A német felsőoktatásról
Németország felsőoktatása több évszázados hagyományra tekint vissza, hiszen a legrégebbi egyetemét 1386-ban alapították Heidelbergben, nem beszélve a szintén német alapítású 1348-as prágai egyetemről. A korábbi Humboldt nevéhez köthető duális rendszert a bolognai rendszer 1999-ben váltotta fel, a legjobb elmékért folytatott nemzetközi versenyben pedig már a német egyetemekkel is számolni kell: 250 ezer külföldi hallgatójával az USA és Nagy-Britannia után már most is az egyik legkedveltebb egyetemi centrum.
Németország felsőoktatási intézményeinek működési elvét nagyon sokáig a Humboldt által megjelölt, ma is érvényes „Einheit von Forschung und Lehre", vagyis a tanítás és a kutatás egysége vezérelv határozta meg. Bár az első német egyetemet 1386-ban Heidelbergben alapították meg, mára már nagy változáson ment keresztül az ország felsőoktatása: a bolognai rendszert követően több reformot szorgalmaztak, és leginkább a magas színvonal elérését célzó fejlesztéseket, az úgynevezett kiválóság-kezdeményezést támogatják. Ennek a folyamatnak a hatására javul a kutatások és a tanítás színvonala, valamint a hallgatók is profitálnak belőle.
Bologna előtt több részből állt
A német felsőoktatási rendszer egyetemekre, műszaki egyetemekre, szakfőiskolákra, tanárképző főiskolákra, főiskolai szövetségekre, valamint művészeti- és zenei főiskolákra volt szétbontható. Korábban a szakfőiskolákra való bejutás feltétele általában a szakközépiskolai végzettség volt, az oktatás során pedig hangsúlyos szerephez jutott a munka világához igazított követelményrendszer. Az egyetemi tanulmányok megkezdéséhez már korábban is érettségi kellett.
1998-ban azonban a világhírű francia Sorbonne Egyetemen találkozott Olaszország, Franciaország, Anglia és Németország oktatási minisztere, hogy megvitassák, hogyan lehetne az európai felsőoktatás vonzóbb és versenyképesebb. Az elhatározást tett követte, így egy évre rá, 1999-ben Bologna városában összeült 29 európai ország felsőoktatásért felelős minisztere - köztük Magyarország, mint leendő EU-tag -, hogy megállapodjanak a részletekről. Majd a korábbi három-négy éves főiskolai és négy-öt éves egyetemi képzést a bolognai folyamat váltotta fel, melyben három év után alap-, majd rá két évre mesterdiplomát szerezhetnek meg a hallgatók. A 2009-es adatok szerint 355 felsőoktatási intézmény működött a 82 milliós lakosságú Németországban, ahol több mint kétmillió hallgató végez tanulmányokat.
Átfogó reformok, új versenyszellem
Számos reformot szorgalmaztak a német felsőoktatásban, amelyek nyomán a professzorokat egyre inkább teljesítményük szerint jutalmazzák, továbbá alapítványi egyetemeket hoznak létre, a tanulmányok menetét pedig igyekeznek nemzetközivé tenni. Változás továbbá, hogy a diákokat és a professzorokat minden eddiginél jobban foglalkoztatja az elit és kiválóság témaköre. Az állam és a szövetségi tartományok támogatásukkal segítik az egyetemeken folyó csúcstechnológiás kutatásokat, és így akarják megteremteni a tudomány németországi „világítótornyait", amelyek külföldön is ismertté válnak. Erre a célra 2006 és 2011 között összesen 1,9 milliárd eurót költenek, mely összeget egy verseny keretében három kategóriában osztják szét: posztgraduális intézmények, kiválósági központok, jövőkép.
Az első kategória szereplőit, a doktori iskolákat a német felsőoktatás kiemelkedően magas színvonalú intézményként tartja számon. Hallgatóiknak jól szervezett és a legújabb kutatási eredményekre épülő képzést biztosítanak. A klaszterek a német egyetemek nemzetközileg kiépített kutatóközpontjait támogatják, amelyek független kutatóintézetekkel, szakiskolákkal és a gazdasággal állnak kapcsolatban. A kiválósági kezdeményezés harmadik és egyben utolsó csoportját a legnagyobb presztízzsel rendelkező jövőkoncepciók alkotják. Feladatuk az, hogy a német egyetemek kutatási arculatát erősítsék. A támogatás elnyeréséhez minden egyetemnek fel kell mutatnia legalább egy kiválósági központot, egy posztgraduális intézményt, valamint egy részletes stratégiát. Az az intézmény, amelyik mindhárom feltételnek megfelel, bekerül a legkiválóbbak közé, és elnyeri a megtisztelő „Elit egyetem" címet.
A nemzetközi versenyben is komoly résztvevő
Németország tovább küzd a legkitűnőbb elmékért folyó nemzetközi versenyben. Körülbelül 250 ezer külföldi hallgatójával az USA és Nagy-Britannia után már most is a legkedveltebb egyetemi centrum. A kiválóság-kezdeményezés csak egy a sok módszer közül, melyekkel még vonzóbbá kívánják tenni az eddigi diploma- és magiszterkurzusok helyett új alap- és mesterképzéseket nyújtó egyetemi városokat. Kreativitással és új ötletekkel előremozdítani Németországot - ez a célja a 2006-ban kidolgozott high tech-stratégiának is. A kezdeményezés az innovációs késztetés jelszavára, valamint a gazdaság és a tudomány szoros kapcsolatára épül. Potenciálisan 17 jövőbeli szakterület, köztük az energia-, bio- és nanotechnológia vagy gyógyászati technika jobb kihasználását hirdeti és az új termékek gyorsabb piacra kerülését szorgalmazza. Az első mérleg pozitív képet mutat: többet fektettek be kutatásra és fejlesztésre. A terv célja az, hogy Németország a leginkább fejlesztés- és kutatóbarát országok közé tartozzon.
(A felvi.hu megbízásából készítette az Edupress)
