Felzárkóztató tárgyak a természettudományi szakokon

A jelentkezők számának folyamatos csökkenése mellett (2001 és 2006 között átlagosan hat-nyolcezer, 2008-ban ötezer, idén alig több mint háromezer jelentkező volt a 4200 helyre) már a színvonal sem a régi a természettudományi területen.

Debrecenben az első félévben szintre hozó tárgyakat iktatnak be a tantervbe az átlagos tudásszint emelése érdekében. „Fokozatosan romlik a jelentkezők tudásának átlagos színvonala" - mondta dr. Gaál István, a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok oktatási és tanárképzési elnökhelyettese.

Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) tiszteletbeli elnöke szerint is aggasztó a jelentkező diákok alulképzettsége, ezért úgy véli, egyértelműen a közoktatásban kell keresni a probléma gyökerét. Ennek érdekében támogatja ő is az érettségi reformot, amely 2012-től kötelezővé tenné a matematika mellett egy másik természettudományos tárgyból való vizsga letételét.

Ezért számít példaértékűnek a budapesti Arany János Gimnázium kiemelt természettudományos képzése a MISZ, a Magyar Tudományos Akadémia és a Tudományos Hasznos Emberi (THE) Program támogatásával. Kitűzött céljuk, hogy a beiratkozó diákok a gimnáziumi éveik végére két természettudományos tárgyból emelt szintű érettségit tegyenek, egyúttal két nyelvből középfokú nyelvvizsgát is szerezzenek. Pakucs János véleménye szerint a jelenlegi problémát csak úgy lehet megoldani, ha egy időben, egyszerre a rendszer összes elemébe beavatkoznak, mert arra nincs idő, hogy az óvodától induljon a tudományok megkedveltetése és az érdeklődés fönntartása.

Hiába indul azonban számos pályázat és program a természettudományos érdeklődés felkeltésére, valami mégis más irányba csábítja a kezdeti érdeklődést mutató diákokat, hiszen míg bölcsészettudományi, jogi, pénzügyi, gazdasági karokra évek óta többszörös a túljelentkezés, addig a természettudományos képzésekre a jelentkezők száma folyamatosan zuhan.

Az igazi vesztes a fizika szak - az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tíz éve csak kitűnő tanulmányi eredménnyel lehetett bejutni, tavaly azonban ugyanide már kétszázhatvan ponttal, vagyis egy erős közepes átlaggal is felvették a diákokat. Nahalka István, az ELTE Oktatáselméleti tanszékének egyetemi docense szerint: „Az biztos, hogy a természettudományos tantárgyak nehézsége sokakat elriaszt. De az is egyértelmű, hogy míg más országokban a természettudományos nevelés társadalomorientált lett, vagyis az órákon olyan központi és érdekes témákról esik szó, mint például a környezetvédelem vagy a génkutatás etikai problémái, addig a magyar oktatás szigorúan az elmélet oktatásánál maradt, ez pedig nem motiválja a diákokat."

A tantárgyak érdekesebbé tételéről Pálinkás József, az MTA elnöke a következőket mondta: "Helyes, tegyük érdekesebbé a természettudományos tárgyak oktatását, de ne ringassuk magunkat illúziókba, hogy olyan érdekessé lehet ezt tenni, hogy versenyezni tudjon különböző szórakoztató műsorokkal, de a színvonalból nem engedhetünk. Ha engedünk, akkor az már nem az a természettudományos oktatás lesz. Elmondom, hogy a megoldást a természettudományos tárgyakat oktató tanárok magasabb fizetésében látom. Ezzel a pályát újra vonzóvá lehet tenni, s akkor már lehet magasabb követelményeket támasztani, így elhivatott tanárok kerülnek a pályára" - olvasható az origo.hu-n.

A tanári pálya presztízsének növelésében a többi szakember is egyetért. Nem véletlenül áll fönn hiány informatika tanárokból is (államilag finanszírozott nappali képzésre idén összesen 10 főt vettek föl), „mivel az informatikus hallgatók már az alapszakos diplomájuk megszerzése után olyan állásajánlatokat kapnak, amelyeket nem fognak otthagyni a tanári pálya kedvéért" - mondta dr. Gaál István. "Ezért, ha változást akarunk, akkor, ha tetszik, ha nem, jobb anyagi viszonyokat kell teremteni, amelyek növelnék a természettudományos pálya vonzerejét" - véli Pálinkás.

Összeállította: Edupress