A Debreceni Egyetem egyes karainak hallgatói megítélése

Az OFIK ranking kutatása 2005 novemberében jelent meg Felvi rangsor 2006. Egyetemek, főiskolák mérlegen címmel. A kiadvány közel húsz szempont szerint, szakterületenként részletesen elemzi a vizsgált felsőoktatási intézményeket. Az elemzéseket alátámasztó statisztikák, táblázatok megtalálhatók e honlapon is. Szakterületenkénti elemzések pedig szintén találhatóak e rovat korábban megjelent cikkei között. Most a Debreceni Egyetem összefoglalójából adunk ízelítőt.

A Debreceni Egyetem karai közül a következőkön készült hallgatói véleménykutatás 2004-2005-ben:
- Állam- és Jogtudományi Kar (DE-ÁJK),
- Általános Orvostudományi Kar (DE-ÁOK),
- Bölcsészettudományi Kar (DE-BTK),
- Egészségügyi Főiskolai Kar (DE-EFK),
- Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar (DE-HPFK),
- Közgazdaságtudományi Kar (DE-KTK),
- Műszaki Főiskolai Kar (DE-MFK),
- Mezőgazdaságtudományi Kar (DE-MTK),
- Természettudományi Kar (DE-TTK).

A Debreceni Egyetem hallgatói más felsőoktatási intézményekhez képest szinte mindenütt általában kedvezőbben vagy átlagosan ítélik meg az intézményük, képzésük presztízsét, diplomájuk értékét, mint az adott képzési területhez tartozó többi egyetemen. Mindez - a képzés szakmai színvonala mellett - az egyetemnek a hallgatók körében magas presztízsét jelzi.

Országos szinten az orvostudományi kar kapta a képzési terület más karaihoz képest a legmagasabb minősítést, de kedvezőnek mondható az egészségügyi főiskola, valamint a BTK és a TTK harmadik helyezései.

A hallgatók megítélése alapján az egyetem karainak erősségei: az oktatók segítőkészsége, a könyvtár felszereltsége, az intézmény (kar) megközelíthetősége. Gyengeségei: a végzés utáni elhelyezkedés segítése, a képzés alatti munkalehetőségek, a tantermek állapota, a kollégium színvonala.

A karok közül kiemelhető az Egészségügyi Főiskolai Kar, amely különösen a hallgatóknak nyújtott szakmai szolgáltatások és az infrastrukturális feltételek terén kapta a legmagasabb értékelést diákjaitól. Több szempontból kimagaslik a MFK megítélése is, azonban itt egy-egy kérdéscsoporton belül (pl. infrastruktúra) igen eltérő minősítésekkel találkozunk.

Jelentkezők száma, bejutási arányok tekintetében a Debreceni Egyetem legkeresettebb kara a Bölcsészettudományi Kar, közel kétezer jelentkezővel. Ha a bejutási arányt is tekintjük, akkor is csak a jóval kevesebb jelentkezővel rendelkező Közgazdaságtudományi Kar előzi meg (18,1 százalék). Megfigyelhető továbbá, hogy általában a kisebb létszámú karokon nagyobbak a bejutási arányok, ami nem meglepő tény.

A hallgatói létszámokat tekintve a BTK és TTK kimagaslik a többi karhoz képest, ugyanakkor külföldi hallgatók aránya az orvosi kar esetében messze a legnagyobb (e mutató vonatkozásában az összes magyarországi felsőoktatási intézmény közül csak a Semmelweis Egyetem előzi meg a DE orvostudományi karát).

Kari hallgatói presztízsrangsorok. Az egyetemeken és főiskolákon az elmúlt években lezajlott hallgatói véleménykutatásokat követően különböző szempontok alapján rangsorolhatók a felsőoktatási intézmények. Többnyire 1-5-ig terjedő osztályzatokkal történt a vélemények lekérdezése. Egyes kérdések vonatkozásában csak képzési területen belül van lehetőség rangsorolásra, míg más szempontoknál egymással is összemérhetők a Debreceni Egyetem karai.

