A kommunikáció és médiatudomány mesterszakról
2010.12.28
Ma az egyik legnépszerűbb képzés a kommunikáció és médiatudomány. Azt mutatjuk be, hogy kinek is érdemes jelentkeznie az alapszakot követően a plusz két évvel járó mesterképzésre. Róka Jolán, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola szakvezetője szerint fontos, hogy az elméleti oktatáshoz kapcsolódjon gyakorlati képzés és tréning, hiszen ezek a munkaerőpiac részéről is elvárásnak számítanak.
A kommunikáció és médiatudomány mesterképzés elsősorban az alapképzési szakon megszerzett ismeretek elmélyítését teszi lehetővé, kifejezetten elméleti szempontból és igénnyel - mondta el Róka Jolán, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) szakvezetője. Ma már nem titok, hogy a magasabb végzettségi szint a munkaerőpiacon is szélesebb lehetőséget kínál a hallgatók számára, hiszen jó szakemberekre mindig szükség van - fogalmazott az oktató.
A BKF hallgatói két modul közül választhatnak: a nemzetközi kommunikáció, valamint az elektronikus médiaelmélet és- kritika közül, mely utóbbit a főiskola oktatói dolgoztak ki. A mesterképzés céljaként olyan munkaerőpiac-képes szakemberek oktatását említette Róka Jolán, akik „kommunikációs kultúrtolmácsként" képesek a nemzetközi üzleti, társadalmi, kulturális kapcsolatok területein szervező, irányító munkaköröket betölteni.
Arra a kérdésre, hogy kinek lehet hasznos a mesterképzés, a szakvezető elmondta: bárkinek, aki a kommunikációval hivatásszerűen kíván foglalkozni. Mivel a XXI. században egyre komolyabban és egyre szélesebb spektrumon van szükség felkészült szakemberekre, egy jó kommunikációs szakértő a legtöbb multinacionális vállalatnál nemcsak kincs, de egyben kulcsember is - fejtette ki.
Szakmai műhelyekkel a kreatív gondolkodásért
Nyilvánvaló, hogy a kommunikáció és médiatudományok mesterszakon nagy hangsúlyt kap az elméleti oktatás, hiszen pont az a célja, hogy az alapszakon megszerzett tudást mélyítse el, és tegye speciális tudássá. A BKF-en azonban emellett fontos szerep jut a hallgatók gyakorlati tudásának megteremtésére is, hogy a megszerzett ismereteket önállóan is tudják alkalmazni a gyakorlatban. Ezt segíti a főiskolán jól működő tréningrendszer is, amely révén a hallgatóknak lehetősége van részt venni kommunikáció- és készségfejlesztő tréningen, tárgyalástechnika és kifogáskezelő tréningen, médiumok kezelése tréningen, de személyes hatékonyság és önismeret fejlesztésen is - számolt be Róka Jolán. Emellett a gyakorlati órák mind a kreatív gondolkodás fejlesztését, az egyéni hang megtalálását célozzák meg, és segítik elő. Továbbá a főiskola tudományos szakmai műhelyei is mind-mind a kreatív gondolkodás alkalmazására sarkallják a hallgatókat, felhívva a figyelmet a gondolkodás szabadságára, mivel az ötletszerűség és a szakmai tudáson nyugvó konstruktivizmus elengedhetetlen a mesterképzési szakon - emelte ki a szakvezető.
(A felvi.hu megbízásából készítette az Edupress)
