A tanító és óvodapedagógus hallgatók intézményük légköréről

A tanító- és óvodapedagógus képzés intézményeit is górcső alá vette a 2005-ös főiskolai ranking vizsgálat, melyben e szakterület diákjainak véleményét kérdeztük. Az ország tizenöt intézményében megkérdezetteket a reprezentatív mintavétel eljárása alapján választottuk ki.

A Felvi rangsor című OFIK kiadványban számos szempont alapján készült rangsorok szerepelnek, amelyek mind a felvételi adatok, mind a diákság véleménye alapján és még egyéb más egzakt adatok alapján készültek. Bővebb információkat a Felvi rangsorról, illetve más szakterületekről e rovat korábbi írásai között találhat.

A főiskolai légkört mint vizsgálódási területet többek között a következő szempontok határozzák meg: az intézményen belüli étkezési lehetőségek, a kulturális lehetőségek, a sportolási lehetőségek, a hallgatók tanulmányi ügyekben való tájékoztatása, az intézményi demokrácia, a hallgatói önkormányzat tevékenysége, az oktatók és a hallgatók viszonya, stb.

A hallgatóknak az iskolai osztályozás mintájára kellett megítélniük 1-5-ig terjedő osztályzatokkal értékelniük az egyes szempontokat. A válaszokból számított átlagértékek alapján elemezhető az adott kérdéskör egy adott intézményben.

A magyar felsőoktatási intézmények többsége nem nyújt megfelelő étkezési lehetőségeket - ezek meglátszanak a tanítóképzős és az óvodapedagógusnak tanuló hallgatók által odaítélt osztályzatokon is. Átlagosan közepesre ítélik a saját intézményük kínálta étkezési lehetőségeket. E tizenöt intézmény közül a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar (1,36), és az ELTE Tanító-és Óvónőképző Főiskolai Kar (1,73) kapta diákjaitól a legrosszabb jegyeket. Erős "jó"-nak (3,69) értékelték a debreceni pedagógiai főiskolások az intézményen belüli étkezési lehetőségeket.

Kulturális lehetőségek terén már nagyobb szóródás jellemzi a kapott válaszokat. A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola hallgatói a legelégedettebbek a vizsgált tizenöt intézmény közül, hiszen itt 4,49-es átlagosztályzatot adtak a kulturális lehetőségek megítélésére. Legkevésbé elégedettek a mindig kritikus ELTE-sek, akik átlagosan 2,87-es osztályzatot "szavaztak" meg anyaintézményüknek, ezzel pedig holtversenyben a rangsor végére sorolódtak a Miskolci Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar sárospataki intézményével.

A Kölcsey Ferenc Református Főiskola diáksága legelégedettebb az intézményében elérhető sportolási lehetőségekkel is, erős jeles osztályzatra értékelve intézményük ezen szolgáltatását. A tizenöt vizsgált intézmény közül a második helyezett korántsem kapott ilyen jó osztályzatot diákjaitól, hiszen a Nyugat Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar tanulói egy egész osztályzattal kevesebbre, erős jóra értékelték a sportolási lehetőségeket, (3,83-as átlagosztályzattal). A többi intézmény hallgatói által megítélt érdemjegyek általában a hármas átlagosztályzat körül mozognak, már ami az intézmények által nyújtott sportolási lehetőségeket illeti.

Az egyes intézmények légköréről alkotott képet számos tényező befolyásolhatja, a már említett intézményen belüli étkezési lehetőségek, a kulturális lehetőségek, valamint a sportolási lehetőségek, stb., de ha csak magában vizsgáljuk a légkör fogalmát, mint gyűjtőfogalmat, egészen más eredményeket kaphatunk, mint amit a külön-külön megkérdezett "alszempontoknál" láthattunk. Összességében a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar Nagykőrösön tanuló hallgatói érzik legjobban magukat intézményükben (4,24-es átlagosztályzattal), ahol a kulturális szolgáltatásokkal is meglehetősen elégedettek voltak a megkérdezett hallgatók (2. helyezés), viszont az étkeztetéssel ők voltak a legelégedetlenebbek (15.helyezés), és a sportolási lehetőségekre adott átlagosztályzatuk alapján csak a 8. helyre kerültek e szempont szerinti összesítésben. Mindezek ellenére azért lehetséges, hogy az "általában a főiskolai légkör" ilyen magas átlagosztályzatot nyert a nagykőrösi hallgatóktól, mert a többi légkört befolyásoló szempontból szintén első helyezést ért el ez az intézmény a hallgatók osztályzatai alapján. Vagyis az óvópedagógus és tanárképzős szakterület diákja közül a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolájára járók a legelégedettebbek az intézményi demokráciával (3,88), a hallgatói önkormányzat tevékenységével (4,52), az oktatók és a hallgatók viszonyával (4,36).

Ez az elégedettség az összesített rangsorban is látszik, hiszen a nagykőrösi intézmény az első a tizenöt vizsgált intézmény közül holtversenyben a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolával, ahol természetesen más módon alakult az egyes szempontok megítélése, így más úton jöhetett létre az első helyezés. Itt a kulturális és a sportolási lehetőségekkel a legelégedettebbek a diákok, de az intézményi demokráciára és a hallgatói önkormányzat tevékenységére sem panaszkodtak, hiszen a második, illetve harmadik legjobb átlagosztályzatokat adták ezekre. Az intézményen belüli étkezési lehetőségeken van mit javítani, látható a debreceni főiskola hallgatóinak véleményéből (3,13-as átlagosztályzatot kapott ez a szempont).

Ha visszatérünk a diákság véleményéhez, amelyben a légkört általában kellett megítélniük, a második legjobb osztályzatot az ELTE hallgatói adták intézményükről. Mindez azért érdekes, hiszen a mindig kritikus ELTE-sek, az összesített rangsorban csak a 10. helyezésre való átlagosztályzatokkal értékelték az intézményüket, viszont ami általában a légkört illeti, a 3,94-es átlagosztályzat szerint nagyon jól érzik magukat intézményükben. Amiben még meglehetősen elégedettek az ELTE-s diákok, az a hallgatói önkormányzat tevékenysége (3,72-es átlagosztályzat 2. helyezést ér e szempont alapján).

A tanító és óvodapedagógus szakterület megkérdezett tizenöt intézménye közül az egyes szempontok átlagosztályzatainak összesített rangsorából látható, hogy az első helyre két intézmény került, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola és a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolája. Azonban azt mindig figyelembe kell venni, e rangsorok értelmezésénél, hogy a kutatás szubjektív véleményeket mért fel, melyekkel éppen ezért óvatosan kell bánni, hiszen ezek az adatok csupán tájékoztató jellegűek.

Az intézmények:
- Apor Vilmos Katolikus Főiskola
- Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar
- Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultás
- Eötvös Loránd Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar
- Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar
- Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kar
- Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar
- Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola
- Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar
- Nyugat- Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar
- Nyugat- Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar
- Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar
- Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kar
- Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kar
- Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola