Felsőoktatási minőségkommunikáció: rangsor és marketing
2006.11.28Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) immár harmadik alkalommal jelentette meg a Felvi-rangsort, amely a legteljesebb és legnagyobb elismertségnek örvendő összehasonlító bemutatása a magyar felsőoktatás intézményeinek és képzéseinek. A rangsor idén a Heti Világgazdaság Diploma 2007 című különszámában olvasható november közepétől.
A rangsorkészítésről és ennek a felsőoktatási szolgáltatások minőségével kapcsolatos hatásairól rendezett szakmai konferenciát az OFIK 2006. november 8-án, a Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája együttműködésével. A konferencia a felsőoktatás vezetőinek, kutatóinak és PR, marketingeseinek részvételével a felsőoktatási minőségről és annak kommunikációjáról szólt.
Az előadók közül a Felsőoktatási Rektori Konferencia elnöke, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, Dr. Molnár Károly arról tartott előadást, hogyan olvasnak rangsort az intézmények.
A felsőoktatási rangsoroknak van létjogosultsága, hiszen fontos szerepük, hogy tükröt tartsanak az intézményeknek, melyet felhasználhatnak akár az intézményt illető döntések előkészítésekor, igaz minden egyes rangsor más aspektust tükröz vissza. A hazai rangsorok jelenléte pozitív hatással van a hazai felsőoktatási intézményekre, mert a minőségbiztosítást segítik, azonban a rangsorok szempontjait továbbra is finomítani kell, az érintett szakemberek bevonásával.
Dr. Fábri György, az Universitas Press Felsőoktatás-Kutató műhely kutatásvezetőjeként a kiadás alatt lévő, az ún. Felvi-rangsor tartalmát és értelmét mutatta be idei adatokkal és a felsőoktatás médiaképességének szükségessége, vagyis a kommunikációs stratégiák intézményi pozicionálásának fontossága mellett érvelt.
Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke előadásában a hallgatók szemszögéből mutatta be a rangsorokat, azok hasznát. A HÖOK elnöke szerint ezek a felsőoktatási rangsorok elsősorban nem kimondottan a hallgatóknak hasznosak, de számukra a hallgatói vélemény kinyilvánításának fontos tere lehet, és úgy érezhetik, hogy fontos a véleményük, de hosszú távon mindenképpen a jövő hallgatói, a felvételizők járnak jól az ilyen felmérésekkel.
Dr. Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a nemzetközi rangsorok értelméről, értelmezéséről tartott előadásában kifejtette, hogy nem véletlenül az amerikai felsőoktatási intézmények szerepelnek túlnyomó többségben a nemzetközi rankingekben, hiszen a felsőoktatásnak is versenyképesnek kell lennie, mint minden piaci szereplőnek.
A felsőoktatási rangsorok egyfajta iránytűként szolgálhatnak a társadalom számára, valamint elősegíthetik azt a törekvést is, hogy a hazai felsőoktatási intézmények tudatos stratégiákkal, marketinggel hozzák versenybe magukat mint minőségi szolgáltatást kínáló piaci szereplők.
