Bemutatkozik a nyelv- és beszédfejlesztő tanári mesterszak

A tanári mesterképzésen belül második szakként felvehető képzés a nyelv- és beszédfejlesztő tanári mesterszak. Dr. Gósy Mária, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán induló szakért felelős Fonetikai Tanszék vezetője úgy véli, a gyermekek anyanyelv-elsajátítással kapcsolatos problémái rámutatnak arra, hogy szükséges a megtervezett fejlesztés, és ehhez a megfelelő szakemberek képzése.

Az óvodai foglalkozásoktól kezdve az általános- és középiskolán át a felnőttképzésig számos területen alkalmazható az a pedagógus, aki ezen a szakon végez. Fontos tudni azonban, hogy a nyelv- és beszédfejlesztő tanár nem egyenlő a logopédussal. „A nyelv- és beszédfejlesztő tanár nem alkalmas például a sziszegő hangok javítására. Munkája egyfelől mintegy kiegészíti a logopédusét, másfelől olyan területeken munkálkodik, amely a beszéddel kapcsolatos ugyan, de nem logopédiai probléma. Foglalkozik például a mentális lexikon aktiválásának stratégiáival, beszédtechnikai gyakorlatokkal, adott esetben retorikai fejlesztéssel, az írott nyelv használatában mutatkozó nehézségek megoldásaival" - mutatja be a lehetséges területeket a képzést megálmodó Gósy Mária.

A megfelelő anyanyelv-elsajátítási szint a tanulás alapja

A beszédprodukcióban és/vagy percepcióban felmerülő problémák kihathatnak más területekre, ezzel még több hátrányt okozva a gyermeknek. Valóban fontos lehet tehát egy olyan szakember jelenléte az iskolai oktatás során, aki felismeri és orvosolja a problémát. Gósy Mária felhívja a figyelmet arra is, hogy bár a különböző tantárgyak tanterveiben szerepel a nyelv- és beszédfejlesztés, erre általában nem elég az időkeret. „A nyelvi és a beszédfolyamatok tervezése a produkcióban, valamint a beszédmegértés rejtetten működő folyamatok, ezért az elmaradások, a hibás működések és stratégiák a felszínen, különféle módon jelentkezhetnek, és gyakran összetéveszthetők más problémákkal, például a figyelmetlenséggel." A pontos és gyors diagnosztizálás tehát nagyon fontos, hogy az időben megkezdett fejlesztés segítségével minél kevesebb akadállyal találja szembe magát a gyermek a tanulási folyamatokban.

A helyesen működő beszédfolyamatoknak azonban nemcsak a tanulás során van nagy szerepe, a hétköznapi életben, rengeteg szituációban előnyt jelenthet például a beszédprodukció tudatos kontrollálása, irányítása. „A nyelv- és beszédfejlesztő tanár számos területen dolgozhat a felnőttoktatásban, a felzárkóztatásban éppúgy, mint a beszéddel foglalkozó szakemberek képzésében, például rádió- és tv-bemondók, színészek, vezető állású, különböző foglalkozású emberek esetében" - mondja Gósy Mária. A diákok tanítási gyakorlatukat így nemcsak óvodákban és iskolákban, hanem akár beszédcentrumokban, felnőttképzéssel foglalkozó intézetekben is végezhetik, illetve hasonló helyeken taníthatnak majd diplomájukkal. „Hallgatóink a legkülönfélébb intézményes keretek között tudnak elhelyezkedni. Tekintettel arra, hogy egy egészen új képzésről van szó, a „piacnak" is fel kell ismernie, hogy hol van szükség ilyen képzettségű szakemberekre" - ismerteti a helyzetet a tanszékvezető.

Alkalmassági vizsga is szükséges

A nyelv- és beszédfejlesztő tanári képzést főszakjuk mellett végezhetik el a magyar vagy idegennyelv-szakos hallgatók, illetve egyszakosként vehetnek részt a képzésben a már óvónőként, tanítóként vagy gyógypedagógusként oklevelet szerzettek. A jelentkezőknek egy alkalmassági vizsgát kell tenniük. „A felvételi alkalmassági vizsgáján a bizottság arról győződik meg, hogy a felvételiző képes tisztán, értőn és érthetően beszélni és olvasni, ami lehetővé teszi számára, hogy mindebben másoknak segíteni tudjon" - ismerteti a feltételeket Gósy Mária.

(A felvi.hu megbízásából készítette az Edupress)