A rangidős Harvard Egyetem

Színe a karmazsinvörös, címerében pedig a latin Veritas, vagyis „igazság" szó szerepel. Igen, a legifjabb kontinens, az Egyesült Államok legöregebb egyeteméről, a Harvard University-ről van szó. Költségvetése 2007-ben 470 millió dollár, több mint 80 milliárd forint volt. Csaknem 2100 oktatója és 43 Nobel-díjasa van; húszezer hallgatója közül pedig több mint négyezren külföldiek. A legismertebb Harvardosok között szerepel Bill Gates, Tommy Lee Jones, Al Gore, de Neumann János is.

Amerika legöregebb egyeteme

Az 1636-ban alapított Harvard az Egyesült Államok legidősebb oktatási intézménye, amely 1639-ben az első adományozó, John Harvard pap tiszteletére kapta a Harvard College nevet. Az eredetileg New College névre keresztelt intézményt először 1780-ban nevezték egyetemnek a Massachusetts-i alkotmányban. A Harvard amerikai magánegyetem ugyanis a Massachusetts állambeli Cambridge-ban található, és a keleti parti elit egyetemeket tömörítő híres Ivy League tagjai közé tartozik. Nagyságát jelzi, hogy állandó szereplője a nagy egyetemi rangsoroknak, és többször is a világ legjobb egyetemének választották, ami nem csoda, hiszen egymaga több pénzt fordít kutatásra, mint sok ország teljes kutatás-fejlesztési költségvetése. 2007-ben a Harvard egy évi költségvetése csaknem 470 millió dollár, vagyis több mint 80 milliárd forint volt, amihez még hozzáadódnak az egyetemnek felajánlott adományok. Ezek 2007-ben több mint egy milliárd dollárt, körülbelül kétszáz milliárd forintot tettek ki.

A Harvardra járni olyan, mint az amerikai álom

Egy a Harvardon szerzett diploma sok ajtót megnyit az intézmény oklevelét a kezében tartó fiatalnak, igaz ez egyáltalán nem olcsó mulatság, viszont annál jobb befektetés. Valószínűleg így gondolta ezt az elmúlt évben a Harvardra járó húszezer hallgató is, hiszen egy évi tandíj 33 ezer dollárba (7,4 millió forintba), míg kollégiumi szobával és ellátással már 48 ezer dollárba (10,8 millió forintba) került. Persze ez nem jelenti azt, hogy minden Harvardos szemtelenül gazdag, hiszen különböző forrásokból még külföldiként is jelentős, a költség 30-75 százaléka megkapható ösztöndíjként. Így, aki a fennmaradó részt kifizeti, megérdemli, hogy részese legyen a karmazsinvörös színben pompázó, címerében a Veritas, igazság szóval fémjelzett intézmény életérzésének. Úgy, mint ahogy az eddig végzett, összesen több mint 320 ezer öregdiák is, akik között olyan ismert személyek szerepelnek mint Bill Gates, Tommy Lee Jones, Al Gore vagy a magyar származású Neumann János. Persze a Harvard ennél többet ad, mivel célja, hogy arra ösztönözze diákjait: használják ki a tudás megszerzésének jogát, tartsák tiszteletben az ötletek és a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét, valamint élvezzék a felfedezés és a kritikai gondolkozás gyümölcsét.

Négyezer külföldi tanul a Harvardon

Az, hogy az intézmény hallgatóinak majd negyede, összesen 4100 diák külföldi, azt jelzi, hogy egy Harvardos diploma valóban jó befektetés, és nem csak az Egyesült Államokban, hiszen annak rangja mindenhol a világban elismert. A legnépszerűbb képzés a Harvard Tudományos és Művészeti doktori iskola (Harvard Graduate School of Arts and Sciences), ahol több mint 1300 külföldi tanul. Ázsiától kezdve, Afrikán, Európán, Latin Amerikán, Közép Keleten, Dél Amerikán keresztül egészen Óceániáig. Továbbá a népszerű képzések közé olyanok tartoznak mint a gazdasági, a politikai, a jogi vagy a globális egészség ismeretek oktatása. A Harvardra legtöbben Ázsiából (1500-an) és Európából (1000-an) érkeztek 2009-ben. Érdekesség, hogy az Európából a Harvardon tanulók száma 2004 és 2009 között nem mutatott komolyabb változatást, minden évben 1000 körül alakult. A 2009-ben Európából a legnagyobb számban, 227-en az Egyesült Királyságból és 159-en Németországból érkeztek az amerikai egyetemre. Az amerikai felsőoktatásban csak kevés magyar tanul, évente nagyjából 50-en, a Harvardon pedig csak néhányan.

(A felvi.hu megbízásából készítette az Edupress)