(Tekintettel arra, hogy a hallgatói felmérés során a diploma értékével foglalkozó kérdéskör az egyes karok képzési területein lévő más karokhoz történő összehasonlításra épül, így ezeknek a kérdéseknek csak a képzési terület más karainak eredményeivel összevetve van relevanciája).

Agrártudományi egyetemi karok
Valamennyi szempontú elemzésünknél megfigyelt jellegzetessége volt az agrárképző egyetemi karoknak az igen sokféle vélemény. Ugyanez jellemző a szakmai és munkaerő-piaci presztízsükre is, hiszen az egyes intézmények között lényeges különbségek mutathatók ki. Különösen az intézménybe való bekerülés, illetve a tanulmányok nehézségének a megítélése terén látványosak az eltérések. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának hallgatói feltűnően jó véleménnyel vannak intézményükről. A megszerezhető diploma magyarországi elismertségét igen jónak tartják (3,82), továbbá az agrárintézmények átlagához viszonyítva nehéznek ítélik a tanulmányi követelményeket (4,10). Ez utóbbi fényében - vagyis hogy nagyon nehéz megfelelni az egyetem által támasztott elvárásoknak - viszont említést érdemel, hogy a hallgatók véleménye szerint a DE-MTK-ra nem túl nehéz bekerülni (3,05).

Általános orvostudományi egyetemi karok
Az egyes orvostudományi egyetemekről kapott kép több tekintetben is eltér az általános tapasztalatoktól. Egyrészt a felmért négy intézmény közül háromnak a hallgatói hasonlóan pozitív értékelésben saját részesítették egyetemüket, így nagyon kis különbségek vannak az érintett intézmények megítélésében. Másrészt az egyes karokon tanuló diákok (ez kivétel nélkül mind a négy képző helyre érvényes!) az átlagosnál nehezebbnek ítélik meg az intézménybe való bejutást, illetve az ott folyó képzést, továbbá az egyetem által kibocsátott diploma munkaerő-piaci értékét is jobbnak tartják a többi intézményénél. Az eredmények tehát az orvosi egyetemek szinte egységesen kedvező megítélését, vagy ha úgy tetszik: általában az orvostanhallgatók nagyfokú önbecsülését, intézményükkel való azonosulását mutatják.

Az összehasonlítást az is sajátossá teszi, hogy a szakirányon belül a magas értékek érdemben nem differenciálnak, vagyis a hallgatók válaszai alapján igazán jelentős különbségeken alapuló sorrend nem állítható fel az intézmények között: a debreceni, a szegedi és a budapesti általános orvostudományi kar megítélése a legtöbb kérdésben nagyon hasonló. Mind a három intézményben igen magasnak - a többi intézménynél is lényegesen magasabbnak - tartják a tanulmányi követelményeket a megkérdezettek (3,92-3,97 "átlagosztályzatok"). A diploma magyarországi, de különösen külföldi elismertsége terén pedig a debreceniek a többi orvosi egyetemhez képest egyértelműen kedvezőbben nyilatkoznak saját intézményükről. Abban is megegyeznek a hallgatók, hogy mindenütt lényegesen nehezebbnek ítélik az intézménybe való bejutást az átlagosnál - erre a debreceni hallgatók adták a legmagasabb értékeket, tehát úgy gondolják, a négy közül a debreceni karra a legnehezebb bekerülni.

Bölcsészettudományi egyetemi karok
A hallgatók az egyetemükön szerezhető diplomáról összességében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán vélekednek a legpozitívabban. A pesti bölcsészek gondolják a legtöbben és a legnagyobb mértékben úgy, hogy az ő intézményükbe nehezebb vagy sokkal nehezebb bekerülni, mint a hasonló képzést nyújtó többi egyetemre (3,60), ráadásul a diploma hazai és külföldi elismertségéről is ők vélekednek a leginkább optimistán (3,65, illetve 3,58).

