Informatikus hallgatóként a szauna hazájában

Geréby Józsefet, a Kecskeméti Főiskola harmadéves mérnök informatikus hallgatóját mindig is érdekelte Skandinávia. Mivel intézményéből csak Norvégia és Finnország volt megpályázható, döntött és utóbbit választotta. Tanulmányait Észak-Karélia központjában, Joensuunban a Nort Karelia University of Applied Sciences egyetemen szintén az informatika szakterületén folytatta. Öt hónapot töltött el az intézményben.

Miért pont Finnországra esett a választása a két skandináv ország közül?

Skandinávia mindig is érdekelt a maga fejlettségével és gondolkodásmódjával. Először Stockholmba szerettem volna utazni, hiszen nagyapám sokszor járt ott, és sokat mesélt róla. A főiskolán viszont csak Norvégia és Finnország volt választható ezen a területen, így az interneten kutatva hasonlítottam össze a két országot, aminek eredményeként végül Finnország mellett döntöttem, és megpályáztam az ösztöndíjat.

Milyen felkészülési segítséget kapott az úthoz, miután elnyerte az ösztöndíjat?

A főiskolán Erasmus-ösztöndíjra pályáztam, amelynek elnyeréséhez a megfelelő tanulmányi átlag és a használható nyelvtudás mellett azt is nézték, hogy kellően talpraesett vagyok-e. Ez ugyanis az egyik legfontosabb tényező, hogy az ember feltalálja magát egy idegen környezetben. A jelentkezési papírok és a szerződések kitöltésében természetesen a főiskolán működő Külkapcsolati Iroda munkatársai voltak a segítségemre. Miután elnyertem az ösztöndíjat, a finnek küldtek egy információs csomagot, ami mindenre részletesen kiterjedt. Emellett biztosítottak egy ottani diák tutort, aki az első napokban segített megtalálni a helyünket, de az orientációs hét is megkönnyítette a beilleszkedést.

Finnországban is informatika szakon folytatta a tanulmányait. Milyen tapasztalatokkal tért haza?

Az igazat megvallva sokkal másabb, barátságosabb világ fogadott, mint amire számítottam. Az egyetemen sokkal több a gyakorlat, mint az elmélet, hiszen azt a hallgatók önállóan dolgozzák fel. A beadandó munkákat pedig szövegesen értékelik a tanárok, azért, hogy ezzel is ösztönözzék a hallgatókat a folyamatos készülésre. Meglepő, de külön félév és vizsgaidőszak nincsen, így a tanév alatt folyamatosan vannak az órák és a vizsgák, annak érdekében, hogy jobban egymásra építhetők legyenek a tárgyak. Kicsit furcsa ez a rendszer, de működik, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a finneké a világ legjobb oktatási rendszere.

Milyennek ismerte meg a finneket? Milyen élményekkel gazdagodott kint?

A finnek nagyon visszahúzódóak, így alig ismertem meg őket. Ugyanakkor nagyon barátságosak is, ha valaki szóba elegyedik velük. Főként a többi ösztöndíjassal töltöttem az időmet, ami azért is jó, mert rengeteg nemzet szokásait, tulajdonságait, ételeit ismerhettem meg. Az viszont megfigyelhető volt, hogy szinte minden ösztöndíjas felvette a finn életritmust, amire a nyugodtság és a szaunázás a jellemző. Összességében a kint eltöltött öt hónap alatt rengeteg tapasztalatra, élményre és barátra tettem szert, a kirándulásaink során pedig felfedezhettem Finnországot, és eljuthattam Norvégiába, Stockholmba is.

(A felvi.hu megbízásából készítette az Edupress)