele keresni, mint egy irodai munkával.


A külföldi munka hátránya elsősorban a már említett nyelvtudás hiánya okozta alacsonyabb rendű munkák végzése. „Sokan nehezen bírják, hogy míg itthon irodai munkát végezhet, addig kint lehet, hogy egy árufeltöltői munkát tud végezni. További hátrány lehet még az a megkülönböztetés, hogyha magasabb szintű munkát akar végezni az ember, többet kell bizonyítania egy külföldinek, mint egy ottaninak. A legnagyobb hátránya a külföldi munkavállalásnak és úgy általában a kint tartózkodásnak a család és a barátok hiánya. Nekem csak ez hiányzott úgy igazán”.