Az ELTE és a PPKE bölcsészkara mellett a debreceni BTK-n is viszonylag elégedettek a hallgatók: szerintük ide szintén nehéz bekerülni (3,28), és szerintük a Debrecenben megszerzett diploma is elismertnek számít a szakterületen, itthon és külföldön egyaránt (3,25, illetve 3,28).

Jogtudományi egyetemi karok
Minden szakterületet összehasonlítva a jogászok bizonyultak a legelégedetlenebbnek egyetemükkel - és ez szinte az összes intézményi jellemző esetén igaz. Ha ezenkívül még azt is figyelembe vesszük, hogy a felvételi jelentkezések alapján az utóbbi években a közgazdász szak mellett a jogászképzés bizonyult az egyik legnépszerűbb szaknak, s ezzel párhuzamosan itt bővült a leginkább látványosan a képzőhelyek száma, akkor különösen érdekes megvizsgálni, hogyan értékelik intézményüket a hallgatók a megszerezhető diploma piacképessége szempontjából.

A DE Állam- és Jogtudományi Karának hallgatói a diploma hazai, illetve külföldi piacképességét illetően tűnnek érezhetően pesszimistábbnak az átlagosnál - némileg érthető módon, hiszen előbbi esetében egy csak nemrég karrá fejlődő intézményről, utóbbi esetében pedig viszonylag új alapítású karról van szó. A legjobb értékeléseket - mind az intézménybe való bejutás nehézsége, mind a diploma hazai, illetve külföldi elismertsége tekintetében - az ELTE jogi kara kapta hallgatóitól.

Közgazdaság-tudományi egyetemi karok
A közgazdasági szakterületen tanulók általánosan pozitív véleményét mutatja, hogy a képzés, a diploma értékének megítélése során még a többihez képest legrosszabb értékelést adó hallgatói csoportok is legalább átlagosnak tartják, a "középmezőnybe" tartozónak sorolják be saját intézményüket - vagyis az ő intézményük csak azért tűnik kevésbé jónak az összehasonlításokban, mert náluk kisebb azoknak az aránya, akik jó vagy nagyon jó osztályzatot adnak saját egyetemi karuknak. Az intézményi különbségek tehát egy alapvetően kedvező véleménysávon belül értelmezendők, azaz ebben a sorrendben hátrébb szereplők a teljes felsőoktatást tekintve még mindig kedvezően megítélt karok!

A legkedvezőbb megítélésű közgazdászkarok között a DE közgazdászképzésének hallgatói megítélése - a többi intézményhez képest - stabil képet mutat, egyetlen változó mentén sem tapasztalunk kiugrást.

Természettudományi egyetemi karok
A bölcsészkarokkal ellentétben a természettudományi karoknál nem találunk kiugróan pozitív vagy negatív értékelésű intézményt. Úgy tűnik, ezen a szakterületen a hallgatók hozzávetőlegesen egyformának ítélik meg az egyes intézmények szakmai és munkaerő-piaci presztízsét - bár kisebb eltérések azért kimutathatók. A Debreceni Egyetem (és a Pécsi Tudományegyetem) természettudományi karainak megítélése ugyan valamelyest elmarad a többi intézményétől, ám semmiképpen sem nevezhető rossznak. A DE-TTK hallgatóinak véleménye szerint például intézményük elismertsége - különösen Magyarországon - az átlagosnál jobb (3,51-es átlagosztályzatot kapott a hallgatóktól), a tanulmányi követelmények teljesítése pedig viszonylag komoly erőfeszítést igényel (3,52).

