A gazdasági főiskolák hallgatóinak véleménye diplomájuk értékéről

Ez év őszére várható az a kiadvány, amely a magyar egyetemekről, főiskolákról kialakult hallgatói véleményeket mutatja majd be. Az országos szintű szociológiai felmérés alapján készült összehasonlító elemzés az egyetemek, főiskolák vezetői és a továbbtanulni szándékozók számára készült szolgáltatás. Hasznos segédlet lehet továbbá a felsőoktatási intézmények fejlesztéséhez, valamint a felsőoktatásról tájékozódóknak és a hezitáló felvételizőknek egyaránt.

Az egyetemisták véleménye alapján készült rangsorokat már tavaly kezünkbe vehettük, amikor az Egyetemek mérlegen című könyvet lapozgattuk. Ezt egészítik ki az ez év áprilisában megkérdezett főiskolás hallgatók véleménye által készített rangsorok, melyek nyolc szakterület, tehát az egészségügyi, a gazdasági, az agrár, a műszaki-informatikai, a tanárképző bölcsész, és természettudományi, és a tanító és óvópedagógus szakterületen folyó felsőfokú képzést adó intézményekből vett országos mintát. Az jogi és szociális igazgatási (államigazgatási), és a gyógypedagógiai képzést nyújtó intézmények diákjait is megkérdeztük, azonban ezeken a területeken nincs a képzőhelyeknek "vetélytársa", vagyis egyedül képeznek szakembereket az országban, tehát összehasonlító elemzésekről beszélni nincs mód az ő esetükben. A hallgatók megkérdezése kérdezőbiztosokkal történt, akik az egyetemi rangsorvizsgálatnál már jól bevált - a főiskolákra vonatkozó, módosított - kérdőívvel keresték meg a hallgatókat.

Számos felsőoktatási intézmény törekszik arra, hogy az intézményen belül időnként megkérdezze hallgatóit különféle szolgáltatásokról, az oktatók és az oktatott anyagok minőségéről stb. Jelen kutatás szeretné felvállalni azt a szerepet, hogy egy átfogó képet kaphassunk a hazai felsőoktatás helyzetéről - a hallgatók szemszögéből.

Módszertani megjegyzések

A mintába 20 gazdasági képzést nyújtó intézmény került be (1), ezzel a legszélesebb spektrumát mutatja a főiskolai szintű képzéseknek, mely abból is adódik, hogy ez a képzőterület manapság az egyik legdivatosabb.

A kutatás során vizsgált összehasonlító szempontokat a hallgatói elégedettséget, az intézmények megítélését (pl.: elégedettség az intézményi légkörrel, oktatási infrastruktúrával, hallgatók menedzselésével, az oktatott szakismeretek gyakorlati alkalmazhatóságával stb.) ötfokú skálán mértük. Ám amíg a többi kérdésnél a megkérdezett hallgatóknak tulajdonképpen saját intézményükhöz képest kellett osztályozniuk iskolájukat (pl:1-től 5-ig, az iskolai osztályozás szabályainak megfelelően, kellett értékelniük számítógéppel való ellátottságát, a kulturális lehetőségeket, a szakmai önképzési lehetőségeket stb.), addig egy sajátos szempontú értékelésre is kértük őket: az adott szakterületen működő többi intézményhez képest kellett elhelyezniük saját főiskolai karukat aszerint, hogy azt sokkal jobbnak (5), jobbnak (4), ugyanolyannak (3), rosszabbnak (2), vagy sokkal rosszabbnak (1) tartják, mint a többi hasonló képzést nyújtó intézményt.

A diploma piacképességét, elismertségét két kérdéssel mértük - külön vizsgálva a hazai és a külföldi piacképességet - indokoltnak tűnt, hogy az egyes kérdések eredményei alapján kapott helyezések pontértékeit csak fele-fele arányban (fele "súllyal) vegyük figyelembe az összesített rangsornál - amellett, hogy a részletesebb összehasonlítás érdekében e két szempont alapján kapott eredményeket külön- külön is feltüntettük.