Külföldi tanulmány - több mint nyelvtanulás
2010.02.01Már a régi céhmesterek is tudták, hogy a legényeknek vándorolniuk kell, hogy tanulhassanak és tapasztalatot szerezhessenek. Ma sincs ez másként, csak éppen a szervezeti formák lettek mások - fogalmazott az Óbudai Egyetem Nemzetközi Képzési Ügyek Központjának igazgatója. Dudás Máriát arról faggattuk, milyen előnyei vannak egy külföldi ösztöndíjnak a nyelvtanuláson túl.
Egyre több tanár tartja fontosnak, hogy a külföldi tanulási lehetőségekre felhívja a hallgatói figyelmét. Nemcsak a hallgatók felől érkeznek ugyanis pozitív visszajelzések a külföldi tanulmányutakkal kapcsolatban, de az oktatók többségének is van visszacsatolása arról, hogy mit tanult a hallgató külföldön - mondta a főiskolai docens.
Dudás Mária szerint a külföldi képzések nem jobbak vagy rosszabbak, mint az itthoniak, de bizonyos képzésbeli hangsúlyok másutt vannak. Többek között ezek azok a pluszok, amivel a hallgató képzése gazdagodik. A műszaki hallgatók esetében például a más infrastruktúra, egy korszerűbb műszerpark jelenthet többletet, ismét más hallgató számára a hazaitól eltérő oktatási formák vagy a hangsúlyozottabb csapatmunka. Szinte minden hazatérő hallgató kiemeli a gyakorlatorientált oktatás fontosságát, szembeállítva azt az itthoni erős elméleti képzéssel. Mindezek mellett megismerik egy ország kultúráját, sőt gyakran nem csak egy országét. A több országból érkező nemzetközi csapat mindenütt lehetőséget ad arra, hogy jó néhány kultúrát ismerhessenek meg rövid idő alatt a külföldön hallgatók - mondta el a Nemzetközi Képzési Ügyek Központjának igazgatója.
Előrelépést jelent a külföldi szemeszter
Dudás Mária beszélt arról is, hogy a hallgatók mind szakmailag, mind emberileg olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek akár egész életre szólhatnak. Ezek jelentősen befolyásolják a tanulmányok utolsó éveit, és a munkába állás kezdetekor is nagy segítséget jelentenek. A külföldi tanulmányút befejezése után írt beszámolókból rendszeresen visszacsengenek olyan mondatok, mint: "összességében ez volt életem egyik legjobb féléve", „rengeteg barátot szereztem", „olyan laborban dolgozhattam, amit itthon csak cikkekből ismertem", „már nem félek az ismeretlentől", „leomlottak a falak, nyitottá vált a világ" - sorolta a példákat a főiskolai docens. Hozzátette: a már munkában álló régi hallgatók egy részével alumni hálózaton keresztül és egyéb módon is kapcsolatban vannak, és szinte mindenki állítja, hogy a külföldön szerzett tapasztalatok és tudás jelentős segítséget adott az álláspiacon folyó versenyben.
Egy külföldi tanulmányút már a felsőoktatási tanulmányok alatt is, de a tanulmányok befejezése után még nagyobb előrelépést jelent. A tanulmányok alatt az ismeretek bővülése, a nyelvtudás minőségi változása, az önállóság, problémamegoldó készség növekedése a legfontosabb. Biztosabb lesz a hallgató szakmai kompetenciája, és emellett a tanulmányutaknak köszönhetően önállóbb, magabiztosabb lesz, megnő a kezdeményezőkészsége. Ezek a tulajdonságok aztán „eladhatóbbá" teszik a friss diplomást az álláspiacon - fejtette ki Dudás Mária.
Sikeresebbek a külföldön is tanulók
Több tanulmány foglalkozott már annak összehasonlításával, hogy mennyivel sikeresebbek a munkába állás első éveiben a külföldi részképzésen hallgatók többi társukkal szemben - a mérleg erősen a korábbi külföldi ösztöndíjasok felé mutat. Nem véletlen az sem, hogy a leuveni találkozón a miniszterek új célkitűzést is megfogalmaztak a mobilitással kapcsolatban: 2020-ra az Európai Felsőoktatási Térségben oklevelet szerző hallgatók 20 százalékának legyen külföldi tapasztalata - hangsúlyozta az igazgató.
(A felvi.hu megbízásából készítette az Edupress)

