Mesterképzés Moszkvában
2010.04.20Stifter Ádám még a gimnáziumban döntött úgy, hogy angol nyelvtudása mellé az oroszt választja második nyelvnek. Az érettségit követően tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika szakán, orosz nyelv szakirányon folytatta. Első alkalommal az alapképzése során egy hathetes részképzésen tanult Szentpéterváron, jelenleg pedig a Puskin Orosz Nyelvi Állami Főiskola kétéves tanári mesterképzésén vesz részt, Moszkvában.
A gimnáziumban kezdett el oroszul tanulni, amit a hároméves alapképzés követett. A szentpétervári tanulmányok után már egyenes út vezetett Moszkvába?
Oroszországba sajnos nem könnyű kijutni, mert a vízumkényszer nagyban megnehezíti az oda vágyók helyzetét. Mivel Erasmus ösztöndíjjal nem lehet kijutni Oroszországba, a legjobb lehetőséget a diákoknak a Balassi Intézet nyújtja, mert több városba is kínál tanulmányi ösztöndíjakat. Már az első alkalommal is segítségükkel jutottam el Szentpétervárra, amikor egy hathetes részképzésben vettem részt, majd a magiszteri képzésemhez szükséges ösztöndíjamat is tőlük nyertem el. Bár nem volt lehetőségem válogatni más ösztöndíjak közül, hiszen Oroszországba gyakorlatilag csak így lehet eljutni, mégis teljes mértékben elégedett vagyok. Az ösztöndíj lehetővé teszi számomra, hogy a világ egyik legdrágább városában, Moszkvában élhetek és tanulhatok.
Milyen feltételeket kellett teljesítenie az ösztöndíj elnyeréséhez, illetve hogyan készült fel a kétévnyi moszkvai életre?
Az ösztöndíj elnyeréséhez egy pályázatot kellett benyújtanom, ami tartalmazta az orosz szakos tanulmányaim alatt megszerzett kreditek listáját, valamint azokat a tantárgyakat, amiket a három év alatt tanultam. A pályázat mellé csatolnom kellett még az önéletrajzomat, egy tanulmányi tervet, és több szakmai ajánlást is a tanáraimtól. Az ösztöndíj elnyerését követően a felkészülésre már nem volt szükségem: a hároméves, orosz szakos alapképzés, valamint a hathetes részképzés kellően elegendő tapasztalatot nyújtott ahhoz, hogy ne "zöldfülűként" érkezzem meg Moszkvába.
Sikerrel pályázott, így lehetősége nyílt nem csak oroszul, hanem Oroszországban tanulni. Moszkva melyik egyetemén és milyen képzésben vesz részt?
Az iskolám pontos neve - megpróbálok helyesen fordítani - "Puskin Orosz Nyelvi Állami Főiskola", ahol kétéves tanári mesterképzésen tanulok. A magiszteri képzés elvégzése után hivatalosan is egyetemi szinten taníthatok orosz nyelvet bárhol a világon, mivel ez az iskola gyakorlatilag a világ vezető intézete az orosz nyelvtanárok képzésében. Ezt is bizonyítja, hogy tanulnak nálunk a világ minden részéről diákok. Indonéz, kínai, arab, iráni, lengyel, szlovák csoporttársaim mellett az intézet hallgatói között vannak brazilok, mexikóiak, amerikaiak, angolok, németek, olaszok, és a sort nagyon, nagyon sokáig lehetne folytatni.
Rendszerében eltérő az orosz felsőoktatás a mienkétől?
Csak részben más. Ami jelentősebb eltérés, hogy az orosz rendszerben az alapképzés négy év, míg otthon csak három. A tanterv itt is szigorú, a vizsgák nehezek, tehát a követelmények azonosnak mondhatók. Szokatlan volt eleinte, hogy itt a félévi vizsgákon kívül van egy negyedéves számonkérés is, ami teljesen hivatalos és elfogadott dolog. Természetesen eleinte mindenkinek furcsa lesz az egyetemi élet, amikor ide kerül. Főként azért, mert nincs olyan óránk, ahol orosz nyelvet tanulnánk, tehát a klasszikus értelemben vett nyelvóra itt már nincs. Otthon az orosz volt a nyelv, amit tanultunk. Itt az orosz az a nyelv, amin tanulunk különböző tantárgyakat, vagyis az oroszt használjuk reggeltől estig. Az átállás azonban nem nehéz, mert az oktatók kedvesek, és legtöbbjük nagyon segítőkész, főleg a külföldi diákokkal. A mesterképzésen tanuló hallgatókat ugyanis két csoportra osztották: van egy anyanyelvi csoport és van egy külföldi csoport is. Ennek ellenére sokszor látogatunk közös órákat, és gyakoriak a közös előadások, sokszor a szemináriumok is.