Egészségügyi főiskolák
Az egészségügyi főiskolákra járó hallgatók közül összességében a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán értékelték a legmagasabbra a diplomájuk értékét. Egy kategóriában - a diploma hazai elismertsége vonatkozásában - szorultak a második helyre, ahol a szegedi főiskolások értékelése volt a legmagasabb (3,91). A debreceni egészségügyi kar egy változót kivéve (tanulmányok nehézsége) minden esetben harmadik a hallgatók megítélésében.

Tanító-óvóképző főiskolák
A tanító- és óvóképző intézményekbe járó hallgatók más képzési terület diákjaihoz képest jóval alacsonyabb értékeket adtak meg az egyes kérdésekre, ami összefügghet a pedagógus szakma társadalmi presztízsének csökkenésével is. Az egyes változók közül a diploma hazai elismertsége volt még a legmagasabbra minősített szempont. Különösen szembetűnő és elgondolkodtató lehet, hogy a tanító- és óvóképzésben eleve nem várható, hogy a hallgatók magasra értékeljék a diploma külföldi elismertségét (2,98), hiszen a képzés döntően a hazai viszonyokra készít fel, azonban az intézménybe való bejutás nehézsége még ennél is alacsonyabb átlagos értéket kapott (2,74) A Debreceni Egyetem tanítóképző főiskolai karán a diploma külföldi elismertsége kapott valamivel gyengébb értékelést a többi változóhoz képest.

Műszaki főiskolák
A többi képzési területhez hasonlóan a műszaki főiskolák hallgatói is tanulmányok nehézségét (3,20) és a diploma hazai elismertségét (3,21) értékelték a leginkább kedvezően, legkevésbé pedig a bejutás nehézségét. (2,74). A képzési terület sokszínűségére utal, hogy az összesítésben elsőnek bizonyult Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskola Kar csak egy változó mentén ért el legjobb helyezést (tanulmányok nehézsége: 3,77). Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Kara stabilan, minden változó vonatkozásában a középmezőny alján helyezkedik el a rangsorban.

Hallgatók intézményi menedzselése. A hallgatóknak nyújtott szakmai szolgáltatások megítélése a Debreceni Egyetem különböző karain hasonló az országosan tapasztalt trendekhez: legkedvezőbb az oktatói segítség megítélése, leginkább kedvezőtlenek a munkaerő-piaci kapcsolatokra vonatkozó változók. Általánosságban az egészségügyi és műszaki főiskolai karon találkozunk a legmagasabb, legpozitívabb értékelésekkel.

Oktatási infrastruktúra. Az egyetem szinte minden karán csaknem azonos a számítógép-ellátottság és a tantermek állapotának megítélése, a DE-EFK-t leszámítva azonban valamennyi karon a könyvtári szolgáltatások színvonaláról nyilatkoztak a diákok a legkedvezőbben.

Épületek. A kari ingatlanok megítélése igen hullámzó, általános trendként a kollégium színvonalának - szintén országosan hasonló - kedvezőtlenebb megítélése emelhető ki, e tekintetben csak a tanítóképző kar mutat más véleményeket. Érdemes még rámutatni - a hallgatók polarizált véleményének alátámasztására is - a műszaki főiskola hallgatóinak eltérő vélekedésére az intézmény megközelíthetőségéről (4,66) és ugyanezen intézmény állapotáról, külleméről (2,54; 2,39).

Egyetemi-főiskolai légkör. Az egyetemi mindennapok megítélésének változói nagyon hasonló trendeket mutatnak, feltűnő eltérés az étkezési lehetőségekről való vélekedésekben van, ami nyilvánvalóan az eltérő infrastrukturális hátérrel magyarázható.

Ha újra választanék. A hallgatók 80-90 százaléka válaszolt igennel arra kérdésre, hogy ugyanoda jelentkezne-e ismét, ahol jelenleg (kutatás időtartama alatt) a tanulmányait végzi. Ez nagyfokú intézményi kötődésre és elégedettségre utal. A DE-ÁJK kimagasló értéke országos viszonylatban is a legmagasabbak közé tartozik.