Erasmusosok Budapesten

Magyar származású felmenőik, tanulmányaik miatt jönnek ide, vagy egyszerűen csak így dobta a gép. Magyarországi erasmusosok meséltek arról, hogy milyen okból jöttek pont ide, és mi lenne az, ami miatt maradnának még egy kicsit.

Számunkra talán furcsa lehet, hogy annyi ország közül miért pont Magyarországot választják egy olyan ország helyett, ahol van tengerpart, pálmafák és télen sem csökken a hőmérséklet tíz fok alá, a statisztikák szerint mégis évről évre több külföldi hallgató választja Erasmus-ösztöndíja célvárosaként Budapestet. A legtöbben Németországból, Franciaországból és Olaszországból, Európán kívül pedig főleg Dél-Amerikából érkeznek.

Miért pont Budapest?

Tőlünk nyugatra úgy gondolják, hogy Magyarország a legkeletebbi pont, ahova elmerészkedhetnek megnézni a Kusturica-filmekből ismert „Balkánt", testi épségük kockáztatása és nagyobb távok megtétele nélkül. Keletebbről szemlélve viszont Magyarország Nyugat-Európa előszobája. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy - európai uniós viszonylatban - főváros létére igencsak olcsó az élet Budapesten.

Az itt lévő erasmusosokat három nagy csoportra lehet osztani. Legkevesebben azok vannak, akik alapvetően Magyarországra készültek: nekik általában magyar felmenőik vannak, Kelet-Közép-Európával kapcsolatosak a tanulmányaik vagy már jártak itt, és egyszerűen megtetszett nekik az ország. A másik két csoportba azok tartoznak, akik kizárásos alapon választották Budapestet, és azok, akik igazából nem ide tervezték az Erasmusukat, csak végül ilyen-olyan okokból itt kötöttek ki.

Auberge espagnol

Katonás rendben sorakozó üres borosüvegek, házilag készített magyar-angol szótár a konyhaszekrény ajtaján, üres kávésbögrék és névcímkékkel ellátott polcok a hűtőben. Az albérlet le se tudná tagadni, hogy erasmusosok lakják. Szám szerint hárman: Marco Olaszországból, Hector Mexikóból és Matthieu Franciaországból. Őket kérdezgettem arról, hogy milyennek találják Budapestet, mit tudtak róla ezelőtt, és mi volt az, ami meglepetésként érte őket.

Nem meglepő módon nem sok mindent hallottak Magyarországról, mielőtt idekeveredtek volna. Hallottak a Szigetről, arról, hogy szépek itt a lányok, jó a sör és rossz a foci, sőt, még a vörösiszap-katasztrófa híre is eljutott hozzájuk. Ezektől eltekintve, Magyarország is csak egy volt az összemosódó szocialista utódállamok közül, furcsa nyelvet beszélő emberekkel. Valami olyasmi, mint Románia, csak kevésbé rossz hírű, vagy mint Oroszország, csak kevésbé hideg.

Prága és Berlin - ez a két város az, amelyekhez első benyomásra hasonlítják Budapestet. Vannak spa-ink, amik ugyan „csak" fürdők, ahol még partikat is tartanak, és persze a már-már hungarikumnak számító romkocsmáink. A Hősök tere, az Andrássy út, a most megnyílt Nanushka-bolt, a Budai Vár, a Parlament, a Szimpla és még folytathatnám az interjúalanyaim lelkes felsorolását, amivel bizonyították, hogy már nemcsak turistaként, hanem akár házigazdaként is megállnák a helyüket Budapesten.

Kis szűcs mit sütsz...

A kultúrsokkok között mindenkinél igen előkelő helyen állt a magyar nyelvvel és a magyar konyhával való első találkozás. A nyelvvel kapcsolatban elsősorban a kiejtés az, amit teljesen lehetetlennek találnak. Persze az alapszókincs arra is ráragad, aki nem tanulja a nyelvet: szia, egészségedre, sör és puszi - az utóbbi már az angol homonimája miatt is igen népszerű az erasmusosok körében.

„A magyar konyhát nem vegetáriánusoknak találták ki" - mondta az egyik erasmusos, kissé meghökkenve azon, hogy milyen mennyiségű húst fogyasztunk, és mindehhez milyen kevés zöldséget eszünk. Arról nem is beszélve, hogy a magyarosnak titulált éttermekben általában az egyetlen vegetáriánus opció a rántott sajt. És ráadásul gyakorlatilag mindent rizzsel eszünk, hívják fel a figyelmemet az olaszok, akik szerint egy jó rizottó önmagában elegendő egy étkezésre, nem kell mellé még rántott csirke is. Annak ellenére, hogy a közvélekedés szerint a magyar ízvilág túl zsíros, mindenki talál benne valami kedvére valót: gulyásleves, Túró Rudi, lángos, töki pompos, borok, pálinka, Unicum és valami megjegyezhetetlen nevű sütemény, amiről hosszas körülírás és mutogatás után kiderül, hogy a kürtős kalács.

Szerző: mohaonlione.hu - ösztöndíjak, szakmai gyakorlat, egyetemi élet

- Lotfi Szofia -