Milyen a világ egyik legnagyobb városában élni?
Amellett, hogy Moszkva valóban a világ egyik legnagyobb és legdrágább helye, gyönyörű, történelmi nagyváros, számos látnivalóval. Nagyjából 15 millióan élnek itt, így jellemző a nemzetközi sokszínűség, bár különféle kulturális különbséggel főként csak a kollégiumban és az iskolában találkozok. Itt ünnepeltünk már kínai újévet, thai újévet, kóstoltunk igazi kínai, arab, és olasz ételeket is. Annak ellenére, hogy a kollégiumban rengeteg kultúra él egy fedél alatt, én a kollégiumban, iskolában barátkozás terén inkább az orosz fiatalokkal keresem a kapcsolatot. Így mára már rengeteg igaz barátra tettem szert, számos olyan kalanddal, élménnyel gazdagodtam, amit soha nem fogok elfelejteni. Ilyen többek között, amikor február elején egy orosz dácsán szauna után hemperegtem a hóban, vagy balett előadást néztem a Kreml színházában, vagy a Lenin-mauzóleumban tett látogatás, de az is, hogy heti szinten sétálok a Vörös Téren.
|
Az orosz felsőoktatásról: A 142 milliós népességű Oroszországban jelenleg 1134 felsőoktatási intézmény van, összesen 7,5 millió hallgatóval, amiből hatmillióan állami intézményben tanulnak. A külföldi hallgatók számának folyamatos növekedését mutatja, hogy míg 1995/96-ban 67 ezer külföldi hallgatója volt az orosz egyetemeknek, a 2008/09-es évben már 102 ezer. Magyarországhoz hasonlóan már az orosz felsőoktatásban is az osztott rendszerű bolognai képzés van érvényben, bár náluk az alapképzés négyéves. Ezt követően a frissdiplomás választhat, hogy elvégez egy egyéves szakirányú specializációs képzést, vagy azonnal jelentkezik a posztgraduális képzésre, amely öt-hat évnél is tovább tarthat. Abban az esetben, ha a tanuló kevésbé vonzódik a kutatói pályához, akkor két év után abbahagyhatja a posztgraduális képzést, és ezzel megkapja a mesterdiplomáját. Tanulmányai folytatásával lehetősége van a kandidátusi cím - ami egyenértékű a PhD fokozattal -, vagy még tovább haladva a tudományok doktora cím megszerzésére, ami a DSc fokozatnak felel meg. A kandidátusi tanulmányok hossza három évben maximalizált, a tudományok doktora cím megszerzésére viszont annyi időt vehet igénybe a fiatal kutató, amennyit a kutatása megkíván. Az egyetemi tanulmányokért csak akkor kell fizetniük a hallgatóknak, ha nem fértek be az államilag támogatott helyekre, amiből viszont elég kevés van. Az irkutszki és a szentpétervári Herzen Egyetemen átlagosan 1500-2000 euró körüli a népszerűbb szakok költségtérítése, a népszerű képzések közé pedig a jog, a közgazdaságtan, az újságírás, a pszichológia és az emberi kapcsolattartás tartozik. Kevésbé népszerűek a legtöbb egyetemen a természettudományos tárgyak, így a kémia, a biológia és a földrajz. A moszkvai Lomonoszov Egyetem ugyanakkor kitűnik ezen a téren, hiszen mind a fizika, mind a biológia szakon hatszoros túljelentkezés van az intézményben. A hozzánk képest óriási hallgatói létszám ellenére Oroszországban is egyre nagyobb probléma a népességcsökkenés, és már napirenden van a felsőoktatási intézmények számának csökkentése. Míg ebben az évben 7,5 millióan tanulnak a felsőoktatásban, addig 2012/13-ra már csak három-négymillió lesz a várható hallgatói létszám. |
(Forrás: Aktív Szemeszter)

