A diákmunka árnyoldalai

A diákokat foglalkoztatók sokszor elfelejtenek munkaszerződést kötni, nem veszik figyelembe a munkaszüneteket betartását, nem biztosítanak védőitalt, és sok esetben munkavédelmi oktatást sem tartanak a tanulóknak. A diákszövetkezetek ezeket a legtöbb esetben betartják, biztonságot nyújtva a diák munkavállalóknak - beszélt a diákmunka árnyoldalairól dr. Végh Lajos, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) vezető-főtanácsosa.

Végh Lajos emlékeztetett: Magyarországon a Munka törvénykönyve alapján a diákok 16 éves koruktól vállalhatnak munkát, illetve az iskolai szünetek alatt már 15 éves koruktól is dolgozhatnak azok, akiknek szülei vagy törvényes képviselői ehhez hozzájárulásukat adták.

A ki nem vett szabadságok után is járna a kifizetés

A diák munkavállalók, de közülük is leginkább a 15 - 18 év közötti fiatalok a legtájékozatlanabbak a munka világában. A hiányos munkajogi ismereteik miatt így fokozottan ki vannak téve azoknak a hátrányoknak, amelyek a szándékos vagy a tudatlanságból fakadó jogellenes foglalkoztatásból származnak - összegezte a főfelügyelőség tapasztalatait a vezető-főtanácsos. Legtöbbször feketén foglalkoztatják a diákokat, de gyakori az is, hogy nem biztosítják számukra a védőitalt, munkaidejük alatt nem iktatnak be szüneteket, illetve nem biztosítanak megfelelő helyet annak eltöltésére. Szintén a munkaadók feladata lenne a munkavédelmi előadások megtartása, melyet gyakran elmulasztanak. A nyári munkát végző diákok többsége arról panaszkodik, hogy nem kötnek velük munkaszerződést a szezon rövidsége miatt - mondta Végh Lajos. Hozzátette: sokan nem tudják azt sem, a munkaadók pedig nem tartják be, hogy a ki nem vett szabadságok után is jár bér. Ezzel csaknem 10 százalékos veszteség éri a diákmunkásokat.

Írásos munkaszerződés a legalitás kulcsa

Tanácsként elmondta, hogy a nyári szünidő alatti, de az oktatási időszakon belüli munkavégzésnek is többféle legális formája lehet. A munkavállaló számára legbiztonságosabb, ha a munkaviszonyt írásba foglalt munkaszerződéssel létesíti, hiszen a munkavállalói érdeksérelmek előzetes kiküszöbölését csak egy korrekt, mindenre kiterjedő szerződés garantálhatja. A diákoknak figyelniük kell arra, hogy a munkaszerződésben szerepeljen a saját nevük és lakcímük, a munkabérük, a munkakörük, illetve a munkavégzés helye is. Mindig meg kell jelölni továbbá, hogy ki a "munkáltatói jogok gyakorlója", tehát, hogy - a későbbi félreértéseket elkerülendő - kitől kapja a munkavállaló az utasításokat.

A legnagyobb biztonságot még mindig a bejegyzett munkaközvetítők illetve a diákszövetkezetek jelentik, hiszen az őket foglalkoztatni kívánó munkáltató egy szűrőn már átesik. Az iskolaszövetkezeten, diákszövetkezeten keresztüli munkavégzés megfelelő biztonságot nyújt a fiatalnak arra, hogy az elvégzett munkáért járó munkabért meg is kapja.

Jogsértés esetén érdemes bejelentést tenni

Amennyiben a munkáltató nem tartja be a munkavállalókkal szemben a jogszabály szerinti, vagy a megállapodásban, a munkaszerződésben rögzített kötelezettségeit, munkaügyi bírósághoz lehet fordulni. Ezek a perek azonban hosszabb ideig is eltartanak, a fiatalkorúak pedig nem rendelkeznek olyan jártassággal, hogy érdekeiket megfelelően érvényesíteni tudják. Az ügyvédi képviselet pedig egyáltalán nem olcsó. Jogorvoslást nem, de gyorsabb megoldást eredményezhet, ha a munkavállaló szabálytalanság tapasztalása esetén bejelentést tesz az illetékes munkaügyi felügyelőségnél. A munkaviszonnyal kapcsolatos panaszoknál a felügyelők helyszíni ellenőrzést tartanak, és szabálytalanság esetén kötelezik a munkáltatót a szabálytalanság megszüntetésére, a vonatkozó jogszabályok betartására és a kötelezés mellett még munkaügyi bírságot is kiszabhatnak. Ez a büntetés 30 ezertől ötmillió forintig, több foglalkoztatottat érintően pedig 8 millióig terjedhet - fejtette ki Végh Lajos.

(A felvi.hu megbízásából készítette az Edupress)