Hova jelentkeznének ismét a hallgatók?

Az egyetemi rangsorkutatás mintájára készült el a főiskolai rangsorkutatás kérdőíve, ugyanazzal a tematikával, zömében ugyanazokkal a kérdésekkel. A kutatás igen sokrétűen, számos egymást kiegészítő szempontot magában foglalva kívánta feltárni a hallgatók intézményükhöz való viszonyulását. Ezen szempontok egyfajta summázataként vizsgálhatjuk meg, hogy vajon a hallgatók, a főiskolán elöltött évek alapján, ez idő alatt szerzett tapasztalatok birtokában, ismét jelenlegi iskolájukat választanák-e?

E kérdésből nyert válaszok alapján nézzünk egy ízelítőt a különféle főiskolai szakterületek megkérdezett diákságának véleményéről. A kérdésre kapott válaszokból ugyanis szinte közvetlenül látszik, mit is gondolnak valójában a hallgatók, mennyire elégedettek a főiskolával, ahol tanulmányaikat végzik.

1. Egészségügy
A hallgatók "újrajelentkezése" alapján a debreceni az egészségügyi főiskolák csúcsa

Meglehetősen elkötelezett diákság jellemzi az egészségügyi szakterületet. A kiválasztott öt főiskolából hármat minimum 80 százalékban újraválasztanák hallgatóik, de a másik két intézmény hallgatói is legalább fele részben ismét saját intézményébe felvételizne.
A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának hallgatói közel 90 százalékban (89,6 százalék) választották volna újra ezt az intézményt, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karára és a Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karára hallgatóik túlnyomó része szavazott.
A Győrben székelő Széchenyi István Egyetem Egészségügyi és Szociális Intézetébe is igen sokan, 68,8 százalékban újrajelentkeznének a hallgatók. Az egészségügyi főiskolák rangsorában Pécs az ötödik helyet foglalja el, hiszen ide "mindössze" 53 százaléka a hallgatóknak válaszolta azt, hogy újra ezt az intézményt jelölné meg, ha felvételiznie kéne.

2. Agrár
A Szegedi Tudományegyetemet választaná újra a hallgatók zöme

Az agrár szakterületekről megkérdezett diákok elkötelezettnek tűnnek válaszaik alapján. A megkeresett 7 főiskola mindegyikében, még a rangsor végén szereplő intézményekbe is több mint a diákok fele újrajelentkezne.
A Hódmezővásárhelyen képző Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karán megkérdezett hallgatók túlnyomó részben igennel válaszoltak arra kérdésre, hogy ha újra jelentkeznének, ismét saját intézményüket választanák-e. (76,7 százalék) Az agrár főiskolák között szereplő másik szegedi intézmény, a Szegedi Tudományegyetem Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kara, szintén az előkelő első helyezettek között szerepel, hiszen a diákok 74,2 százaléka ide jelentkezne ide ismét.
A Károly Róbert Főiskola, Mezőgazdasági Főiskola diákjai és holtversenyben a Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Főiskola hallgatói megközelítőleg háromnegyed részben újra ugyanabba az intézménybe felvételizne.
A szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz-és Környezetgazdálkodási Főiskola hallgatóinak is több mint a fele úgy gondolta, hogy érdemes ide járni, és ha újra kellene felvételiznie, akkor ismét ide jelentkezne.
A ragsor "sereghajtóinak" a Kecskeméti Főiskola Kertészei Főiskolai Karának illetve a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Főiskolai Karának Mezőtúron sincs miért szégyenkezniük, hiszen a hallgatóságuk közel fele ismét ide adná be a jelentkezési lapját.

