Újra megjelenhet a politika a felsőoktatásban

A választói joggal rendelkező fiatalok csupán 34 százaléka venne biztosan részt egy most esedékes választáson - olvasható az Ifjúság 2008 nevet viselő felmérésben, melyre reagálva Rétvári Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke kifejtette: az elmúlt 20 évben politikamentessé tett egyetemekre, főiskolákra vissza kell hozni a politikai életet. Mások szerint nyitott kapukat dönget a politikus.

A demokratikus jövő zálogaként nevezte meg a fiatalok politikai tájékoztatását Rétvári Bence, aki kezdeményezi, hogy a felsőoktatási intézményekben szabályozott körülmények között lehessen politikai rendezvényeket szervezni. A szövetség elképzelése szerint a parlamenti pártok egyenlő számban külön-külön, vagy vitákon szerepelhetnének a hallgatók előtt. A HírTV információi szerint a törvénymódosítást igénylő javaslatot először a rektori konferenciával és a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteivel egyezteti az IKSZ.

Néhány, a rektorokat érő felelősségre vonás miatt egyes intézményvezetők valóban elfordultak a politikai rendezvényektől - írja a Népszabadság Online, akinek kérdésére Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa elmondta: az előírás csak azt tiltja, hogy pártot, vagy ahhoz kötődő szervezetet felsőoktatási intézmény székhelyére jelentsenek be. „Annak rendjét viszont, hogy az egyetemeken hogyan jelenhetnek meg a pártok, például a választási kampány során, az intézmények belső szabályzatában kell kialakítani" - jelentette ki a biztos. Élő példa az egyetemeken folyó politikai életre a Budapesti Corvinus Egyetem, ahol csaknem tíz éve rendezik meg a Tárcatükör sorozatot, melyen a választásokat követően egy-egy miniszter teszi tiszteletét ellenzéki szakpolitikusok mellett, de a volt Közgáz nyújtott helyszínt az 1998-as Horn-Orbán, illetve a 2002-es Orbán-Medgyessy miniszterelnöki vitának is.

A javaslat alapját egy tanulmány adta, mely fiatalok körében többek között a politika és a közügyek iránti érzékenységet vizsgálta meg. Az egyetemisták, főiskolások körében némileg csökkent a politika iránti érdeklődés az elmúlt években, míg ugyanis 2000-ben egy egyetemi hallgatók három százaléka (főiskolások 2,8 százaléka) érdeklődött a terület iránt, 2008-ban már csupán 2,8 százaléka (2,5) mondhatta el magáról ugyanezt - derült ki a nemrég nyilvánosságra hozott Ifjúság 2008 nevet viselő tanulmány gyorsjelentéséből. Szkeptikusok a fiatalok a saját véleményükkel kapcsolatban azt illetően is, van-e lehetőségük beleszólni a közügyekbe. A kutatás által felölelt 15-29 éves korosztály 84 százaléka gondolja úgy, hogy egyáltalán nincs, vagy inkább nincs lehetősége beleszólni az országos közügyekbe, 78 százalékuk pedig hasonlóan gondolkodik a helyi közügyekkel kapcsolatban is. Minél magasabb azonban az iskolázottság szintje, annál inkább vélekednek pozitívan a fiatalok a politikai aktivitás eredményességéről.

Figyelemre méltó az is, hogy a fiataloknak csupán 24 százaléka gondolja úgy: az országos és helyi politikusokat nagyon érdekli, vagy inkább érdekli a korosztályának véleménye. Emellett csupán a fiatalok egy százaléka mondhatta el magáról, hogy rendszeresen részt vesz a települési önkormányzat, vagy az ifjúsági önkormányzat ülésén, öt százalékuk pedig alkalmanként megjelenik ilyen eseményeken.

A megkérdezett nyolcezer fiatal 34 százaléka venne biztosan részt egy most esedékes parlamenti választáson, és mintegy 16 százalékuk határozottan elutasította a szavazás lehetőségét. 2004-hez képest ez a választói részvétel azonban csökkenő mértékét mutatja, de észrevehető, hogy mégis a fiatalok 72 százaléka vallja magát tudatos állampolgárnak. Az ifjúság választási hajlandósága ugyanakkor nagyságrendileg elmarad az egész felnőtt lakosságra vetített eredményektől - figyelmeztet a jelentés. A fiatalok körében 2004. és 2008. között végzett felmérés szerint csupán az MSZP és a Fidesz éri el az öt százalékos parlamenti küszöbértéket.

(Forrás: Ifjúság2008 gyorsjelentése, Népszabadság Online, HírTV)