Amerika-tortúra

Mire van szükség ahhoz, hogy felvetesd magad egy jobb angol nyelvű egyetemre? A nyelvtudás mellett fontos a kitartás, a szorgalom és az erős idegzet.

Nem tudtam, mire vállalkozom, amikor az Egyesült Államokat lőttem be tanulmányaim leendő helyszíneként. Naivan azt hittem, elég lesz egy 4,5 közeli átlag, egy felsőfokú nyelvvizsga, pár jó nevű tanár ajánlása és egy ütős motivációs levél. Nem is tévedhettem volna nagyobbat. Persze az előbb felsoroltak is fontosak, de ahhoz, hogy egyáltalán kézbe vegyék az anyagodat, le kell raknod pár drága és idegesítő vizsgát. Először is a nyelvtudásodat kell bebizonyítanod. Erre legtöbb helyen az IELTS- vagy a TOEFL-vizsgát szokták kérni, én az utóbbival próbálkoztam.

A vizsga négy részből áll. Kell írni (két rövid esszét), olvasni (három szöveget), hallgatni (töméntelen mennyiségű felvételt) és beszélni. Magyar egyetemistaként jó esetben rengeteg szakirodalmat olvastál, és még több sorozatot néztél angol nyelven, szóval nem jelent gondot az olvasott vagy hallgatott szövegek megértése, majd a hozzájuk tartozó kérdések megválaszolása. A probléma sokkal inkább a beszédkészséged felmérésénél jön elő. Emlékszel még, milyen volt a nyelvvizsga szóbeli része? Akkor felejtsd is el rögtön. A TOEFL kérdezője egy számítógép, neked pedig egy mikrofonba kell diktálnod a mondandódat. Kérdéstől függően 20-30 másodperced van felkészülni, majd beindul a visszaszámlálás, és 45-60 másodpercben el kell hadarnod a mondandódat. Ami túl van az időn, azt nem hallgatják meg (de ettől még nem ajánljuk, hogy az idő lejárta után trágár üzeneteket küldj az értékelőknek).

Az elején személyes kérdéseket tesznek fel, például el kell mesélned egy kedves élményedet vagy a véleményed valamiről. Majd meg kell hallgatnod néhány beszélgetést, és össze kell foglalnod ezek tartalmát. Kellő gyakorlással meg lehet oldani, és egészen jó eredményeket is el lehet érni. A kérdések - ha elég próbatesztet töltöttél ki korábban - általában kiszámíthatók, de mindenképpen ajánljuk, hogy lapozz végig egy gyakorlókönyvet a vizsga előtti hetekben vagy iratkozz be egy tanfolyamra. Olcsóbb, mint újból kicsengetni 200 dollárt a sikertelen teszt után.

Az igazi horror

Ha sikerrel vetted a TOEFL akadályait, kezdődik az igazi rémálom. Eddig csak azt bizonyítottad, hogy beszéled a nyelvet, de a felvételi előtt arra is kíváncsiak, hogy tudsz-e úgy gondolkodni, mint egy amerikai egyetemista. Ha meg vagy győződve róla, hogy az amcsik hülyék, és még egy majom is erőlködés nélkül el tudja érni a szintjüket, akkor a tesztek után gyökeresen megváltozik majd a véleményed. A 18 éveseknek a sikeres SAT-vizsga jelent belépőt a college-világba, a mester- és doktori jelentkezésed sikeréről a GMAT, a GRE vagy valami más fura nevű vizsga eredménye dönt. Minthogy engem a humán tudományok érdekelnek, a GRE-tesztet kellett letennem. A siker érdekében végigolvastam egy 500 oldalas gyakorlókönyvet, eljártam próbatesztekre a Fulbright-központba, és magamhoz vettem a 3500 leggyakrabban előforduló szó listáját, amit minden szabad percemben elővettem. Összességében két hónapot készültem a vizsgára, de ez semmi az amerikai egyetemisták 1-2 éves felkészüléséhez képest.

Míg az egyetemek a nyelvi tesztek esetében megadják, milyen eredményeket várnak el (összesen és részfeladatonként is), addig a GRE követelményeiről nem tudunk semmi konkrétat. Nem hivatalos információk alapján egyes intézmények elvárják, hogy az eredményed a legjobb 5 vagy 10 százalékban legyen (a GRE-teszt bizonyítványa tartalmazza, hogy a kitöltők hány százaléka végzett az egyes részeken rosszabbul nálad), miközben másoknak csupán az a lényeg, hogy ne legyél a legrosszabb harmincban. Van, ahol a vizsgaeredmény fontos része a felvételi eljárásnak, máshol csak arról dönt, hogy kaphatsz-e ösztöndíjat. Míg megint másokat nem is érdekli az eredmény, csak meglegyen a teszt. Ezért mielőtt nekilátsz, nem árt érdeklődni a fogadó egyetemednél, hogy tisztában legyél az elérendő céllal.

Kezdj el készülni!

A vizsgának van matek része is. Nem nehezebb ugyan a középiskolai szintnél, de gondolom, legtöbbünk az érettségi óta nem oldott meg egyenleteket, de még csak háromszögek területét sem számolta ki, annak meg végképp nem nézett utána, hogyan van angolul a kerület vagy a befogó. Öreg hiba, most ennyivel is előrébb lennél. Ha a rendelkezésre álló negyvenöt perc alatt mind a harminc feladatot meg szeretnéd oldani, ezeket mindenképp pótolni kell. Ezt követi életed valószínűleg legkeményebb szókincsfelmérő tesztje, amellyel az angol anyanyelvű egyetemisták is rengeteget bajlódnak. Hogy miért? Képzelj el egy magyar tesztet, amiben olyan szavakkal bombáznak, mint a „szinekúra", a „komprehenzív" vagy a „decerebráció", és arra kérnek, válaszd ki öt lehetőség közül azt, amelyik leginkább kifejezi ezeknek az ellentétét. Egy másik feladatban pedig meg kell találnod mondjuk a „kóda" és a „zene" szavak közti analógiát, hogy kiválaszthasd öt lehetőség közül azt a szókapcsolatot, amelynek tagjai ehhez hasonlóan viszonyulnak egymáshoz. Gondolom, legtöbben hozzám hasonlóan a fejeteket vakarjátok, ha ilyeneket láttok, pláne angolul. Végül következik a szövegértés és mondatrész-kiegészítős feladat. Összesen harminc kérdés és harminc perc, majd az egészre két esszé teszi fel a koronát. Hogy én milyen eredményt értem el, arról inkább hallgatnék, de ha adhatok neked egy tippet, akkor kezdj el idejekorán készülni. A legjobb lenne most azonnal.

Szerző: mohaonline.hu - ösztöndíjak, szakmai gyakorlat, egyetemi élet