Mindent a kisebbségpolitika mesterszakról
2011.03.02
A kisebbségpolitika mesterszak már a nevében is utal arra, hogy mivel is foglalkozhatnak majd a szakot választó, és sikeresen diplomát szerző hallgatók. Vagy mégsem? Tényleg van ilyen mesterszak, és valóban a társadalmi konfliktusok és azok kezelésének kérdéseivel foglalkoznak a szakon végzettek. Miért és kinek ajánlott ezt a képzést választania? Erről kérdeztünk egy főiskolai adjunktust.
A kisebbségpolitika valóban egy önálló mesterszak, amely a különböző alapképzésekben megszerezhető társadalomtudományi ismeretekre és készségekre épít - mondta a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának főiskolai adjunktusa. Olasz Lajos kifejtette: a szak valóban a társadalmi kisebbségek helyzetét, problémáit, a többségi társadalomhoz való viszonyát vizsgálja, általánosabban pedig a társadalmi integráció, a társadalmi konfliktusok és azok kezelésének kérdéseivel foglalkozik. A szegedi képzés elsősorban a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos körülményeire és törekvéseinek tárgyalására fókuszál, de az oktatás kitér más társadalmi, kulturális, szociális kisebbségekre: a vallási kisebbségek, a nők, a különböző hátrányos helyzetű csoportok, a fogyatékkal élők helyzetére, esélyegyenlőségük kérdésére is.
Elmélyült és korszerű szakmai képzettség
A kisebbségpolitika szakra főként a társadalomtudományi alapszakokon, a történelem és néprajz szakon, illetve a romológia és a nemzetiségi alapszakokon szerzett diplomával rendelkezők jelentkezhetnek. Az oktató emellett a pedagógiai végzettségű érdeklődők és különböző igazgatási előképzettséggel rendelkezők számára is ajánlja a mesterképzést.
A kisebbségpolitika szak a társadalmi élet legkülönbözőbb területein megjelenő, a kisebbségek helyzetével, a kisebbség-többség viszonnyal kapcsolatos kérdéseket vizsgálja, így a szakon megszerzett tudás, eltérő érdeklődésű és különböző foglalkozásokban elhelyezkedni szándékozó fiatalok számára egyaránt fontos és hasznos lehet - fogalmazott Olasz Lajos. Ennek megfelelően a szak célja olyan szakemberek képzése, akik ismerik a közép-kelet-európai térség nemzeti, etnikai és kisebbségi problémáit. A megszerezett jogi, politikai, szociológiai, antropológiai, történeti, kommunikációs és médiatudományi ismereteik birtokában képesek a kisebbségpolitika területén önállóan vagy teamben végzendő munkára, döntéshozói, irányítási, szervezési és szakértői feladatok ellátására.
Fontos a gyakorlati tudás is
A jól hasznosítható és korszerű elméleti felkészítés mellett meghatározó szempont a megszerzett ismeretek és készségek alkalmazhatósága. Ezért a szak nagy hangsúlyt fektet a gyakorlati képzésre is. Erre részben, a különböző szakmai, módszertani, kommunikációs, konfliktuskezelő, készségfejlesztő gyakorlati kurzusok keretében nyílik lehetőség, másrészt, a félévenkénti külső terepgyakorlatokon - tájékoztatott az oktató. Hozzátette: a hallgatók már a képzés során a gyakorlatban is megismerkedhetnek azon intézmények tevékenységével, melyek a későbbiekben elhelyezkedési lehetőséget biztosítanak számukra. Így a tanulóknak lehetőségük van gyakornoki programokban való részvételre itthon és külföldön, és bekapcsolódhatnak különböző szakmai kutatási projektekbe is.
Olasz Lajos arról is beszélt, hogy végzettként a kisebbségpolitikai szakemberek elhelyezkedhetnek az önkormányzatoknál, a különböző szakigazgatási szerveknél, a médiában, különböző szakpolitikai döntéshozatali fórumokon, illetve tudományos kutatóhelyeken. Továbbá lehetőség kínálkozik számukra különböző kisebbségi intézményeknél, önkormányzatoknál, olyan civil szervezeteknél, amelyek feladatuknak tekintik a kisebbségek érdekképviseletét, jogvédelmét, társadalmi integrációjuk elősegítését.
(A felvi.hu megbízásából készítette az Edupress)
