A pontszámítás alapjai

A magyar felsőoktatás képzéseire - a doktori és a szakirányú továbbképzéstől eltekintve - központi felvételi eljárás keretében lehet bekerülni. A központi eljárás során különböző pontozási rendszerek alapján rangsorba állítják a jelentkezőket. Jelenleg a képzéstől függően három pontozási rendszer alapján értékelik a felvételizők teljesítményét.

A felvételi összpontszámot a doktori és a szakirányú továbbképzést kivéve minden képzési területen és szakon, illetve mesterképzésben a hatályos jogszabályban meghatározott, illetve a Tájékoztatóban ismertetett pontszámítási módszerekkel számítják ki - a jelentkezők által elért eredmények és teljesítményük alapján. Mindenki az adott szakon elért felvételi összpontszámával vesz részt a rangsorolásban, melynek során megállapítják a felvételi ponthatárt, és megszületik a felvételi döntés.

Az első legfontosabb, minden szakon érvényes szabály:

A felvételi ponthatár képzésenként születik meg, ami lényegében a felvételi döntés alapját képezi. A ponthatár elsősorban az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszámától, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrendtől, valamint az adott intézmény kapacitásától (felvehetők összlétszáma) függ. Így tehát önmagában a ponthatár nem értelmezhető, kizárólag az adott év jelentkezői statisztikáit is figyelembe véve lehet következtetéseket levonni az esetleges ponthatárokról.

Alapvetően elmondható, hogy az a jelentkező, akinek felvételi összpontszáma a ponthatárt eléri (vagyis egyenlő vagy nagyobb annál), felvételt nyerhet, aki nem éri el, az nem vehető fel az adott jelentkezési helyre.

A felvételi összpontszám megállapításának rendszere és módja eltér alapképzésen (és egységes, osztatlan képzésen), mesterképzésen és felsőfokú szakképzésen. Cikkünk röviden bemutatja a három pontszámítási rendszer felépítését és a legfontosabb figyelembe vehető eredményeket.

1) Az 500-as rendszer: pontszámítás alapképzésen, egységes, osztatlan képzésen

A felvételi összpontszámot, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt 400+100 pontos rendszerben fejezik ki. A pontszámítás három alapfogalma:

• a tanulmányi pontok (maximum 200 pont),
• az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint
• a többletpontok (maximum 100 pont).

A tanulmányi pontok a középiskolai és érettségi eredményekből, az érettségi pontok a szakon meghatározott két érettségi eredményből állnak össze, míg a többletpontok számos más, konkrétan meghatározott jogcímet takarnak, pl. szakképesítést, tanulmányi versenyeredményt, sporteredményt.

Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak az a - legalább érettségi bizonyítvánnyal rendelkező - jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot (ez az ún. jogszabályi minimum ponthatár).

2) A háromból a legkedvezőbbel: pontszámítás felsőfokú szakképzésen

Felsőfokú szakképzésen a felvételi összpontszámot az alábbiak szerint kell kiszámolni:

• a tanulmányi pontok kétszerezésével, vagy
• a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy
• az érettségi pontok kétszerezésével.

A három lehetőség közül - külön kérés nélkül - azzal számolják ki a jelentkezők pontszámát, amelyik számára a legkedvezőbb.

A tanulmányi pontok számítása ugyanúgy történik, mint alapképzésen, azonban az érettségi pontok az igazolt eredmények közül a két legjobb érettségi vizsgatárgy eredményéből állnak össze. A többletpontok köre is megegyezik az alapképzésen adható többletpontokkal, azzal a kivétellel, hogy felsőfokú szakképzésre való jelentkezés esetén az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésért, illetve a korábban az érettségi vizsgát követően megszerzett technikusképesítő bizonyítványért, valamint az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezés alapján nem adható többletpont.

Felsőfokú szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 140 pontot.

3) A 100 pontos rendszer: pontszámítás mesterképzésen

A mesterképzésre jelentkezők rangsorolása a felvételi kormányrendeletben meghatározott keretfeltételeknek megfelelően, azonban nem központi feltételek alapján történik.

A felsőoktatási intézmény saját hatáskörben dönt a mesterképzésre jelentkezők felvételéről, azonban a rangsorolás szakonként egységes szempontok alapján történik az adott intézményen belül.

A meghatározott kötelező keretfeltételek a következők:

• A jelentkező teljesítményét minden esetben 100 pontos rendszerben értékelik.
• Az értékelés független attól, hogy a jelentkező melyik felsőoktatási intézményben szerezte korábbi oklevelét.
• A művészet, művészetközvetítés és sporttudomány képzési területre jelentkezők esetében a jelentkezők teljesítményét kizárólag a gyakorlati vizsga alapján is megállapíthatja az intézmény.
• Az előnyben részesülő jelentkezők a felsőoktatási intézmény által meghatározott mértékű, minimum 1, de legfeljebb 10 többletpontra jogosultak.

A maximálisan szerezhető 100 ponton belül a többletteljesítményekért adott pontok jogcímeit, mértékét, megállapításának rendjét az intézmények határozzák meg. (Ez alól kivétel az előnyben részesítés jogcímen adható többletpont.)

Attól függően, hogy milyen szakra jelentkezik valaki, más pontszámítási rendszer alapján számolják át eredményeit és teljesítményeit felvételi pontokká. Fontos hangsúlyozni, hogy csak a felvételi eljárás során dokumentummásolatokkal megfelelően igazolt eredményeket veszik figyelembe!