Közös tanévet nyit a BKF és a HFF

A felsőoktatási intézményi rendszer szerkezeti átalakítása mellett érveltek nemrég a szakértők Bajnai Gordon miniszterelnök és a Magyar Rektori Konferencia találkozóján. 2000-ig ugyan számos egyetemi főiskolai integráció tanúja lehetett a magyar közélet, tavaly a Tessedik Sámuel Főiskola és a Szent István Egyetem egybeolvadásáról számoltak be a hírek, szeptemberben pedig közös tanévnyitót tart a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) és a Heller Farkas Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája (HFF).

Az oktatáspolitikusok szerint természetes és szükségszerű az intézményi integráció a felsőoktatásban, melynek 72 magyar képző szereplője van, de a minőségorientált és a hatékonyságot javító szerkezetátalakítás mellett érvelt Bajnai Gordon és a Magyar Rektori Konferencia is egy nemrég megtartott találkozón. A 2000-ig lezajlott központi integráció folytatásaként pedig egy spontán folyamat elindulását jósolta meg tavasszal Magyar Bálint, melynek okaként a bolognai rendszer bevezetését, illetve a demográfiai apályt nevezte meg.

Az intézmények be- és összeolvadásának folyamatában jelent újdonságot a BKF és a HFF. Ők ugyanis az első magánintézmények hazánkban, melyek az integráció mellett döntöttek, így pedig egy 6200 hallgatói számot magának mondható főiskola jön létre. A kommunikációs és médiatudomány és az üzleti kommunikáció képzésben piacvezető BKF, illetve a turizmus-vendéglátás szak oktatására fókuszáló Heller Farkas Főiskola a közös munka eredményeként a következő tanévben már egy intézményként szerepel a képzési palettán.

Az intézmény ezentúl az alapképzések népszerűségi listáján szereplő és az első helyes jelentkezési adatok alapján sorrendbe állított öt szakból a jövőben a változások hatására hármat oktat majd, a több éve legnépszerűbb turizmus-vendéglátás, a szintén évek óta jelentős érdeklődést vonzó gazdálkodás és menedzsment, illetve a töretlenül kapós kommunikáció és médiatudomány szakot. Az említett három képzés idén a nappali tagozatos alapképzésre jelentkezők 33 százalékát vonzotta, az összes alapképzésre jelentkezők választása alapján pedig szintén több mint 30 százalékos részesedést birtokol. Emellett az összeolvadt főiskola képzési palettáján szerepel majd továbbá a kereskedelem és marketing szak is, amely a legkeresettebb szakok 2009-es, összes jelentkezési adatot vizsgáló listáján az előkelő ötödik helyre lépett elő.

A tanévnyitót szeptember 4-én megtartó kommunikációs főiskola vezetői szerint drámai átalakulás előtt áll a magyar felsőoktatás, hiszen hat-hét éven belül egynegyedével csökken az érettségizők száma, a felsőoktatás kapacitása azonban már most kihasználatlan, így pedig a hazai és a nemzetközi verseny miatt csak az életképes intézmények maradhatnak a képzési palettán. A szomszédos országokban például sokkal kevesebb intézmény szerepel a felsőoktatási intézmények listáján: a lengyeleknél valamivel több, mint 80 intézmény biztosítja a képzést 38 milliós lakosságának, míg Ausztriában és Svédországban hozzánk hasonló népesség szám mellett mindössze nagyjából 50-50 egyetem, főiskola működik.

Edupress