Kerüld el a diplomagyárakat!

Sokan gondolják úgy, hogy diploma nélkül ma már nem boldogulnak. Azonban egy rosszul megválasztott irány, divatból választott szakma sem jelent jó kezdést a szakmai pályafutáshoz - az OFIK karrier-tanácsadójának praxisában az utóbbi időben egyre több jelölt nyilatkozik arról, hogy választásában a biztonság a legfontosabb szempont. Olyan diplomát szeretne szerezni, amivel garantáltan álláshoz jut majd. Ilyen képzés, ilyen diploma azonban nincs.

Ez az állítás megfogalmazható azonban reménykeltőbb formában is: bármely diploma lehet ilyen, ha a megfelelő ember kezébe kerül... - mondja Kiss István, pszichológus. Annak ellenére is, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben az álmok keményen ütköznek a valósággal, amikor álláskeresésről, pályaválasztásról van szó, érdemes a belső hangra hagyatkozni. Arra a hangra, ami a titkos vágyakat, célokat diktálja. Ezek a saját, szakmai célok jelentik ugyanis a legfontosabb húzóerőt, ami a pályaválasztáshoz s a megfelelő képzési útvonal kiválasztásához irányt mutat.

Lehet, hogy a társadalom bizonyos szakmákat egy-egy korszakban eltérően értékel - ez lenne a foglalkozások presztízsének rangsora - mégis óvatosan kell kezelni ezt az információt. A munkaerőpiac mozgásai kiszámíthatatlanok, a pillanatnyilag keresett szakmák iránti igény három-öt év távlatában nem bejósolhatóak. Már csak ezért sem lehet azt mondani, hogy valamelyik foglalkozás jobb vagy rosszabb lenne az anyagi biztonság szempontjából. A szakmai pályafutás építése - akár alkalmazottként, akár önálló vállalkozásban - akkor tűnik inkább biztosítottnak, ha sikerül megtalálni a személyre szabott, igazi hivatást.

A jelenlegi, egyre összetettebb lehetőségeket kínáló képzési rendszerben jókora ügyesség szükséges már ahhoz is, hogy valaki megtalálja a számára leghasznosabb képzési formát. Ehhez hozzá tartozhat, hogy menet közben változtatni kell, s a megkezdett képzés helyett más intézményben, esetleg más területen folytatni a tanulmányokat. Minden váltás előtt érdemes utánanézni, hogy a korábbi tanulmányokból mi számíttatható be, milyen különbözeti vizsgák szükségesek a módosításhoz. Csak tájékozatlanságból kitartani amellett, amit rossz választásként egyszer elkezdtünk: pazarlás. Az egyik legrosszabb alternatíva. Tanácsadói tapasztalatok szerint legkésőbb a harmincas évek közepén a legtöbb ember rászánja magát a változtatásra, ha addig nem lépett. Talán nem érdemes addig várni…

Akár még a felsőfokú tanulmányok megkezdése előtt, akár már az egyetemi, főiskolai évek során érdemes számot vetni azzal, hogy mit tud és szeret csinálni valaki. Melyek azok a képességei, készségei, amiket szívesen alkalmazna és miről nem tudna lemondani semmiképpen, ha a jövőbeli álomhivatására gondolna. Lehet olyen készsége, hogy emberek közt tölti a napot, szervezkedik, megmagyarázza a dolgokat, elad, meggyőz stb. És nem csak a szakmák és foglalkozások keretén belül, szakmai tapasztalatokra érdemes ilyenkor gondolni, hanem azt is fontos számba venni, hogy szabadidejében, hobbijai keretében mivel tölti szívesen az idejét. Ezek az igények kirajzolnak egyfajta életformát, amihez hozzá lehet illeszteni akár többféle foglalkozást is. Innen már el lehet indulni a kiválasztáshoz.

Természetesen vannak objektív akadályok - teszi hozzá Kiss István. Aki légi utaskísérő szeretne lenni, a nyelvtudás és kommunikációs képesség mellett egészségügyi szempontból is alkalmas jelöltnek kell lennie, ráadásul létezik egy testmagasság minimum követelmény is a felvételin. Ezeket a kizáró tényezőket tisztázni kell, és szükség esetén meggyőződni arról, hogy milyen hasonló terület, szakma kínál hasonló lehetőségeket.

Álmodozás, realitásérzék és rugalmasság. Ez a három alapképesség segít abban, hogy a terveket kivitelezni lehessen. Aki nem talál magának testnevelő tanári állást, még bátran próbálkozhat edzői posztokon. Az is lehet, hogy a teljességhez a végzettség biztosította területen belül más feladatok átvétele szükséges: mondjuk az ügyfelekkel való kapcsolattartás öröme a könyveléssel foglalkozó szakértőnél. És ettől már életre kelnek a számlák, irathalmok.
Egy további szempont lehet, hogy az álomhivatás nem töltheti ki a nap huszonnégy óráját. A teljes életvitelhez kell illeszkednie, belesimulnia a családi életbe, szabadidős tevékenységek sorába.