Erre halad a felsőoktatás

Erősebb kapcsolat a gazdasággal, több idősebb hallgató

A legátfogóbb nemzetközi felsőoktatási kutatás zárult le áprilisban, amelyben három év alatt huszonnégy fejlett OECD-tagország felsőoktatási rendszerét elemezték. Erősödik a gazdaság és felsőoktatás kapcsolata, kilép a felsőoktatás a nemzetközi piacra, egyre több az idősebb hallgató - derül ki a nemzetközi trendekből. Magyarország több tekintetben lemaradásban van. A globális folyamatoktól és a hazai helyzetről Halász Gábor oktatási szakértőt kérdeztük.

Huszonnégy OECD-tagország felsőoktatásának tematikus vizsgálata kezdődött meg 2005-ben, és zárult idén áprilisban. A világ felsőoktatási szakértői körét megmozgató vizsgálat Felsőoktatás a tudástársadalomért címmel a jelenleg leggazdagabb és legfrissebb tudásforrást hozta létre, amely a felsőoktatás világáról rendelkezésre áll.

Duplázódott a hallgatók száma

A vizsgálat legfontosabb megállapításait összefoglaló szintézist Halász Gábor szakértő, az OECD Oktatáskutató és Innovációs Központ Igazgatótanácsának tagja ismertette. A jelentés szerint a felsőoktatás rendszerére általában a gyors és mély változások jellemzőek, a legtöbb vizsgált ország folyamatosan modernizálja rendszerét. Ezzel egyidőben folytatódik a felsőoktatásban tanulók számának növekedése: Míg 1991-ben mindössze 68 millióan, addig 2004-ben globálisan már 132 millióan tanultak a felsőoktatásban. A hallgatói összetétel legfigyelemreméltóbb változása a nők és az idősebb és felnőtt hallgatók számának emelkedése, valamint egyre heterogénebb a hallgatói összetétel a társadalmi-gazdasági háttér és az etnikum szempontjából is.

Az államok egyre inkább szerepet szánnak a felsőoktatási rendszereknek a gazdaságuk versenyképességének az erősítésében, az állami politikák jellemzően jobban hozzákapcsolják a felsőoktatási politikát a gazdaság fejlesztésének a politikájához. Ma már a felsőoktatás fejlesztése nem képzelhető el a háztartások és a gazdaság erőforrásainak erőteljes bevonása nélkül. A jelentés szerint, a leggazdagabbakat államokat leszámítva,csak azok az országok képesek minőségi felsőoktatást teremteni, amelyek az említett forrásokat is be tudják vonni.

Nemzetközivé válik a felsőoktatás

A legtöbb ország kiemelten kezeli a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolat erősítését is. Olyan mechanizmusokra kiépítésére törekednek, amelyek nemcsak a munkaerőpiac mennyiségi igényeit közvetítik a felsőoktatás felé, hanem a különböző gazdasági ágazatok, szervezetek konkrét képességigényeit is.

Jellemző trend a felsőoktatás nemzetközi piacra való kilépése is: a nemzeti felsőoktatási rendszerek megnyíltak, és ezen rendszerek intézményei egy globális versenytérbe kerültek. A vizsgált országok egy része önálló nemzetköziesítési politikát dolgozott ki és támogatja intézményeinek a nemzetközi térbe való kilépését.

Halász Gábort a jelentés kapcsán arra kértük, emelje ki azokat a tényezőket, amelyben a magyar felsőoktatás eltér az OECD-országoktól.