Hasznos tanácsok albérlőknek

Az őszi szemeszter beindulásával fellendül a kiadó lakások piaca. Sok egyetemista és főiskolás választja ma már, hogy a kollégium helyett albérletbe költözik. Cikkünkben néhány tippet olvashatsz, mire kell odafigyelni a szerződéskötésnél, hogy a későbbiekben ne érhessen kellemetlen meglepetés.

Legyen szerződés!

Az albérleteket érintő kérdésekről Dr. Balog Edina ügyvéddel beszélgettünk. Mint elmondta, Magyarországon a lakásbérletre vonatkozó szabályok nem követték a mindennapi élet által felvetett problémákat, nagyon általánosak és sokszor gyengék. A cikkben említett problémákra a vonatkozó jogszabályok – Ptk., valamint a lakásbérletről szóló 1993. évi LXXIII. törvény – nem adnak kimerítő választ.

Az első és legfontosabb dolog, akár ismerősöktől, akár idegenektől készülsz lakást bérelni, hogy mindent rögzítsetek írásban. A szó elszáll, a leírtakra azonban a későbbiek során bármikor hivatkozhatsz. A szerződésnek mindenképp tartalmaznia kell a bérlő és a bérbeadó adatait. Aláírás előtt célszerű kölcsönösen ellenőrizni egymás iratait, egy ilyen helyzetben nem számít tolakodásnak, ha elkéred a tulajdonos igazolványait. Ha szerződéskötésnél vannak tanúk, ezt a feladatot esetleg át lehet adni nekik.

A szerződés aláírása előtt érdemes a bérbeadótól kérni egy 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot. Ez főleg akkor hasznos, ha előre fizetsz, vagy kauciót adsz, mert így biztos lehetsz benne, hogy valóban joga van kiadni a lakást.

Az anyagiakat tisztázzátok jó előre

A kaucióval kapcsolatban semmilyen előírás nincs - tudtuk meg az ügyvédnőtől. A gyakorlatban 1-3 havi lakbér összege szokott lenni. Ez természetesen függ attól is, hogy a bérlemény milyen értékű, illetve, hogy hol található. Budapesten korábban nem volt ritka a 3 havi kaució, de a válság begyűrűzését követően már sokszor rezsi fejében is adnak ki lakásokat mindenféle kaució nélkül.

A szerződésben mindenképp szerepelnie kell a lakbér pontos összegének, illetve, hogy milyen egyéb díjak terhelnek még téged (közüzemi számlák, közös költség stb.), valamint hogy ezeket milyen időközönként és milyen formában kell kifizetned a bérbeadónak. Ha a számlák nem az albérlet címére érkeznek, mindenképp kérj valamilyen bizonylatot a befizetésről. Ezzel elkerülhető, hogy bár te havonta rendesen fizetsz a bérbeadónak, kikapcsolják az áramot, mert neki tartozása van a szolgáltató felé.

Azt is jó előre tisztázzátok és írjátok le, hogy a tulajdonos mikor és mennyivel emelheti a lakbért. Erre általában a hosszabb időszakra szóló bérleti szerződéseknél van szükség. Ha bútorozott albérletet választasz, a szerződés mellé írjatok egy listát a lakásban található tárgyakról és azok állapotáról.

A tulajdonosok általában egy- vagy kéthavi kauciót kérnek el a bérlőtől a lakbéren felül. Ez azt jelenti, hogy egy havi lakbér összegét, vagy ennek dupláját a szerződésíráskor átadsz a tulajdonosnak, aki megőrzi ezt, és ha addig semmilyen kárt nem okoztál a lakásban, a kiköltözéskor visszaadja neked. Ha időközben valami a te hibádból elromlott, vagy a lakást nem olyan állapotban adod vissza, ahogy te kaptad (pl.: koszosak a falak és ki kell festeni, betörted az ablakot stb.), a javításokat a bérbeadó ebből a pénzből fedezheti. A kaució összegét is mindenképp fel kell tüntetni az albérleti szerződésben.

A jogszabály szerint a bérbeadó a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizheti a lakás állapotát – mondta Dr. Balogh Edina. Arra azonban már nem térnek ki, hogy mi a szükségtelen, mi minősül már háborításnak és mit foglal magában az ellenőrzés. Az ilyen jellegű ügyek ritkán kerülnek peres útra, ilyen helyzetekben a bíró mondja meg, hogy mi minek minősül. Arra sincs szabály, hogy a bérbeadó előre szóljon-e ezekről a látogatásokról vagy sem. Azonban mindenképp érdemes bejelentenie az érkezését, mert ha olyankor lép be a lakásba, amikor nincs otthon senki és valami eltűnik onnan, a bérbeadó akár lopással is gyanúsítható.

