Rektori vélemények a hallgatói rangsorok jelentőségéről

Az OFIK megrendelésére az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely által készített Felvi rangsor 2006-ot a megkérdezett rektorok többsége ismerte. E felsőoktatási rangsor leggyakrabban említett pozitívuma a sajtóban megjelent rankingekkel szemben az, hogy jóval több dimenzióval dolgozik, szélesebb forrásból meríti információit. Ezek közül a források közül is a hallgatói vélemények rangsorképző tényezőként történő bevonása volt az, amely a legtöbb elismerést kivívta a megkérdezett szakmai körben.

A hallgatói rangsorok készítésének indokoltsága egyértelmű visszaigazolást nyert, az intézményvezetők többsége szükségesnek tartja ezt a dimenziót is beemelni a felsőoktatási intézmények értékelésébe. Bár számos módszertani és szemléleti kritika érte a hallgatói megkérdezést, mindössze egy esetben fordult elő hogy a hallgatói véleményen alapuló rangsorok egyértelműen elutasításra találtak.

A hallgatói rangsorok szükségessége

A hallgatók megkérdezése az intézmények körében nem tekinthető teljesen újszerű vállalkozásnak. Többen is említették hogy az intézményükben - rendszerint a Hallgatói Önkormányzat révén - a minőségbiztosítás részeként rendszeresen folytatnak hallgatói elégedettség vizsgálatokat, így az intézmények már "felkészültek" a hallgatói vélemények befogadására, rutint szereztek az így megfogalmazódó vélemények kezelésében, esetleges intézményi szintű felhasználásában. A felsőoktatási vezetés készségét a hallgatói véleményének meghallgatására és a működésbe történő beépítésére több dolog is táplálja. Az egyik legfontosabb, hogy miután kialakult a hallgatói véleményezés egyfajta kultúrája, így az intézmények már rendelkeznek tapasztalattal arra vonatkozóan, hogy a hallgatók véleménye mennyiben reális, felhasználható, milyen korlátok közt alkalmas bizonyos fejlesztési irányok megmutatására, feltárhat-e működési hiányosságokat. A hallgatói vélemények kikristályosodott formái mára, többé-kevésbé a felsőoktatás-vezetés megkerülhetetlen részei lettek. A hallgató megláthat olyat, ami "fentről" kevésbé látszik, így fontos információs forrás a vezetés számára.

Másfelől a hallgatói vélemények előtérbe kerülését segíti elő az az egyre több helyen megjelenő szemlélet, amely a felsőoktatást szolgáltatásként definiálja, s a hallgató ez esetben a szolgáltatásért fizető, a keresletet képviselő személy, tehát ő "tartja el" az intézményt.

A felsőoktatási intézmények vezetői tehát túlnyomó többségben úgy vélték, van létjogosultsága hallgatói rangsorok készítésének. Ettől függetlenül a vélemények eltértek a tekintetben, hogy ezen rangsorok felhasználási területe milyen mértékben korlátozott. Több olyan kritikai észrevétel, korlátozó tényező is felmerült, ami miatt az intézményvezetők csak fenntartásokkal kezelik a Felvi rangsorban szereplő hallgatói adatokat. Ezek egy része konkrétan az adatfelvétellel kapcsolatos kifogás, ezekről a rangsorokra vonatkozó kritikai észrevételeket elemző fejezetben már szót ejtettünk. A kritikai észrevételek másik része azonban a hallgatói rangsorokkal kapcsolatos általános értelmezési problémákra hívja fel a figyelmet. Ezen problémák mindegyikét a megkérdezettek valamilyen módon a hallgatói lét sajátosságaiból vezetik le.

Az egyik ilyen véleménycsoport szerint a hallgatókra jellemző tipikus viselkedési minták miatt az általuk alkotott vélemények csak erős korlátozással fogadhatók el. Ez nagyjából úgy foglalható össze, hogy a hallgatók a "kisebb ellenállás felé mennek", értékítéletük nem reális, azaz pozitívabb azokon a területeken, amelyek kevésbé szigorú tanulási fegyelmet várnak el, míg a nagyobb teljesítményt követelő tanárokat, képzéseket, szakokat hajlamosak negatívabban értékelni. A hallgatók értékelését tehát erősen befolyásolja a hallgatói élet számos érzelmi aspektusa, s mindezek beszűrődnek a körükben végzett vizsgálatok eredményeibe is

Az értékelések torzításának nem pusztán érzelmi okai lehetnek. Egyszerűen adódhat abból, hogy a hallgató nem képes kívülről, a többi hallgató viszonyrendszerében látni saját helyzetét, illetve elhelyezni saját intézményét a többi egyetem, főiskola viszonylatában. Ez az erős szubjektivitás is torzíthatja a kapott eredményeket, illetve megkérdőjelezi azok érvényességét:

A hallgatói véleményekkel kapcsolatban megfogalmazott fenntartások másik nagy csoportja az alternatívákat hangsúlyozza. Ezek a kritikai megjegyzések arra mutatnak rá, hogy a hallgatók számára feltett kérdésekre hogyan lehetne más forrásból relevánsabb válaszokhoz jutni. A megkérdezettek által ennek kapcsán ajánlott "külső" mutatók közül a végzett hallgatók véleménye merül fel a leggyakrabban, hiszen egy képzés sikerességét nagyban mutatja, hogy a végzettek milyen mértékben tudják felhasználni az ott tanultakat.