Az egészségügyi főiskolai képzésekről - a hallgatók szemével

Az Országos Felsőoktatási Információs Központ és az Universitas Press Felsőoktatás Kutató-műhely ranking projektjének 2005 tavaszi folytatásában a főiskolák hallgatóit kérdezték a kutatók. A hat nagyobb (a bölcsész, az agrár, a gazdasági, a műszaki-informatikai, a természettudományi, a tanító és óvodapedagógus, és az egészségügyi) szakterület főiskoláiban tanuló hallgatók véleményét kutatták a szakemberek. A reprezentatív mintavétel sajátsága, hogy csak a módszertan szabályai szerint meghatározott intézmények kerültek a mintába.

Az egészségügyi főiskolák közül a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karát (DE-EFK), a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karát (SE-EFK), a Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karát (SZTE-EFK), a Széchenyi István Egyetem Egészségügyi és Szociális Intézetét (SZE-ESZI), a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karát (PTE-EFK) keresték meg a kérdezőbiztosok, hogy az egy órás kérdőívet lekérdezzék a megadott számú, az adott egészségügyi képzésben részt vevő hallgatótól.

A főbb szempontok, melyek alapján a rangsorok készülnek a várhatóan ősz végére megjelenő ranking magazinban is, többek között a képzés színvonala, az intézmény presztízse, a diploma értéke és a hallgatók "újraválasztása" voltak.

A főiskolai szintű egészségtudományi képzés megkérdezett hallgatói közül "a legjobb képzést nyújtó intézmény" titulust a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának diákjai szavazták meg főiskolájuknak, hiszen mindhárom megkérdezett szempont alapján a legjobbnak minősítették, a tanulmányaikat Debrecenben folytató diákok. E három szempont között szerepel az egészségügyben olyan fontos elméleti és az elengedhetetlen gyakorlati oktatást véleményezni kívánó kérdés is, melyeket az iskolai (1-től 5-ig terjedő) osztályozással kellett értékelniük a megkérdezetteknek. E szempontok tehát a szakmai gyakorlatok színvonalát, az oktatott szakismeretek alkalmazhatóságát és az elméleti képzés színvonalát mérik a hallgatók véleményéből számított átlagosztályzatokkal.

A DE-EFK hallgatói erős jónak osztályozták mindhárom három szempontot (4,11; 4,33; 4,39), mely osztályzatokkal magasan vezetik intézmények közötti versenyt a képzés színvonalának tekintetében. A második és a harmadik helyezett Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kara és az Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara között olyan elenyésző különbség látható, amely alapján nem célszerű markáns különbséget kiemelni a két intézmény között, hiszen szinte ugyanolyan osztályzatokat szavaztak meg a diákjaik az egyes szempontok megítélésekor. A negyedik helyezést a Széchenyi István Egyetem Egészségügyi és Szociális Intézete szerezte meg, mégpedig úgy, hogy a diákok által adott osztályzatok alapján mindhárom szempont szerint negyedik helyezést kaptak, tehát a helyezéseik alapján övék az abszolút negyedik hely. A sereghajtónak számító ötödik, a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kara szintén minden szempont alapján az abszolút ötödik helyezést kapta, közel egy egész "átlag-osztályzatnyi" különbséggel, mint a győztes debreceni képzőhely.

Az egészségügyi diploma manapság meglehetősen piacképesnek minősül, azonban inkább kevés az olyan elhivatottságról tanúbizonyságot tevő szakember, aki a szakmához nem méltó bérezés ellenére vállalja a segítés eme formáját. Hiába van nagy kereslet a megfelelő szakembergárdára, az egészségügyi főiskolai képzést választók intézményenként másképpen ítélik meg a diplomájuk értékét.

