Kíváncsiságból választott magyar főiskolát
2010.12.01
Jó és rossz tapasztalata is van már a magyar felsőoktatásról Emre Ercüment Ronaynak, aki Törökországból a Dokuz Eylül Egyetemről érkezett a Kodolányi János Főiskolára, hogy Magyarországon tanuljon cserediákként. A török-svájci kettős állampolgárságú hallgató elmondta: nincs különösebb oka választásának, csak kíváncsi volt egy olyan közép-európai országra, amely tagja az Uniónak.
Miért esett Magyarországra a választás?
Már több nyugat-európai országban jártam, és laktam, de Közép-Európában még sosem. Amikor úgy döntöttem, hogy egy külföldi tanulmányútra vállalkozom, azért választottam a Kodolányi János Főiskolát, mert egy olyan közép-európai országban van, amelyik az Európai Unió legfiatalabb tagjainak az egyike. A Kodolányin pedig ugyanazt tanulhatom, mint Törökországban, otthon ugyanis turizmus-menedzsment szakon végzem tanulmányimat.
Eltér a török felsőoktatástól a magyar képzési rendszer?
Természetesen vannak eltérések a két oktatási rendszer között, de csakúgy, mint itt a magyar hallgatóknak, odahaza nekünk is prezentációkkal kell készülnünk az órákra. A legszembetűnőbb eltérés a számonkérésben mutatkozik meg: otthon egy szemeszterben két vizsgahetünk van. A vizsgákra pedig nem a vizsgaidőszak megkezdése előtt kell jelentkeznünk, hanem a vizsgahetek alatt, és akkor is azokra, amilyen óráink éppen azon a héten vannak. Az itteni felsőoktatás legnagyobb előnyét a prezentációk készítésében látom, hiszen felkészülni és előadást tartani egy témából, sokkal több pluszt ad egy hallgatónak, mintha csak az órán figyelne. Ha a hallgató maga készít el ugyanis egy előadást, kutatásokat végez hozzá, utána olvas a témában, a felkészülés alatt is rengeteget tanul. Magyarországon ugyanakkor a magyar hallgatók megtehetik, hogy egy beadandó dolgozatnál csak kimásolnak valamit az internetről, és azt adják elő. Ezért egy szigorúbb vizsgáztatással jobban ösztönözni lehetne a hallgatókat a saját munkára, ami jobb eredményekkel, magasabb színvonallal járna.
Ezek ellenére elégedetett a magyar felsőoktatással?
Az igazat megvallva sokkal szigorúbb oktatást vártam egy olyan országtól, amely tagja az EU-nak. Mivel már Svájcban is tanultam, így össze tudom hasonlítani az ottani felsőoktatást a törökkel és a magyarral is, és sajnos hatalmas különbséget és hiányt fedetem fel eddig a svájci oktatás javára.
Milyennek látja a magyar oktatókat és a hallgatókat?
Nagyon meglepett a magyar tanárok angol nyelvhasználata, hiszen érthetően és tisztán beszélik a nyelvet. Annak ellenére azonban, hogy rendkívül segítőkészek a diákokkal, az előadások anyagát igen száraz formában adják át. A magyar hallgatókkal kapcsolatban is pozitív élményeket szereztem, szintén nagyon segítőkészek és kedvesek. Persze ez inkább csak azokra jellemző, akik beszélnek angolul, mert őket nem hátráltatja a közös nyelv hiánya. Általánosságban, az órai szereplés alapján pedig nem nagyon lehet véleményt formálni, hiszen minden csoportban van olyan, aki rendszeresen készül az órákra, és van olyan is, aki nem törődik a tanulmányaival.
(A felvi.hu megbízásából készítette az Edupress)
