Aki Finnországot választotta
2010.02.17Nyilas Dóra tanulmányai helyszínéül Finnországot választotta; egy európai, mégis távolinak tűnő ország megismerésének lehetőségét látta ugyanis meg benne. Miután a pályázati kiírást is elolvasta, elhatározta, hogy félévre itt hagyja a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Karát, és lecseréli azt a finn Oulu Polytechnic-re.
Miért választotta Finnországot, mert még európai ország, de már elég távoli?
Részben ez volt az oka. Persze túlzás lenne azt állítani, hogy csak ez volt a mérvadó, amikor Finnország mellett döntöttem. Az is közrejátszott, hogy nyelvtudás hiányában a német nyelvterületet azonnal elvetettem, valamint azokat az országokat is, ahol korábban már jártam. Így maradt Finnország, amiben valóban egy európai, mégis távolinak és ismeretlennek tűnő ország megismerésének lehetőségét láttam.
Említette, hogy olvasta a pályázati kiírást. Kereste vagy találta a finnországi ösztöndíjat?
Kerestem, bár hozzá kell tennem, hogy miután megszületett az ötlet, a nővéremet is megkérdeztem, hogy ő korábban milyen ösztöndíjjal volt kint Frankfurtban. Ő Erasmus ösztöndíjjal töltött kint fél évet, és azt ajánlotta nekem, hogy ezt keressem a főiskolámon is, ahol egyébként nem helyeztek túl nagy hangsúlyt az ösztöndíj-lehetőségek tájékoztatására. Ekkor kérdeztem meg a főiskolán, hogy lehet-e Finnországba szóló Erasmus ösztöndíjra pályázni. Mivel lehetett, más ösztöndíjakat nem is kerestem, hiszen itt az ösztöndíj elnyeréséhez elég volt a 4-es tanulmányi átlag, és az angol nyelvtudás. Emellett pedig izgulnom sem nagyon kellett, mert a helyek nagy része betöltetlen volt, így biztosra vehettem, hogy utazhatok Északra.
Felkészült az útra? Illetve kapott felkészülési segítséget az ösztöndíj elnyerését követően?
Részben igen, bár meglepő volt, hogy miután elnyertem az ösztöndíjat itthon, a főiskola részéről nem sok segítséget kaptam, ugyanis én voltam az első, aki Ouluba ment tanulni. A kiutazásomig e-mailben tartottam a kapcsolatot az Oulu Politechnic, School of Business and Information Managment tanszék vezetőjével. Ő segített abban, hogy mire kiérek, legyen szállásom, elfogadott órarendem, tutorom, képet kapjak az iskolájukról és nem mellékesen az oktatásukról. Emellett a külföldi diákok számára angolul is elérhető volt az iskola teljes honlapja, valamint külön oldal segítette a külföldi ösztöndíjas diákokat a kiutazásuk előtti tájékozódásban. Megérkezésemkor a tutorom fogadott, aki az első napokban segített a tantárgyfelvételben, a diákigazolvány készítésében, a külföldi számlanyitásban, de még a telefonkártya vásárlásban is. Szintén ő vezetett körbe a városban és a főiskolán, praktikus tanácsokkal látott el, később, pedig ha szükségem volt rá, bármikor kérdezhettem tőle.
A felkészüléskor már képet kapott a finn felsőoktatásról. Mint a részese milyennek találta azt?
A finn oktatási rendszer sokban hasonlít az itthonihoz, céljai és módszerei azonban részben eltérnek ettől. Az egyetemi képzés 5, a főiskolai 4 évig tart, de mindkettő után el lehet kezdeni a posztgraduális tanulmányokat. Az egyetemek ingyenesek, így csak a hallgatói önkormányzati díj fizetése kötelező. A tanév nem két félévből, hanem négy negyedévből áll, melyek mindig vizsgával zárulnak. Az osztályozás 0 és 5 között van, ott a 0 a mi 1-esünkkel egyenértékű, míg az 1-es érdemjegy már teljesítettnek vehető, azaz jár érte a kredit. Nagy élmény volt számomra, hogy a tanárok mind nagyon jól beszélnek angolul, liberálisak, nyitottak; az órákon pedig nem a lexikális tudás, hanem a mindennapi élethez használható tudás megszerzésére helyezik a hangsúlyt. Az órákon így a nyitottság volt a jellemző, ami kifejezetten segítette a csoportmunkát vagy az órai anyag megbeszélését. A negyedévek vége írásbelivel, beadandókkal és prezentációkkal zárul. Itt meg kell jegyeznem, hogy a puskázás ismeretlen dolog Finnországban: a hallgatók megvetik és elítélik azt, akit csaláson kapnak. Finn mentalitás, hogy nem csalnak, nem hazudnak, mert ez kirekesztést szül a tisztességesek körében. Persze mindent szabad, ami a másikat nem zavarja, hiszen a finnek nagyon liberálisak és toleránsak. Ki kell emelni, hogy nagyon segítőkészek, így a hallgatóknak sokkal több lehetőségük van kint az információszerzésre is. Az egyetem hírlevekkel tájékoztat a nyíltnapokról, a programokról, kirándulásokról, de még az időjárásról is. Ami valljuk be nem hátrány, ha előfordulhat a mínusz 30 fokos hideg is.
|
A finn felsőoktatásról általában: Habár a finn felsőoktatás szintén csatlakozott a bolognai folyamathoz és ott sem népszerűbbek a műszaki képzések, mint nálunk, számos területen eltérő képet mutat a finn egyetemek világa. A szakértők sem tudják az okát, de a tanári képzés a médiatudományokhoz hasonlóan keresett az ország hallgatói között. Emellett érdekes: hiányként értékelik, hogy nem tudják minden képzésüket angol nyelven elindítani, mely a nemzetköziesítés gátja lehet Finnországban. Belátják, finnül nem tanulhatnak meg a külföldi diákok egy-két év alatt. |
(A felvi.hu megbízásából készítette az Edupress)