Az albérlet a te magánszférád

Az egyik legtöbb vitát kiváltó kérdés az albérleteket illetően, hogy a tulajdonos mikor mehet be a lakásba. Ki ne hallott volna a legrosszabb időpontban betoppanó főbérlőről, vagy a hetente megjelenő és „kekeckedő" tulajdonosról. A hivatalos álláspont az, hogy a tulajdonosnak joga van ellenőrizni a lakás állapotát, azonban csak a bérlő szükségtelen zavarása nélkül. Tehát nem járhat állandóan a nyakatokra, és nem mehet be úgy, hogy ti nem vagytok a lakásban. A későbbi viták elkerülése érdekében abban is érdemes már az elején megegyezni - esetleg a szerződésbe is beleírni -, hogy a tulajdonos mikor jöhet el megnézni a lakást. Az esetek többségében a havi egy látogatás kielégítő szokott lenni mindkét fél számára.

Ha elromlik valami...

Fontos tudni, hogy ha az albérletet bútorokkal és konyhai gépekkel együtt kaptad meg, és valamelyik a rendeltetésszerű használat közben elromlott, a tulajdonos köteles azt megjavíttatni vagy pótolni. Ilyen esetben jön jól a szerződés mellé írt lista a bútorokról és gépekről, hiszen hivatkozhatsz rá, hogy te az ezen szereplő eszközökkel együtt bérelted ki a lakást, így a tulajdonosnak ezeket addig biztosítania kell amíg itt laksz. Ez alatt egyébként nem csak az elromlott háztartási gépek javítása érhető, de a tulajdonos például nem vihet el bútorokat vagy egyéb tárgyakat a lakásból, miután te beköltöztél.

A rendeltetésszerű használat során elromlott berendezések kérdésében sem egyértelmű a jogszabály. Az általános eljárás az, hogy a bérbeadónak kell saját költségén megjavíttatnia az elromlott eszközöket, vagy ha a bérlő javíttatja meg, akkor ennek költségét kérheti a bérbeadótól. A nem rendeltetésszerű használat tényét vita esetén bizonyítani kell, amely a gyakorlatban sokszor az ügyvédnő szerint sem egyszerű.

Az elromlott eszközök javításánál a legtöbb vita amiatt alakul ki, hogy mi is számít rendeltetésszerű használatnak. Ha kiskanállal együtt melegíted reggel a kávédat a mikróban, akkor bizony te fizeted a javítást, azonban ha az esti film közben egyszer csak szikrázni kezd a tévé, nyugodtan hívhatod a tulajdonost. Ezekben az esetekben is csak azt tudjuk tanácsolni, hogy már a szerződéskötésnél egyezzetek meg abban - írásban! -, hogy a meghibásodott készülékek javítása milyen módon történjen. Legyünk azért reálisak, te úgyis azt fogod állítani minden esetben, hogy nem a te hibádból romlott el a készülék, a tulaj meg megpróbálja majd áthárítani a felelősséget, de a szervizekben azért az esetek jelentős százalékában meg tudják mondani, mi okozta a meghibásodást. Ha kell, forduljatok szakemberhez.

A felmondási időt se felejtsd el

A bérleti szerződést bármelyik fél megszűntetheti. Ilyen esetben a szerződésben szereplő - ezt el ne felejtsétek a szerződéskötéskor beleírni - felmondási időhöz mindkét fél ragaszkodhat. Tehát ha a szerződésben 30 nap szerepel, a tulajdonos miután bejelentette, hogy felbontja a szerződést, egy hónapig még nem tehet ki a lakásból. Ugyanígy, ha te akarsz elköltözni, a bejelentést követő egy hónapig még fizetned kell a lakás költségeit.

Végezetül jó, ha tudod, amennyiben a fentieken kívül bármilyen gondod van, vagy valamiben nem tudtok megegyezni, érvényes albérleti szerződéssel a kezedben kérhetsz jogi segítséget.

Albérletkereső a Felvin A lakáskereséséhez használd a Felvi Albérletkereső szolgáltatását ahol az oldal regisztrált felhasználóinak hirdetéseit böngészheted. Itt az általános információk mellett hasznos infókat találsz a közlekedésről, illetve, hogy mely egyetemek vagy főiskolák vannak a kiadó ingatlan közelében.