A hazai munkaerőpiacon a SZTE-EFK hallgatói tartják a legértékesebbnek a diplomájukat, de ha a külföldi munkaerőpiacot vesszük számításba, ott már a SE-EFK hallgatósága érzi úgy, hogy a külföld számára az ő diplomájuk a legkívánatosabb. Összevethető mindez az intézménybe való bejutás és az elvégzendő tanulmányok nehézségével, mely szempontok alapján mindkét esetben a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara kapta az első helyezést a főiskolásai által ítélt átlagosztályzat alapján.(3,61 - jó osztályzatnak megfelelő - az intézménybe bejutás nehézségének átlagértéke, és 3,90 a tanulmányok nehézsége a SE-EFK-n). Szorosan mögötte halad a Szegedi Tudományegyetem vizsgált Egészségügyi Főiskolai Kara, ahol a hallgatók meglehetősen nehéznek találták az intézménybe való bejutást (3,41), valamint komoly feladatnak ítélték a szegedi "egészségügyis" tanulmányok elvégzését is (3,82).

A számos kérdés között arra is kíváncsiak voltak a kutatók, hogy a már felvett hallgatók, akik már (többé-kevésbé) ismerik az intézményt, ahol tanulmányaikat végzik, hogyan választanának ismét, ha újra kellene felvételizniük. Ez az arány jól mutatja, hogy mennyire elkötelezettek a hallgatók a saját intézményükkel szemben, mennyire elégedettek az egykori döntésükkel, illetve mennyire gondolták esetleg meg magukat az intézményről szerzett ismeretek birtokában.

Ebben a tekintetben és ennél a szakterületnél, igen szoros élmezőnyt találunk, hiszen még az utolsó helyezettnél is a hallgatók több mint a fele újraválasztaná a mostani intézményét. A legtöbben a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karára jelentkeznének újra (89,6 százalékban), ami azért is érdekes lehet, mert a diákság sem az intézménybe való bejutást, sem a tanulmányokat nem találta igazán nehéznek, ráadásul a diplomájuk értékét is csak a harmadik helyezésre jó osztályzattal illették, azonban mindezeket együttvéve a képzés színvonalának dimenziójában (lásd feljebb) három szempont alapján is az abszolút győztesnek számít a DE-EFK. A közel 10 százalékkal kisebb aránnyal szereplő SE-EFK kapta a második helyezést, amely mint láthattuk mindhárom dimenzió (a képzés színvonala, a diploma presztízse és az "újraválasztás" tekintetében is) alapján az élbolyban szerepel, vagyis általában az első három között van. Bár ez a második hely ennél a kérdésnél sem olyan magabiztos, mint ahogy azt a képzés színvonalánál láthattuk, hiszen míg a SE-EFK-t a hallgatói 80,6 százalékban választanák ismét, a SZTE-EFK-t csupán hat tized százalékkal kevesebben, vagyis 80 százalékban felvételiznének újra ide a hallgatók. A győri székhelyű SZE-ESZI sem panaszkodhat, mert a hallgatóságának túlnyomó többsége, 68,8 százaléka nem választana más intézményt, ha újra kellene jelentkeznie. Az első négy intézmény mindegyike nyugodtan állíthatja magáról, hogy nagy többségben sikerült az intézmény iránt is elköteleznie a hallgatóságát, azonban a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karának hallgatóságának bár több mint a fele (53 százalék) újraválasztaná az intézményét, de a többiek, 47%-a a hallgatóknak mégsem ide jelentkezne, ha ismét felvételiznie kellene.

Látható, hogy a négy megvizsgált egészségügyi főiskolai kar és az egy egészségügyi intézet e három dimenzióból milyen helyet foglal el a rangsorokban. Azonban ahhoz, hogy abszolút rangsort állíthassunk fel közöttük még számos másik dimenzióban is szükséges vizsgálni a diákság véleményét, hogy teljesebb körű képet kaphassunk az intézmények életéről, színvonaláról stb. Ilyen dimenziók lehetnek még az oktatási infrastruktúrának, a hallgatói életnek, a légkörnek, az épületeknek, a hallgatók menedzselésének stb. hallgatói megítéléséből származó adatok, melyekről olvashatnak az OFIK hamarosan megjelenő új ranking kiadványában.