3. Gazdaság
A saját diákjaik körében is népszerű gazdasági főiskolák

A manapság legnépszerűbb szakmák a gazdasági területekről kerülnek ki, éppen ezért talán nem meglepő, hogy a 20 megkeresett gazdasági képzést folytató főiskola diáksága nagyobb részt ismét abba az intézménybe jelentkezne, amelyben jelenleg is végzi a tanulmányait.
Ha kategorizálni kellene az újra jelentkezések alapján az intézményeket, akkor négy nagyobb csoport látszik: az első helyezett képviseli az első csoportot, ez az intézmény a Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, ahová a hallgatók több mint 90 százaléka jelentkezne újra.
A második csoport a 80 százalék fölöttiek köre, tehát azok az intézmények, ahová a diákság túlnyomó többsége jelentkezne megint: a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kara, a Budapesti Kommunikációs Főiskola, az Eszterházy Károly Főiskola Gazdasági Főiskolai Kar, a Kodolányi János Főiskola, a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája.
A harmadik, de még mindig igen magas arányban újraválasztott főiskolák tartoznak. Ezekbe még legalább a diákok háromnegyede felvételizne ismét (Nemzetközi Üzleti Főiskola, Nyíregyházi Főiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Főiskolai Kar, Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar, Szolnoki Főiskola, Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest, Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar, Salgótarján).
Az utolsó csoportba a 60 százaléknál többen a saját intézményük mellett voksolók kerültek, látható, hogy mindegyik gazdasági képzést nyújtó intézményt újraválasztanák legkevesebb 62,5 %-ban a diákjaik. (Ide a Károly Róbert Főiskola Gazdálkodási Főiskolai Kar, a Zsigmond Király Főiskola, a Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági Főiskolai Kar, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kara zalaegerszegi intézménye, az Általános Vállalkozási Főiskola, és a Harsányi János Főiskola tartozik.)

4. Bölcsészettudomány
A kiegyenlített bölcsészképzés

Az öt megkeresett bölcsészképzést nyújtó főiskola hallgatói közel azonos arányban választanák újra saját intézményüket. Ha mégis rangsor tekintetében szeretnénk beszélni róluk, akkor az első három helyezettre, a Nyíregyházi Főiskola Bölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai Karára, az Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Főiskolai Karára és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára leadott voksok csupán pár (tized) százalékban különböznek egymástól, vagyis gyakorlatilag elmondható, hogy ezek az intézmények hallgatóik közel háromnegyedét tették elkötelezetté az intézmény, és/vagy a pálya iránt.
A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kara sincs igazán leszakadva az előző három főiskolától 67,3 százalékával, úgy ahogy a szombathelyi székhelyű Berzsenyi Dániel Főiskola Bölcsészettudományi Főiskolai Kara sem (66,3 százalék).

5. Tanító és óvópedagógia
A hűséges tanító- és óvópedagógus hallgatók

A nagykőrösi Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karáról megkérdezett diákságból néhányan nem választották újra a kérdés szerint saját főiskolájukat, ez azonban nem viseli meg a főiskola népszerűségét, hiszen az összes szakterület legmagasabb hallgatói visszajelzését ennél az intézménynél találjuk, ez az arány 96,0 százalékos.
A sorban következő intézmények jó tíz százalékkal lemaradva, de még mindig magas "hűség indexszel" rendelkeznek a hallgatók véleménye alapján: tehát a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola, az ELTE tanító és óvópedagógus képzése, a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kara, a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kara, a Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kara mind-mind az erős "újra választók" mezőnyébe tartoznak a 78 és a 84 százalékos választási intervallumba tartozásuk szerint.

6. Természettudomány
Legnépszerűbb a nyíregyházi tanárképzés

A hallgatók "újra választását" illetően akár a bölcsész, akár a természettudományi főiskolai szintű képzéseket vizsgáljuk, a Nyíregyházi Főiskola mindkét területen az első helyen szerepel. A természettudományi területen azonban jelentős különbség mutatkozik a többi főiskolára járó diákok véleménye szerint. Az első helyezést elért Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Főiskolai Karára járók közel 96 százaléka újra ebbe az intézménybe jelentkezne, ha ismét ilyen döntés előtt állna. A második helyezett Eszterházy Károly Főiskola majdnem 20 százalékkal (17,8 százalék) lemaradva követi a "csúcstartót". Ilyen különbséget egyik szakterület intézményei között sem láthattunk eddig.