Gyakornokság: rabszolgasors vagy kezdőtőke?

A szakmai gyakorlat mára már szerves része a felsőoktatásnak, a valódi jelentőségét mégis csak a diploma megszerzése után érzik igazán a hallgatók. A cégek előnyben részesítik ugyanis az elméleti tudás mellett gyakorlati tapasztalatokkal is rendelkező jelentkezőket.

"Pályakezdőt keresünk minimum féléves munkatapasztalattal." Az ilyen és ehhez hasonló álláshirdetéseken már rég nem lepődik meg senki. Ma már elvárás a hallgatókkal szemben, hogy az elméleti tudás mellett minél hamarabb és minél több szakmai tapasztalatot is szerezzenek már az egyetemi, főiskolai évek alatt. A kétszintű felsőoktatás bevezetésével, az alapszakok esetében erre még kevesebb idejük van a hallgatóknak, ezért nem árt már a tanulmányok legelején megfelelő szakmai gyakorlati hely után keresgélni.

A gyakorlat célja, hogy a hallgatók megtanulják a tanteremben megszerzett tudást valós piaci helyzetben használni. Az intézmények által előírt kötelező gyakorlati időn felül is érdemes elmenni egy-két céghez kisinasnak, bár fizetés legtöbbször nem jár érte, a tapasztalat jól mutat majd az önéletrajzban. Emellett a kötelezően előírt időszakok általában túl rövidek ahhoz, hogy a gyakornok igazán elmélyülhessen egy-egy területben, hogy belelásson a munkafolyamatok részleteibe is. A legtöbb cégnek van saját gyakornoki programja, ahová szívesen fogadják a tehetséges hallgatókat. Ők kapnak egy kis fiatalos lendületet ingyen, a hallgató pedig viszonylagos biztonságban próbálhatja, ki hogyan állja majd meg a helyét a munkaerőpiacon.

Állásajánlatot is nyerhetsz, de többet ér a tapasztalat

A legjobb helyek, a nagynevű cégeknél nagyon hamar betelnek, így nem árt már a szemeszter elején - vagy még a nyáron - utánanézni a lehetőségeknek. Néhány szerencsés esetben akár egy állásajánlattal is zárulhat egy ilyen gyakornoki program, de ha reálisak akarunk lenni, legtöbbször csak a tapasztalattal gazdagodnak a hallgatók. A szerencsésebbek közé tartozik az a korábban bemutatott pécsi hallgató is, aki több nyáron át gyakornokoskodott ugyanannál a német vállalatnál. Először a magyarországi telephelyen, később a munkája elismerésenként a német anyavállalatnál is dolgozhatott. A diplomázás után pedig egy teljes állás várta ugyanott.

Még ha ilyen lehetőség nem is mindenkit talál meg a gyakornokság alatt, a látókör szélesítése, a különböző cégformákban szerzett tapasztalat a későbbi álláskereséskor különösen fontos lehet. Előfordulhat, hogy a gyakorlat során derül ki, a hallgató mely területen tudja leginkább kamatoztatni képességeit, melyik illik leginkább a személyiségéhez. Ebben az esetben megspórolt magának néhány sikertelen állásinterjút, esetleg néhány évet egy "rossz" munkahelyen.

Fontos, hogy jól válaszd ki a helyet

Szintén egy korábbi cikkünkben megkérdezett PTE-s hallgató negatív élményként élte meg szakmai gyakorlatát. Villamosmérnök szakon tanulva egy nyugat-dunántúli gyárat választott, itt azonban nem kapott a szakmához kötődő feladatokat. Az első héten alig volt dolga, később pedig segédmunkásként kellett robotolnia. Nem árt tehát alaposan és átgondoltam választan, hogy ne kávéfőzéssel és fénymásolással teljenek a napok. Jó pont lehet, ha a cég évek óta foglalkoztat gyakornokokat, mert valószínűleg kialakult rendszerük van már a hallgatók munkába állítására. Az is hasznos lehet, ha sikerül felvenni a kapcsolatot olyanokkal - esetleg az egyetemről, főiskoláról -, akik korábban már dolgoztak gyakornokként a cégnél.

Összességében elmondható, hogy a tapasztalatszerzés, a gyakornokoskodás elengedhetetlen velejárója az egyetemi, főiskolai éveknek. Elsőre talán megterhelőnek tűnhet, hogy az iskolai feladatok mellett, a szabadidődet is munkával töltsd, azonban nem lehetetlen teljesíteni mindkét helyen. Előtted is sokan megtették már, utánad is sokan vállalják, és ha te kihagyod a lehetőséget, később hátrányba kerülhetsz velük szemben az álláskeresés során.