Cambridge: a Harvard brit ellenfele
Az Oxford után Anglia második legidősebb egyeteme a Cambridge, mely nemcsak az egyik legrangosabb és leggazdagabb egyetem a világon, de az egyetemi rangsorok állandó szereplője is. A brit QS rangsorban idén először nem a Harvard, hanem a Cambridge szerezte meg az első helyet, de a Times listáján is a legjobb tízben végzett. Az 1226-ban alapított egyetemnek 88 Nobel-díjasa van, összesen 14 brit miniszter koptatta a padokat, de a végzettek között van a színész Hugh Laurie is.
Az 1200-as évek elején Cambridge városa elsősorban virágzó kereskedelmi közösségéről volt ismert, 1209-ben azonban az ellenséges Oxfordból érkeztek tudósok, menedéket kérve. Idővel a letelepült tudósok már nemcsak házakat béreltek (amelyek a diákok szállójaként működtek), de 1226-ban már egy szervezetet is létrehoztak, ahova egyre több diák özönlött. Kezdetben művészetek, a grammatika, a logika és a retorika kurzusok indultak el, majd később a számtan, a zene, a geometria és asztronómia oktatása is elterjedt a Cambridge-en.
Egyre jelentősebb lett a college-ok szerepe
A 13. században már megjelentek az úgynevezett kollégiumok is, amelyek a fiatal egyetemistáknak adtak otthont. A legkorábbi főiskola a Szent Péter, vagy Peterhouse, amit 1284-ben alapított Hugh Balsham püspök. A III. Edward által 1317-ben alapított King's Hall-t, a Clarke, a Pembroke, a Gonville Hall, a Trinity Hall, a Corpus Christi, a King's, a Queens és a Szent Katalin követte az elkövetkező száz évben. A tizenhatodik század közepén már nemcsak diákszállóként működtek a college-ok, de az egyetem életében is mind meghatározóbb szereppel bírtak.
Jelenleg 31 college létezik a Cambridge-n amelyek a magyar példával szemben nemcsak a diákok elszállásolásáért felelősek, de itt folyik az undergraduate oktatás jelentős része is. Megkérdőjelezhetetlen helyüket az egyetemi életben az is jelzi, hogy jelentős önállósággal bírnak, amit jócskán alátámaszt éves költségvetésük nagysága is.
A Harvard ellenfele
A Cambridge nemcsak az egyik leggazdagabb és legrangosabb egyetem a világon, de a felsőoktatási ranglisták állandó top listás szereplője is, az amerikai Harvard Egyetem komoly ellenfele. 2010-ben a brit QS egyetemi ranglistán, illetve az US News ranglistáján egyaránt a Cambridge-i Egyetem ért fel a dobogó legfelső fokára, a második helyre taszítva a Harvard Egyetemet.
Igaz a Times Higher Education felsőoktatási szakfolyóirat szerint a Harvard a legjobb egyetem, de a két brit intézmény egyikeként, az Oxford mellett a Cambridge is a top tízbe került, mégpedig hatodik helyével a legjobb európai egyetemként.
A Cambridge kiválóságát jelzi az is, hogy összesen 88 Nobel-díjasa van. 29-en a fizika, 25-en az orvosi, 21-en a kémia, 9-en a közgazdaságtan területén szerezték meg az elismerést, valamint 2 irodalom és 2 béke Nobel-díjasa is van a sorban.
Érdekesség, hogy itt tanult vagy oktatott többek között Newton, Darwin, Bacon, Lord Kelvin, Stephen W. Hawking és még számos neves színész, mint például Richard Attenborough, vagy Hugh Laurie. Emellett a brit intézmény tanult Oliver Cromwell is, de összesen 14 brit miniszterelnök és a királyi család számos tagja is cambridge-i diplomát szerzett.
Állami pénzből gazdálkodnak
A Cambridge Egyetem finanszírozása merőben eltér az Amerikában megszokottaktól, vagyis a brit intézmény költségvetése túlnyomó részét nem a tandíjakból fedezi, hanem az államtól kapja. Ennek ellenére, hogy a Harvardhoz képest jóval kevesebb összegből kell gazdálkodnia, is jelen van az élvonalbeli egyetemek listáján. Persze arra azért nem kell gondolni, hogy anyagi gondjai lennének a Cambridge-nek, hiszen 2010-ben csaknem 4 milliárd fontot kapott az államtól a költségvetését kiegészítendő. A jelen helyzet azonban változhat, hiszen mint ismert a közelmúltban fogadták el a brit tandíjhatár emelést, vagyis a jelenlegi 3290 fontról kilencezer fontra (csaknem 3 millió forintra) emelhetik az éves tandíjuk felső határát az egyetemek.
(A felvi.hu megbízásából készítette az Edupress)
